A magyar miniszterelnök kedden José Manuel Barrosoval, az Európai Bizottság elnökével tárgyalt a Bizottság által kifogásolt magyar törvényekről, de találkozott Herman Van Rompuy-jel, az Európai Tanács elnökével, Martin Schulz-cal, az Európai Parlament új, szocialista párti elnökével, valamint Wilfried Martensszel, az Európai Néppárt vezetőjével is.

Mint ismert, Barroso egy héttel korábban, Strasbourgban jelentette be: három kötelezettségszegési eljárást indul Magyarország ellen; az egyik a jegybank függetlenségét érintő szabályozással kapcsolatos, a másik a bírói tevékenység felső korhatárára, a harmadik pedig az adatvédelmi hatóság függetlenségére vonatkozó szabályokat érinti.

Orbán ante portas

Előzetesen a legfontosabb kérdés Orbán útjával kapcsolatban az volt, hogy a magyar kormány mennyire mutakozik kompromisszumkésznek a kötelességszegési eljárások ügyében, valamint más vitatott kérdésekben. A magyar miniszterelnök elutazása előtt azt nyilatkozta: gyors politikai megoldásra számít. Ez azért is fontos, mert a Nemzetközi Valutalap ezt a megegyezést szabta feltételül egy készenléti hitelkeret-megállapodáshoz.

Orbán Viktor sűrű keddi napját Martin Schulznál kezdte: az Európai Parlament (EP) új elnöke arra kérte a magyar kormányfőt, hogy ne csak hazáján kívül tegye magáévá az európai retorikát, miközben otthon EU-ellenes kijelentéseivel van tele a nyilvánosság.

A Barrosóval folytatott kétórás megbeszélést értékelve az EB-elnök kategorikusan kijelentette: a mostani megbeszélés nem helyettesíti a Magyarország ellen indított jogi eljárásokat, amelyekre a magyar hatóságoknak ettől függetlenül is válaszolniuk kell.

Orbán Viktor viszont este inkább arról beszélt, hogy maradtak ugyan nyitott kérdések, de az MNB-t és a PSZÁF-ot biztosan nem vonják össze. Orbán szerint "egyéb pontokban is engedtünk", két ügyben (a jegybankelnök fizetésével kapcsolatban, illetve a bírák nyugdíjazásának ügyében) azonban "további egyeztetések szükségesek".

A tárgyalások reményt keltőek, de még nem győzték meg a pénzügyi elemzőket, és "a labda most a magyar térfélen pattog" - így summázható a másnapi reakció. Ugyanakkor a piacok derűlátását az is jelzi, hogy a héten tovább csökkent a magyar CDS-felár (vagyis a magyar államadósság törlesztési kockázatára kínált biztosítások árazása). Míg a hónap első kereskedési hetében még 750 bázisponton állt, a héten visszakúszott 600 bázispont alá. E folyamat hatása érzékelhető volt a csütörtöki államkötvény-aukción is, ahol szétkapkodták a magyar államkötvényeket.

300 alatt az euró

Nyilvánvaló, hogy nem függetleníthető Orbán brüsszeli útjától az a folyamat, ami a héten a forintpiacot jellemezte. Már hétfőn délután erősödni kezdett a forint, és estére áttörte a 300 forint/eurós lélektani határt. Azt a pontot, amiről 2011. december 21-e óta inkább, mint távolodó útjelző bójáról beszélt a piac. (Ne feledjük, január elején még 324,27 forintos csúcsot ért el az euróárfolyam, a svájci frankot pedig 266,08-as szinten jegyezték).

Noha a Magyar Nemzeti Bank (MNB) piaci várakozásokkal ellentétes keddi kamattartó döntése - melynek értelmében továbra is maradt a 7 százalékos irányadó kamat - átmenetileg gyengítette a forintot, szerda reggeltől a forint szinte folyamatosan tovább erősödött. Olyannyira, hogy pénteken átlépte a 295 Ft/eurós küszöböt is, és jelenleg 293 forinton áll. A magyar devizahitelesek számára további, kétségtelenül jó hír, hogy mindeközben az euró is jelentősen erősödött a svájci frankkal szemben, és ennek is köszönhetően pénteken a svájci frankot már 243 forinton váltották.

BKV: a lét elviselhetetlen könnyűsége

A budapesti tömegközlekedési rendszer életben tartása volt az egyetlen célja a Fővárosi Közgyűlésnek szerdán, amikor megszavazta, hogy a BKV kilencmilliárdos tulajdonosi kölcsönt, illetve további hatmilliárd forint támogatást kapjon a Fővárostól. Mint ahogy a hvg.hu-nak Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezetője elmondta, mindez csak az azonnali összeomlástól menti meg a céget, a BKV-nak idén 58 milliárd forintnyi hitelt kell visszafizetnie, amiből 41 milliárd az első félévre eső kötelesség. A helyzetet érzékeltetve Vitézy hozzátette: "Jelenleg a hitelező bankok között egy sincs, amelyik hivatalosan jelezte volna, hogy a náluk felvett hiteleket hajlandó volna meghosszabbítani vagy a továbbiakban is finanszírozni."

A BKV közszolgáltatási szerződése ráadásul április 30-án lejár, azt követően viszont olyan egyezség megkötésére kerülhet csak sor, mely az EU-előírások szerint tisztázza és rögzíti: az állam és az önkormányzat, ha szolgáltatást rendel meg, azt köteles meg is fizetni. A hét elején publikált az Állami Számvevőszék is egy BKV-ról szóló jelentést, mely a főváros felelősségét is felveti az adósságspirál kialakulásában.

Matolcsy sajátos Canossája

A nemzetgazdasági miniszter az Országggyűlés költségvetési bizottságának csütörtöki meghallgatásán újonnan a védelmébe vette a tárca és a kormányzat gazdasági döntéseit.  Matolcsy György szerint "rendkívüli időket élünk az Európai Unióban, a válság új szakaszát éljük meg 2011. júliusa-augusztusa óta", ugyanakkor "mi, magyarok" egy új világot indítottunk el 2010-ben, amikor az ország pénzügyi helyzetét "innovatív eszközökkel konszolidálta" a kormány.

A gazdasági miniszter ezt követően egymás után megvédte a magánnyugdíj vagyon einstandolását éppúgy, mint a Mol-pakett állami megvásárlását, és más egyszeri kötségvetési tételeket. A Széll Kálmán-tervről azt mondta, hogy 83 százalékban teljesül majd 2012 végéig, és szerinte az egykulcsos adórendszer hatására nemcsak, hogy a munkahelyek száma és a munkavállalói aktivitás nőtt, de pozitívan érezteti a hatását a népesedési helyzeten is. Ez utóbbiról azóta kiderült, hogy bármilyen abszurd is a miniszteri párhuzam, egy baj mindenképpen van vele: az, hogy nem igaz.

Matolcsy György, aki végig kitarotott a sikerpropaganda mellett, az elképedt ellenzéki képviselők előtt azt mondta, megérti az összes kritikust, mert "kívül és belül" szerinte nagyon nehéz az ellenfeleinek megérteni és elfogadni, hogy amit a kormány elért, azt megszorítások nélkül érte el. Matolcsy szerint a másik ok, amiért támadják a magyar kormányt, hogy nem hagyományos lépésekkel él, mint a bankadó, a válságadók és a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos intézkedések. Csakhogy szerinte már nincsenek hagyományos lépések.