A kormány csak ma reggel hozta nyilvánosságra, hogy újra közgazdász-konzultációt szervez. Nem kizárt, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumban már tudtak a leminősítésről, amikor a közgazdászoknak kiküldték a meghívót, hiszen a hitelminősítőknek legkevesebb 12 órával az adósságbesorolás lerontása előtt meg szokták küldeni a közleményüket, amire az érintetteknek még lehetőségük van reagálni.

(Piaci pletykák szerint nem kizárt, hogy a Standard & Poor’s bóvlibesorolását csak az utolsó pillanatban történt verbális beavatkozásnak – az IMF-kapcsolatfelvétel bejelentésének – köszönhetően úsztuk meg. Erre utal az S&P csütörtöki közleménye is.)

Az egyik, neve elhallgatását kérő meghívott szerint ebben a helyzetben egyértelmű követelmény, hogy a költségvetési hiánycél tartásához alacsonyabb növekedési pálya mellett is ragaszkodni kell, az IMF-EU-tárgyalások során pedig sokkal több rugalmasságot kell mutatni. Szerinte alapvető kommunikációs fordulatra van szükség, hogy a piacot a kormány a gazdaságpolitikája mellé tudja állítani.

Az, hogy a kormány nemzetbiztonsági eszközökkel indul meg a devizapiac ellen és Magyarország elleni támadásnak minősíti a Moody’s leminősítését, szerinte nem arról tanúskodik, hogy megértené a pénzpiaci folyamatokat. A szakértő attól tart legjobban, hogy a kormány ”jó magyar szokás szerint” elmegy a végletekig, és csak akkor avatkozik be, amikor már 2-300 bázispontos kamatemeléssel kell a pénzpiaci eseményeknek megálljt parancsolni. (Ahogy ez történt 2003-ban és 2008-ban.)

"Tisztelt hölgyeim és uraim!"

Túry Gergely

Csaba László közgazdász, egyetemi tanár szerint az sem helyes, ha túlreagáljuk a leminősítés jelentőségét. Azok, akik magyar kötvényeket tartanak, ismerik a feltörekvő piacok kockázatait, és esetükben nem arról van szó, hogy önmagában emiatt kimenekülnének a befektetésekből. Csaba László szerint olyan időket élünk, amikor jó gazdasági fundamentumokkal bíró országoknak is nehézségeik vannak a pénzpiacokon.

Ugyanakkor arra mindenképp oda kell figyelni, amit az OECD vagy az Európai Bizottság mond, hiszen azt nehéz vitatni, hogy a 2013-as költségvetési évben jelentős bizonytalansági tényezők vannak, és ki kell dolgozni azokat az intézkedéseket, melyek az egyszeri bevételi tételek (bankadó, különadók) kifutása után a költségvetés fenntarthatóságát garantálják.

A közgazdász szerint is fel kell hagyni az összeesküvés-elméletek gyártásával, és a kommunikációnak a bizalomépítést és a hitelességet kellene szolgálnia. De szerinte az, hogy ennek főképp Matolcsy személye a gátja, erősen el van túlozva.

Miért gyűltek össze először?

Az első találkozóra ősszel azt követően került sor, hogy a kormány bejelentette, újabb csomagra van szükség a költségvetésben egy százmilliárdos lyuk betapasztására. A konzultáció egyben „csattanós válasz” is lett volna arra a vádra, hogy a kormány nem kérdezi meg még csak a konzervatív közgazdászokat sem a gazdaságpolitika alakításáról.

A konzultáción részt vett Bod Péter Ákos, Csaba László, Járai Zsigmond, Hamecz István, Barcza György, Szász Károly, Töröcskei István, Szapáry György, Arnold Mihály, Soós Lőrinc és Auth Henrik.

Chikán Attila: a matolcsyzmus tankönyvileg megvalósíthatatlan

Hírszerző - Polyák Attila

A jobboldalinak mondott közgazdászok közül nem hívták meg Mellár Tamást, aki tavaszig a kormányt segítő Századvég Gazdaságkutató Zrt. kutatási igazgatója volt és Chikán Attilát, az első Orbán-kormány gazdasági miniszterét; röviddel a találkozó előtt mindketten nyilvánosan bírálták a kormány gazdaságpolitikáját. Mellár például azt nyilatkozta, hogy megbukott  a matolcsyzmus, Chikán pedig, hogy a miniszter gazdaságpolitikája tankönyvileg megvalósíthatatlan.

A kormány ekkor a 2012-es költségvetési törvényjavaslat tervezésével is késésben volt: Matolcsy György az egy nappal korábbi kormányülésre egy olyan előterjesztéssel ment be, melyben nem voltak számok – a Költségvetési Tanácsnak a minisztérium nem is tudott olyan anyagot küldeni, aminek alapján értékelni lehetett volna, hogy Orbánék milyen költségvetési pályával számolnak.