Felelősséget vár és a hitelminősítői döntések átláthatóvá tételét követelné meg az Európai Bizottság - derült ki Michel Barnier belsőpiaci biztos kedd délutáni strasbourgi sajtótájékoztatóján. A vonatkozó európai szabályok módosításának elfogadásához az Európai Parlament és a tagállamok jóváhagyására is szükség lesz, miközben kedden a nap folyamán komoly vita volt a biztosok ülésén is. Ennek nyomán több mint egyórás késéssel tették közzé a tervezetet.

Nincs értelme tiltani a minősítés közzétételét

A vita nyomán kikerült az a leginkább kritizált elképzelés, amely szerint átmenetileg tilthatnák a hitelminősítések közzétételét, ha az növelné a gazdaságok piaci kitettségét a spekulációval szemben. Ennek megvalósíthatóságát azonban vélhetően nem tartották megalapozottnak az uniós biztosok ülésén. (Hasonló megállapításra jutottak a hvg.hu által Michel Barnier javaslatával kapcsolatban hétfőn megszólaltatott elemzők.)

Barnier eredeti javaslata mögött az állhatott, hogy az unió így szerette volna megóvni a tagállamokat az olyan helyzetektől, amikor a Standard and Poor’s, a Fitch vagy a Moody’s leminősítése tovább ronthatja a kritikus helyzetben lévő gazdaságok állapotát. Kikerült az a korábbi tervekben szereplő javaslat is, amely megtiltaná a nagyobb hitelminősítőknek a kisebbek felvásárlását - vélhetően mert ezek nem egyeztethetőek össze a szabadpiaci irányelvekkel.

Uniós hitelminősítő kellene

Brüsszelben évek óta szó van egy európai hitelminősítő intézet létrehozásáról, az uniós politikai retorika fővonala szerint ugyanis túlzott befolyása van a piaci trendek alakulására a fent említett három legnagyobb hitelminősítőnek. Barnier eredeti elképzelése ellenére azonban a cél most egy nagy európai minősítő helyett a meglévő kisebbek erősítése. Ehhez olyan szabályokat vázolt fel az EB, amelyek a hitelminősítők ügyfeleit - mindenekelőtt a bankokat és nagyvállalatokat - arra kötelezné, hogy rendszeres időközönként más hitelminősítőkkel szerződjenek és soroltassák be pénzügyi termékeiket, így erősítve a kisebb európai hitelminősítő versenytársakat.

Hitelminősítők: a vörös posztó

A belsőpiaci biztos egy újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy szakértőivel közösen komolyan dolgozott egy nagy európai hitelminősítő felállításának tervein, de ez 300-500 millió euróba kerülne, amire jelenleg nincsenek hozzáférhető források. “A végső célom azonban az, hogy a hitelminősítők jól működjenek, nem az hogy mindenképp újat hozzunk létre” - mondta. Hozzátette: reménye szerint az új szabályok nyomán a kisebb európai hitelminősítők is megerősödhetnek akár egymással is összefogva.

A nagy európai hitelminősítő álma azért sem ölthetett testet, mert ez erősen annak látszatát keltené, hogy a politikusok túlzott befolyást szerezve kívánják megőrizni államaik jó besorolását - állítják a javaslat létrejöttének körülményeit ismerő kritikus hangok.

Szarvashibák

Barnier hangsúlyozta, komoly gondot jelent, hogy a minősítők számos alkalommal szarvashibákat vétettek, s ezzel óriási fenyegetést jelentettek a tagállamok gazdaságainak. Legutóbb múlt héten a Standard and Poor's tévesen tette közzé, hogy rontotta Franciaország besorolását. A vállalat technikai hibára hivatkozott és gyorsan közzétette cáfolatát, de a jelenlegi válságos helyzetben tettének akár beláthatatlan következményei is lehettek volna

A biztos szerint az is elfogadhatatlan, hogy a befektetők a hitelminősítők “korai riasztásai" nyomán előbb értesülnek egy ország besorolásának módosításáról, mint az érintett kormányok. Ez az EB álláspontja szerint teret enged spekulációnak és az információval való visszaélésnek.

A biztos szerint éppen ezért nem szabad a jövőben megengedni, hogy a hitelminősítők tevékenységükkel növeljék egy-egy állam pénzpiaci kitettségét. A Bizottság javaslatainak célja, hogy csökkentsék a minősítésektől való függést és növeljék azok átláthatóságát és megbízhatóságát.

Felháborodás a túloldalon

Az EB javaslatait éles kritikával illették a hitelminősítők, akik ragaszkodnak hozzá, hogy bárkiről bármikor közzétehessék elemzéseiket és módosíthassák az adott állam besorolását.

A hitelminősítőket kritizálók szerint ellenben elfogadhatatlan, hogy három piaci alapon működő, nyereségérdekelt vállalat döntésein múljon országok és gazdaságok sorsa. Érvelésükben visszatérő elem, hogy közvetlenül a 2008-as jelzálogpiaci válságot megelőzően is kiváló minősítéssel láttak el olyan vállalati papírokat, melyek érteke a válságban egyik pillanatról a másikra összeomlott. Többek között ez volt a helyzet a Lehman Brothersszel is, melynek csődje a globális pénzpiaci válságot elindította.