Nem feltétlenül jelent sem rosszat, sem jót, hogy még nem került a nyilvánosság elé az úgynevezett IV. cikkely szerinti konzultáció keretében a magyar gazdaságról szóló éves felülvizsgálat eredményét összegző IMF-es stábjelentés. A jelentést még január 18-án tárgyalta a Nemzetközi Valutaalap igazgatósága; a napirenden szerepelt még Gambia országjelentése, valamint több, az IMF munkavégzésével összefüggő téma. Ilyenkor az a szokás, hogy az igazgatóság a tárgyalás után kiad egy közleményt (public information notice), majd a jelentés újbóli átvizsgálása és tisztázása után nyilvánosságra hozza a honlapján a teljes szöveget.

Fellegi Tamás az IMF vezetőjével, Christine Lagarde-dal

MTI/IMF

Három nap, két hét

Magyarország esetében volt, amikor mindösszesen három nap telt el az országjelentés megtárgyalása és a dokumentumcsomag publikálása között (2011-ben); máskor ez egy (2008-ban) vagy két (2006-ban) hétig tartott. Az IMF adatai szerint egyébként a IV. cikkely szerinti konzultációs jelentések (valamint a hitelekhez kapcsolódó jelentések) mintegy hatvan százalékát egy hónapon belül teszik fel az IMF honlapjára, ám van, amikor hónapokig elhúzódik ez a lépés. Igaz, ekkor már egyértelműen nézeteltérések, az érintett kormány és a Valutaalap közötti komoly viták miatt szenved késedelmet a nyilvánosságra hozatal. Az általános elvárás, hogy egy hónapon belül ez bekövetkezzen.

A Valutaalap szokásos eljárásait jól ismerő forrásunk szerint pár nap eleve kell arra, hogy a IV. cikkely szerinti konzultáció eredményeit, az azokból levont következtetéseket, valamint előrejelzéseket is tartalmazó dokumentumcsomag megfelelő állapotba kerüljön a publikáláshoz: ez alatt az idő alatt még technikai, stilisztikai, szerkesztési munkákat végeznek rajta.

Információink szerint az igazgatósági ülés simán zajlott. Igaz, nagyon sűrű volt a program, s csak utolsó napirendi pontként vették elő a „magyar kérdést”. Ugyanakkor, bár viszonylag kevés igazgató volt jelen az ülésen, többen – a szokásokkal ellentétben – nem adták le előre írásban az álláspontjukat a jelentéssel és Magyarországgal kapcsolatban. Forrásunk szerint ez is okozhat némi késedelmet, hiszen ezeket a véleményeket is publikálásra kész változatba kell áttenni.

Nem szólhattunk előre

Habár az érintett országok hivatalos képviselőit kifejezetten arra kérik, hogy még azelőtt jelezzék a jelentés egyes megállapításaival kapcsolatban egyet nem értésüket, vagy változtatási igényüket, hogy az igazgatóság napirendre tűzi a vitát – ezt a kormányok sokszor nem tartják be. Az IMF működési elveit lefektető jelentésekből az olvasható ki, hogy a kérés ellenére az ilyen kérelmek mintegy 40 százalékát mégis az ülés után nyújtják be az érintettek. Ha ezek komolyabb változtatásokat jelentenek, akkor igencsak elhúzódhat a végső dokumentum publikálása, ugyanis „házon belül” is jóvá kell hagyatni őket a megfelelő csatornákon.

Kérdés, Magyarország esetében most így áll-e a helyzet. Az Igazgatóság elé került stábjelentést ugyanis a magyar fél előre ismerte, s – ahogy a január 3-án elkészült, s az igazgatóság tagjaihoz 4-én eljuttatott dokumentumból látható – kérték őket arra, hogy legkésőbb két nappal az igazgatósági ülés előtt ismertessék esetleges hozzászólásaikat. Ugyanakkor az is vitathatatlan, hogy napról napra változott az elmúlt hetekben a magyar kormány álláspontja számos olyan kérdésben, ami igencsak kihathat az IMF-hez fűződő viszonyunkra, s kiváltképpen a leendő hitelprogram fajtájára.

A IV. cikkely szerinti konzultáció keretében készült jelentés nem a hitelkérelemmel foglalkozik, ugyanakkor az idén kivételes érdeklődés övezi, hiszen megmutatja, hogyan lát minket ma a nemzetközi szervezet. Ez pedig fontos jelzés a piacok számára. A Portfolio kérdésére a Nemzetgazdasági Minisztérium azt válaszolta, hogy a jelentés közzététele a hét első felére várható: tehát ma vagy legkésőbb holnap.

IV. cikkely szerinti konzultációk nyilvánosságra hozatala

Forrás: IMF