A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési és elemző részlege a közép-kelet-európai térség idei kilátásairól befektetők számára összeállított, csütörtökön Londonban ismertetett átfogó prognózisában Magyarországról azt írta, hogy előzetes várakozásainak megfelelően "az intenzív piaci nyomás" hatására a magyar hatóságok hangneme "sokkal békülékenyebbé vált", és a kormány most már kész előfeltételek nélkül tárgyalni a valutaalappal.

A Morgan Stanley londoni elemzői szerint egy 15-20 milliárd eurós, két évre szóló program elégséges lenne a piacok megnyugtatásához Magyarország finanszírozási igényeinek fedezhetőségével kapcsolatban. A ház előrejelzése szerint az IMF/EU-segítség révén a következő hónapokban jelentősen csökkennek a magyar refinanszírozási kockázatok.

Más nagy londoni házak ugyanakkor valószínűbbnek tartják az IMF-tárgyalások elhúzódását. A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni elemzői Magyarországról összeállított legutóbbi értékelésükben 65 százalékos esélyt jósoltak arra, hogy Magyarország és a valutaalap között létrejön a megállapodás egy elővigyázatossági jellegű készenléti csomagról, de a cég ezt csak az idei második negyedévre várja.

A Goldman Sachs bankcsoport londoni elemzői minapi előrejelzésükben közölték: változatlanul arra számítanak, hogy a magyar kormány végül egyezségre jut egy IMF/EU-programról. A ház azonban azzal is számol, hogy a vitatott - főleg az MNB-vel kapcsolatos - ügyek miatt lassú haladás várható a tárgyalásokon.

Csütörtöki elemzésükben a Morgan Stanley londoni felzárkózó piaci közgazdászai azonban ezzel kapcsolatban azt írták, hogy tekintettel a helyzet súlyosságára, "erősen logikátlannak tűnne a kormány szemszögéből egy piaci roham megkockáztatása, ha a védőháló viszonylag alacsony áron elérhető". A ház szerint ebből a szempontból "az új MNB-törvény sem komoly akadály, ha a kormány valóban egyezségre akar jutni".

A cég elemzői szerint a megállapodás elérhető távolságban van, és ha megszületik, akkor helyreáll a piaci bizalom, és ebben az esetben "az MNB-t is rá lehet venni, hogy enyhítési alapállásra helyezkedjen".

A Morgan Stanley londoni közgazdászainak előrejelzése az, hogy ha sikerrel végződnek a tárgyalások a valutaalappal és az EU-val, akkor - jóllehet rövid távon még elképzelhető egy további 0,50 százalékpontos MNB-kamatemelés - a magyar jegybank gyorsan enyhítési alapállásra váltana, és a megállapodás megkötése után rövid idővel, akár már az első negyedév végén hozzákezdene a kamatcsökkentésekhez. Mindezek alapján a Morgan Stanley fenntartja azt a prognózisát, hogy 2012 végéig az MNB-alapkamat 6,25 százalékra süllyed vissza.

Más nagy londoni házak is hasonló forgatókönyveket vázoltak fel. A JP Morgan elemzői legutóbbi előrejelzésükben közölték, hogy bár várnak még kamatemelést 2012 első negyedére, ugyanakkor megerősítették azt a véleményüket is, hogy ha létrejön az IMF-megállapodás a pénzügyi védőhálóról, a jegybank hozzákezdhet a kamatemelések visszafordításához. A JP Morgan ennek alapján 6,00 százalékra csökkenő MNB-alapkamatot jósol az idei év végére.

A Morgan Stanley londoni elemzőinek csütörtöki értékelése szerint egy IMF/EU-csomag puszta léte önmagában elégséges lenne a bizalom helyreállításához, és így lehetővé válna, hogy a program elővigyázatossági jellegű maradjon, vagyis Magyarországnak esetleg nem is kell majd lehívnia pénzt a keretből. A Morgan Stanley szerint az IMF/EU-megállapodás megkötése mindemellett azért is "igencsak kívánatos lenne", mert a valutaalap közbenjárhatna a magyar piacon jelenlévő külföldi bankoknál, és gyakorlatilag egy új "Bécsi Kezdeményezést" hozhatna tető alá.

Az eredeti Bécsi Kezdeményezés alapján - amelynek kialakításában a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak (EBRD) és az IMF-nek kulcsszerepe volt - a Lehman Brothers amerikai nagybank 2008. őszi csődjét követő globális piaci pánikhelyzetben a nyugat-európai bankok kötelezettséget vállaltak közép-kelet-európai érdekeltségeik finanszírozásának fenntartására.

A Morgan Stanley csütörtöki elemzése szerint megállapodás esetén az IMF most is koordináló szerepet töltene be a Magyarországon aktív külföldi bankok körében, és ezzel elejét lehetne venni az olyan "súlyos mértékű" tőkekivonásoknak, amelyekre az utóbbi hónapokban már volt példa.