Technikai államcsőd következhet be 2012-ben, ha a kormány nem hajt végre újabb megszorítást vagy nem írja át az alig több mint fél éve elfogadott új alkotmányt. A jövő évtől életbe lépő alaptörvény adósságplafon-szabálya alapján ugyanis az államháztartási hiány egy része nem lesz törvényesen finanszírozható, ha növekszik az államadósság. A technikai csőd bekövetkezését ekkor csak a Nemzeti Banknál elhelyezett kormányzati betétek felhasználásával tudja jogszerűen elkerülni az ország – fejti ki legfrisebb elemzésében a közöskassza.hu.

Márpedig az államadósság nőni fog, ha igaznak bizonyul az Európai Bizottság előrejelzése, mely szerint a 2011-es 75,9 százalékos államadósság 2012-ben 76,5 százalékra, 2013-ban pedig 76,7 százalékra nő. Ezzel a kormány két ponton is megsértheti az adósságplafonról szóló szabályokat, aminek súlyos következményei lehetnek.

Nehéz ügy

Az új alkotmány kétfajta adósságplafont szabályoz. Egyrészt a költségvetési tervezés vonatkozásában állít korlátot: „az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely nem eredményezi az államadósság mértékének növekedését”.

Fülöp Máté

Másrészt az alaptörvény a már elfogadott költségvetés végrehajtása során is érvényesíti az adósságplafont, mivel úgy rendelkezik, hogy „nem vehető fel olyan kölcsön, és nem vállalható olyan pénzügyi kötelezettség, amelynek következtében az államadósságnak a teljes hazai össztermékhez viszonyított aránya a megelőző évben fennállóhoz képest növekedne”.

A két szabály alól csak akkor kap felmentést az Országgyűlés, illetve a kormányzat, ha különleges jogrend - háború, belső zavargások, árvíz stb. - van érvényben vagy ha a „nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése” áll fenn. Utóbbira azonban nem kerül sor, hiszen a kormány azzal számol, hogy szerény mértékben, de nő a GDP jövőre, vagyis nem alkalmazható a gazdaság „tartós és jelentős visszaesése” esetére irányadó kivételszabály.

Súlyos következmények

A tervezési korlát megsértéséből az következhet, hogy az új összetételű Költségvetési Tanács nem adja meg a hozzájárulását a költségvetés elfogadásához, a végrehajtási korlát megsértésének polgári jogi és büntetőjogi következményei lehetnek. Az alaptörvény megsértésével felvett kölcsön törvénybe ütközik, ezért polgári jogi értelemben semmis.

Az a hivatalos személy pedig, aki dönt az alaptörvény-ellenes kölcsön felvételéről, könnyen a hivatali hatalommal visszaélés bűncselekményét követheti el. A végrehajtási korlát gyakorlati alkalmazása persze vet fel problémákat. Mivel év közben még nem tudható, hogy a GDP mennyivel fog nőni, így helytelen kormányzati előrejelzés esetén előállhat az a helyzet, hogy utólag derül ki: alkotmánysértően történt egy kölcsön felvétele.

Mit tehet a kormány?

Ebből a helyzetből úgy menekülhet a kormány, ha jövőre egy újabb költségvetési kiigazítással az államadósság arányát a 2011-es szint alá csökkenti. Ez azonban minden valószínűség szerint tovább rontaná a GDP növekedését, ami újabb államadósságarány-csökkentést tenne szükségessé.

Matolcsy György és Orbán Viktor

Túry Gergely

Ugyanakkor ez a megoldás a jelek szerint távol is áll a kabinettől, hiszen mindeddig csak a bejelentések szintjén kötelezte el magát a fenntartható és nem egyszeri tételeket felélő költségvetési pálya mellett, de ennek tényleges megvalósítása jelentős részben elmaradt. Ennek eredménye volt a strukturális egyenleg romlása, a költségvetési politika hitelességének eltűnése, és végső soron az államadósság arányának 2012-re prognosztizált, alkotmánysértő növekedése – vélik a közöskassza.hu szerzői.

Az is egy lehetőség, hogy a kormány tudottan megalapozatlan számokkal, látszólag csökkenő államadóssággal fogadja el a költségvetést, így papíron nem kell elismernie előzetesen az alkotmánysértés esélyét. Egy megalapozatlan számokkal operáló költségvetési törvény azonban tovább rontaná a költségvetési politikai hitelességét, ráadásul nem mentesítené a kormányt a tényekhez való alkalmazkodás rövid távon bekövetkező kényszere alól sem. Ráadásul minden negyedév után egyre világosabbá válna, hogy az adósságszabály nem tartható, ami visszavezetne az imént vázolt első vagy második megoldáshoz.

Végül egy lehetőség az alaptörvény nyílt megsértése is, ami azonban a kölcsönszerződés polgári jogi semmisségének lehetősége miatt a finanszírozók számára sem tűnik életbiztosításnak. Nem is beszélve arról, hogy ez a lehetőség politikailag komoly kockázatot hordoz a kormány számára, hiszen az elmúlt időszak két olyan szimbolikus cselekvését (az új alkotmányt és az államadósság elleni küzdelmet) ásná alá, amelyek sarokkövei a kormányzó erők jelenlegi politizálásának.

A közöskassza.hu szakértői azonban úgy vélik, még nem késő átírni az alkotmányt, és pontosítani a problémát okozó szabályt.