Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
A szövetség a csütörtökön közleményében arra hívja fel a figyelmet, hogy még nem készült el a törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet, és így megítélése szerint sem a gazdálkodók, sem a kötelezetteket ellenőrző hatósági oldal nem lesz képes a törvényt 2012. január 1-jétől felkészülten alkalmazni. Ugyanezt kérte két nappal korábban a Magyar Hullámtermékgyártók Szövetsége Egyesülés (MAHUSZ) is, szintén az el nem készült végrehajtási rendeletre hivatkozva.
A termékdíj tételek a törvénymódosítással jelentősen emelkednek, az ezt megalapozó szakmai számítások azonban nem ismertek - állapítja meg a közlemény. A szövetség számításai szerint a teljes kötelezettség meghaladja a 44 milliárd forintot, és ez nagy eltérést mutat a költségvetési törvény tervezetében szereplő 25 milliárd forintos csomagolási termékdíj-bevételhez képest, amivel a tervezés helyessége megkérdőjelezhető.
A CSAOSZ álláspontja szerint a termékdíj tételek mértékét teljesen alárendelték az állami költségvetéshez való hozzájárulásnak, és elveszett a törvény bevezetőjében leírt, a környezeti károk megelőzésére, enyhítésére pénzügyi forrást teremtő cél. A díjtételek függetlenedtek a környezetterhelés mértékétől, illetve a hasznosítás reális költségeitől, mértékük miatt pedig egyes csomagolószer fajták, csomagolástechnológiák indokolatlan háttérbe szorulását eredményezhetik.
A szövetségnél úgy vélik, hogy a jogalkotó teljességgel elveszi az egyéni hulladékkezelés motivációját, ami a környezetvédelmi célokkal is ellentétes, a gazdálkodó szervezeteket pedig egy drága állami rendszer irányába tereli olyan hulladékok esetében is, amelyeknél ez teljességgel indokolatlan. A módosítás így jelentős és indokolatlan árdrágulást eredményez a csomagolt termékek piacán.
A jogszabály-módosítás több ponton jelentősen szűkíti mind a kötelezetteknek mind a hulladékkezelőknek az EU-s irányelvekben megfogalmazott jogosultságait, nem tekinti egyenrangú feleknek az egyes hulladékkezelőket, és alapvetően diszkriminatív a nem állami tulajdonú vállalkozásokkal szemben - olvasható a CSAOSZ közleményében.
