A világ egyik vezető stratégiai tanácsadó cégének partnere, Markus Krall az Euro am Sonntag című német gazdasági lapban elmondta:"A tervek szerint az első negyedév végére valamennyi szerződést aláírják, és a második negyedévben megalakulhat egy magántőkéből finanszírozott, nem profitorientált, alapítványi formában működő intézmény". Székhelye valószínűleg Hollandiában lesz.

A lap beszámolója szerint időközben egész Európából mintegy 30 intézményi befektető - bankok, biztosítók, tőzsdék - jelezték: készek az alapítvány létrehozatalához 300 millió eurót rendelkezésre bocsátani. Krall utalt arra: az európai hitelminősítő működése átláthatóbb lesz, mint a jelenleg a piacon meghatározó amerikai hitelminősítőké. Egyszersmind jogi értelemben is felelősséget kell vállalnia, ha hibázik. "Jelenleg a minősítések csak vélemények, nincs rájuk szavatossági kötelezettség" - mondta Krall. Hozzátette: az adósi minősítések olyan javak, amelyeknek komoly politikai és gazdasági kihatásuk van. Magát az operatív munkát végző hitelminősítő központja várhatóan Frankfurtban lesz "erős párizsi jelenléttel", az első országminősítések az év vége felé várhatók.

A globális pénzügyi válság kirobbanása óta a piacot uraló három nagy amerikai hitelminősítő intézet tevékenysége újra és újra kritika tárgyává vált, mert sokak megítélése szerint kulcsszerepet játszanak az európai adósságválság súlyosbodásában: minél mélyebbre fordítják hüvelykujjukat, annál költségesebbé válik az érintett országok adósságának a refinanszírozása. A pénzügyi egyensúly javítását célzó erőfeszítések ellenére számos euróövezeti ország adósságát sorolták rosszabb, egyesekét - mint például Magyarországét - a bóvli kategóriába. A 2008-as krízis idején éppen fordított volt a helyzet: kiváló besorolást adtak azoknak a befektetési eszközöknek, amelyek bedőlése kirobbantotta a pénzügyi válságot.