Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
A kedvezményes társasági adókulcsot korábban éppen a kis- és középvállalkozások nem tudták igénybe venni, mert nem tudták teljesíteni az ehhez kapcsolódó szigorú feltételeket. A polgári kormány 2010-től egyebek mellett ezért tette lehetővé a kedvezményes, 10 százalékos társasági adókulcs széles körű alkalmazását - írta a nemzetgazdasági miniszter.
2010. július 1-je óta lényegében a teljes kkv-szektor 10 százalékos társasági adókulccsal adózik, ellentétben a magas adózás előtti eredménnyel rendelkező - jellemzően multinacionális - vállalatokkal, amelyek a pozitív adóalap 500 millió forintot meghaladó összege felett továbbra is 19 százalék mértékű társasági adó fizetésére kötelezettek. Már csak ezért is nehezen érthető az az álláspont, amely szerint a kormány nem szedi be az adót a multinacionális vállalatoktól, vagy éppen nekik kedvezne - fogalmazott a miniszter.
Matolcsy Görgy hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a magyar adópolitika nem szándékozik gátat vetni a beruházások előtt, a fejlesztési adókedvezményeket bármely vállalkozás igénybe veheti, ha teljesíti a társasági adó törvényben meghatározott feltételeket. A fejlesztési adókedvezmény csak akkor vehető igénybe, ha a vállalkozás új munkahelyeket teremt, továbbá vállalja, hogy a megvalósítandó beruházást annak üzembe helyezését követően kis- és középvállalkozás esetében legalább három évig, nagyvállalkozás esetében legalább öt évig fenntartja. "Mindezekre való tekintettel hangsúlyozzuk, hogy a Magyar Kormány nem nyújt anélkül adókedvezményt a külföldi vállalkozások számára, hogy ne várná el cserébe új munkahelyek megteremtését, illetve hosszabb magyarországi jelenlétet" - jelentette ki a miniszter.
Hozzátette: egyetért azzal, hogy az indokolatlan jövedelemkiáramlást minden gazdaságpolitikának fokozottan szem előtt kell tartania, és keresni kell azokat a jogi eszközöket, amelyek megfelelő keretet adnak a megtermelt haszon magyarországi felhasználásához. Ennek legfőbb eszköze azonban a miniszter szerint nem lehet csupán a tiltás. A kiszámítható, versenyképes adórendszernek kell biztosítania, hogy a megtermelt javakból származó eredményt újra Magyarországon fektessék be. A kormány a miniszter szerint ebbe az irányba tesz lépéseket.
Egy ilyen konkrét - az elvtelen tőkekiáramlás megakadályozására szolgáló - lépésként említette, hogy a társasági adó rendszerében szigorították az alultőkésítettségre vonatkozó szabályozást, amely korábban teret engedett annak, hogy a külföldi tulajdonban álló társaságok kamatmentesen, hitel útján - részben - adómentesen vigyék ki a jövedelmüket Magyarországról. "Ezt a kiskaput bezártuk" - írta a miniszter.
Jelentős szigorítást léptettek életbe az úgynevezett offshore társaságokkal szemben is, és jelentősen növelték az adóhatóság ellenőrzési eszköztárát is. A kormány ezzel hatékony lépéseket tett, hogy jelentősen megnehezítse az alacsony társasági adókulccsal rendelkező országokba történő jövedelemkiáramlást - tette hozzá.
