Régi-új szereplő lesz az Erzsébet-utalvány a béren kívüli juttatások piacán. Hasonló lesz, mint az eddigi hideg- és melegétel-utalvány, viszont az eddigi legfeljebb 18 ezer forint helyett 5000 forintot költhetnek el „szabadon”, élelmiszerüzletekben, szupermarketekben a munkavállalók. És ehhez jön hozzá az üzemi étkeztetésre fordítható maximum 12 500 forint.

Az új intézkedés alaposan átformálhatja az étkezési jegyek piacát.

Veszteség az utalványos cégeknek

Nem fogja megérni a munkáltatónak, hogy az eddigi utalványos cégektől vásároljon étkezési jegyet, vázolta a problémát Urbán Adrien cafeteria-szakértő. Ugyanis a kedvezményes adózás csak az üdülési csekket korábban kibocsátó Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) által kiadott csekkre, az Erzsébetre vonatkozik. Minden más utalvány után tehát ugyanúgy kell adózni, mintha munkabér lenne.

Információink szerint ezért a nagy utalvány-kibocsátók fontolóra vették azt is, hogy jogi útra terelik az ügyet, hiszen az új szabályozás hátrányosan érinti őket. A cégek bizonytalanságát jelzi, hogy egyesek későbbre ígértek tájékoztatást, míg mások egyelőre nem kívántak nyilatkozni az ügyben.

Azok a munkáltatók, akik az Erzsébet-utalvány választják, azzal azért számolhatnak, hogy a jelenlegi cafeteria-szabályokra optimalizált számviteli rendszereket a sutba dobhatják, illetve az informatikai alkalmazásokat is újra kell tervezni.

Új címkék kellenek

Stiller Ákos

Veszteség a kereskedőknek

Az is problémát jelent, hogy maga az elfogadás szisztémája is szinte teljesen kidolgozatlan. Míg a jelenleg érvényes étkezési jegyeket 50-60 ezer helyen elfogadják az ország egész területén, az Erzsébet-kártya elfogadóhelyeinek toborzása még el sem kezdődött. A szakértő szerint legalább 10 ezer üzletet kellene bevonni a programba január végéig, hogy zökkenőmentesen elindulhasson. Erre szerinte esély sincs.

Az élelmiszerkereskedők biztosan rosszul fognak járni az Erzsébet-utalvány bevezetésével, panaszkodott a hvg.hu-nak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. A jelenlegi rendszerben a munkavállaló is jól járt: maga dönthette el – az életkörülményeihez igazodva –, hogy étteremben vagy inkább élelmiszerboltban költi el az utalványt.

Hogyan tovább?

A cégek 70 százaléka 2012-ben is megtartja a cafeteria-juttatásokat, a változó jogi környezet ellenére, derült ki egy csütörtöki sajtótájékoztatón ismertetett felmérésből. Leginkább étkezési utalványt fogják választani, de népszerű az iskolakezdési támogatás, a SZÉP-kártya, illetve az önkéntes nyugdíjpénztár és egészségpénztár is.

A Sodexo 1400 munkaadót kérdezett meg, ennek 90 százaléka kkv volt, összesen 80 ezer munkavállalót érintett a felmérés. A munkaadók átlagosan 200 ezer forintos juttatást adtak, viszont a cégek negyede nem is hallott a változásokról. Elégedetlenséget váltott ki a munkáltatókban, hogy lecsökken az étkezésre adható összeg 5000 forintra.

Ugyanígy, a megkérdezettek mintegy 90 százalékának egyáltalán nem tetszett az, hogy az utalvány-kibocsátás állami monopóliumba kerül. A legfontosabb szempontok a szolgáltató kiválasztásánál: jó-érték arány, a széles elkölthetőségi kör és a szolgáltatás jó színvonala – ezek a feltételek az Erzsébet-utalványnál még nem adottak. Ráadásul a Sodexo szerint a munkáltatók elégedettek a jelenlegi utalványforgalmazókkal.

Lepapírozzák

A felmérés alapján az is jól látszik, hogy a dolgozók szeretik a papíralapú utalványokat és azt is, hogy lehessen választani a szolgáltatók közül. Van olyan cég, ahol már 6-7 éve van lehetőség kártyás platform használatára, de még így is a dolgozók töredéke használja: volt olyan időszak, amikor a 6000 munkavállalóból mindössze 400-an használták a kártyát. Egyes műveletek a kártyával nehezebben hajthatók végre – így olyan esetekben, amikor több ember osztozik az utalványokon, vagy a munkatársak közösen mennek el ebédelni, és van, aki készpénzzel, van, aki utalvánnyal fizetné a részét. Tehát a Sodexo felmérése szerint az utalvány praktikusabb is.

A felmérést készítő francia cég egyébként piacvezető, 20 ezer céges ügyféllel, egymillió utalvány-felhasználóval és 70 ezer elfogadó partnerrel.

Kevesebb járhat a kibocsátónak

Az viszont pozitív fejlemény lehet, ha a kibocsátónak járó jutalék összegét lejjebb viszik. A munkáltató és az elfogadóhely jelenleg egyaránt 5-10 százalékos jutalékot fizet a kibocsátó cégeknek az utalványok után. Ha ezt az állam olcsóbban meg tudja oldani, mondta Vámos György, akkor az mindenképpen jó hír. Megértik az állam szándékát, hogy át akarja alakítani a rendszert, csak az a kérdés, hogy a megfelelő módszert választották-e.

Itt érdemes megemlíteni az üdülési csekk helyére lépett Széchenyi pihenőkártyát (SZÉP-kártya), amely szintén az új cafeteria-rendszer eleme. Ahogy azt a hvg.hu megírta, a legnagyobb félelemnek az tűnt, hogy nem lesz elég elfogadóhely. Ez a félelem beigazolódott: szórványosan ugyan megjelentek a szállodákban a SZÉP-kártyával fizető vendégek is, de számuk egyelőre annyira alacsony, hogy az általuk keltett forgalom nagyságrendje nem érzékelhető. Az Erzsébet-utalvány elvben gyorsabban elterjedhetne, hiszen papíralapú, így nincs szükség elektronikus platformra. A kérdés, hogy az Erzsébet-utalvány csak átmeneti megoldás lesz vagy a Szép-kártyák terjedésével megszűnik majd.