Égnek a vonalak a Malév ügyfélszolgálatánál: hétfő délben a munkatársak még nem tudtak pontos tájékoztatást adni azzal kapcsolatban, hogy mi történik a már megváltott jegyekkel, amennyiben január végén valóban fizetésképtelenné válik a társaság. Keddi megkeresésünkre azonban már ugyanott azt mondták, hogy nem változik semmi, a járatok ugyanúgy közlekedni fognak, és nyugodtan váltsunk jegyet egy áprilisi útra is.

Megoldatlan probléma

A Malév igazgatótanácsának elnöke délután kettőkor tartott volna sajtótájékoztatót, de az esemény előtt negyed órával lemondta. A sajtóosztály szerint 16 órakor biztosan tesz bejelentést Berényi János.

A kérdés addig az, mi van, ha a Malév mégis leáll. Mi lesz azokkal a jegyekkel, amit a közben felszámolás alá került társaság állított ki? Sajnos a példák korántsem megnyugtatóak.

2009-ben a Sky Europe légitársaság csődjekor több tízezer utas maradt kártérítés nélkül, vagy rekedt külföldön. Ez az eset addigra már korántsem volt elszigetelt: 2000 után kilenc év alatt ugyanis 77 légitársaság ment csődbe az Európai Unióban (ez a szám azóta 100 fölé emelkedett), és a legtöbb esetben az utasoknak se a hazaútja, se a kártérítése nem volt megoldva. Emiatt az Európai Parlament szakbizottsága kérdéssel fordult az Európai Bizottsághoz – valamilyen jogi és pénzügyi megoldást sürgetve. Az Eb igazából akkortól kezdett foglalkozni a kérdéssel, előrelépésre, mint megtudtuk, azonban legfeljebb a következő két-három évben számíthatunk.

Ha van utasbiztosítás, lehet kártérítés

Mint Salamon András utazási jogra szakosodott ügyvédtől megtudtuk, kártérítésre valójában csak azok számíthatnak, akik az utazás elhalasztására, a jegy „átbookolására”, visszaváltására biztosítást kötöttek. Még azok sem lehetnek biztosak a dolgukban, akik hitelkártyával vásárolták meg a jegyüket, hiszen a kártyakibocsátóval kötött szerződésben szereplő feltélektől függ, hogy melyik bank mire kínál biztosítást.

Fazekas István

A szervezett utazási formákról szóló irányelv védi ugyan a szervezett utazásokon részt vevő utasokat, de ez csak az utazási iroda csődjére vonatkozik. Míg ők vagyoni biztosítékot kötelesek fizetni annak érdekében, hogy az ügyfeleiket semmiképp se érje hátrány, addig ehhez hasonló jótállási kötelezettség vagy ilyen esetekre szolgáló garancialap nincs a légi- és más fuvarozótársaságok esetében.

Salamon András azt is elmondta, hogy egy szervezett túra esetében a repülőjegy külön tétel: ilyenkor a szerződés (ami maga a repülőjegy) a légitársaság és az utas között jön létre, és nem az utazási irodával – tehát csak az utaztató cég egyedi döntésén múlik, hogy részt vállal-e az utasa kárából az árrése terhére vagy sem. A légitársaságnak fizetnie kellene: csakhogy a felszámolás esetén épp az a probléma, hogy nem marad pénz a cégben, így a csődgondnok sem tud miből fizetni.

A legrosszabbul az interneten vásárlók járnak

Különösen nagy probléma, hogy időközben egyre inkább elterjedt az interneten történő vásárlás – ezek az ügyfelek gyakorlatilag semmilyen védelemben nem részesülnek. A konkurens légitársaságok által gyakorolt gesztus csupán, hogy általában felár nélkül vagy kedvezményes áron hazaszállítják a külföldön rekedt utasokat, ahogyan az a Sabena vagy a Swiss Air összeomlásakor is történt.

Az, hogy mi lesz a már megváltott jegyekkel a Malév felszámolása esetén, kiderül a légitársaság mai, két órakor kezdődő sajtótájékoztatóján, melyet Berényi János, a Malév elnöke tart majd a tegnapi sorsdöntő igazgatósági ülés után.