Három napja van Antonisz Szamarasznak, a konzervatív Új Demokrácia (ND) párt elnökének, hogy Görögországban koalíciót alakítson. Bár a szocialista párt, a Paszok készen áll az együttműködésre, nem lesz könnyű dolga Szamarasznak: a vasárnapi választások után a két reformbarát párt a 300 fős görögországi parlamentben együtt is csak csak 141 képviselőre támaszkodhatna, márpedig a többségi kormányzáshoz legalább 151 képviselő szükséges.

Gazdasági szakértők szerint a következö görög kormánynak is folytatnia kell az eddigi konszolidációs politikát, amely a megszorításai miatt ellenállást váltott ki a lakosság nagy részében. A 2009-ben kezdődő eurókrízis kirobbanása óta a görög kormány csökkentette az állami foglalkoztatottak számát és fizetését, éppúgy mint a szociális juttatásokat. Ennek következtében csökkent Görögország gazdasági teljesítménye, a munkanéküliség viszont megnőtt. Sok elégedetlen választó vasárnap ezért a Radikális Baloldali Szövetséget támogatta, amely 17 százalékot gyűjtött be, így a választásokon a második legerősebb pártnak bizonyult.

A radikálisokkal nem megy

A Radikális Baloldali Koalíció ("Sziriza") felrúgná a megállapodásokat az Europai Unióval és amellett agitál, hogy Görögország ne fizesse tovább külföldi tartozásait. Bár a pártvezető Alekszisz Ciprasz nem akar kilépni az Europai Unióból és a drachma újonnani bevezetését sem szorgalmazza, pillanatnyilag nem tűnik valószínűnek, hogy a Radikális Baloldali Koalíció belépjen a kormányba, és ezt a párt hivatalosan is megerősítette. Ciprasz még vasárnap este egy "baloldali kormány" létrehozását indítványozta, amely felmondaná a nemzetközi hitelezőkkel kötött megállapodásokat.

Még radikálisabb baloldali poziciókat képvisel a Görög Kommunista Párt (KKE), amely az azonnali kilépést szorgalmazza az Európai Unióból, és nem akar egy centet sem visszafizetni az ország hitelezőinek. Ennél mérsékeltebb poziciókat képvisel a Fotisz Kouvelisz által vezetett Demokratikus Bal (Dimar), amely a szavazatok hat százalékát gyűjtötte be. Ö is újra akarja tárgyalni a megállapodásokat az úgynevezett "trojkával", amely az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap képviselőiből áll. Szerinte az államadósság csökkentését célzó program a görög középosztály leszakadásához vezetett. Mivel Kouvelisz alapvetően nem vonja kétségbe, hogy Görögországnak vissze kell fizetnie a tartozásait, nem lehet kizárni, hogy pártja valahogy mégis része lesz egy megalakuló többpárti kormánynak.

Náluk már tényleg a lét a tét

AP / Nikolas Giakoumidis

A jobboldalról is több párt került be a parlamentbe, olyanok, amelyek aligha lesznek részei az új kormánynak. Ide sorolható a neofasiszta, idegengyűlölő Arany Hajnal (mely 7 százalékot szerzett) és a Független Görögök nevezetű párt (ami viszont 11 százalékot), amely néhány hónapja szakadt ki a konzervatív Új Demokráciából. A Független Görögök pártvezérét, Panosz Kammenoszt azért zárták ki korábbi pártjából, mert nem támogatta Antonisz Szamarasz konszolidációs elképzeléseit, ami az államadósság visszaszorítását célozta. Tőlük sem várható a megalakuló kormány támogatása.

Működőképes kormány kerestetik

Május közepéig viszont Görögországnak egy működő kormányt kell felmutatnia, olyat, ami képes érdemben is tárgyalni a nemzetközi hitelezők képviselőivel. Az országnak június közepéig szüksége van legalább 30 milliárd euró új hitelre, hogy ki tudja fizetni az állami béreket és nyugdíjakat és stabilizálni tudja a görög bankokat. Ha addig a pártok nem tudnak összehozni egy kormánykoalíciót, az Európai Unió beszüntethetné a segélyeket.

Görögországba 2009-ben gyűrűzött be a gazdasági válság, kiderült, hogy magasabb az államadósság, mint azt a hivatalos statisztikák mutatják. 2011-re a GDP 165 százalékára emelkedett az államadósság (Magyarországon ez az érték 82 százalék). A munkanélküliség 2011 végére majdnem 22 százalékra emelkedett. (Magyarország: 12 százalék). Ezenkívül 2011-ben majdnem hét százalékkal csökkent a görögök gazdasági teljesítménye (Magyarország: plusz 1,7 százalék). Eddig az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) összesen 240 milliárd euró segítséget szavazott meg a bajban lévő görögöknek, de a pénz részletekben történő lehívása az államháztartási konszolidációhoz kötött. Görögország feltehetőleg még évekig csak nagyon kedvezőtlen feltételek mellett tudna a nemzetközi pénzpiacokon kölcsönöket felvenni.

Görögországnak ezért nincsen alternatívája a "trojkával" való együttműködésre - véli Jörg Hinze, a Hamburgi Vilaggazdasági Intézet (HWWI) munkatársa. A német gazdasági szakértő a hvg.hu kérdésére azt mondta: "Ha az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap beszünteti a támogatást, Görögország nem tudja kifizetni az állami alkalmazottak fizetését és a nyugdíjakat. Akkor a görög kormány elkezdhet újra drachmát nyomtatni. Ez lenne az ország EU-s és eurós tagságának a vége." Hinze azt is hangsúlyozta, hogy a helyzet fordítottjára - vagyis hogy a többi ország kényszerítené Görögországot a kilépésre az unióból vagy a eurozónából - viszont nincs lehetőség.

Kiléptetni biztosan nem lehet a görögöket az EU-ból

AP / Petros Giannakouris

Az előrehozott vasárnapi választásokig 2011 novembere óta a párton kívüli Lukasz Papadimosz állt Görögország kormánya élén. Őt - ha nem is hivatalosan - egy nagy koalíció támogatta, amely a konzervatív Új Demokráciából és a szocialista Paszokból állt. Ezek a pártok akár képezhetnék az új görög kormányt is. De a hitelességüket az nagyban rontja, hogy az elmúlt évtizedben éppen ez a két párt duzzasztotta fel az állami hivatalokat a saját híveivel. (Mióta Görögországban 1974-ben véget ért a diktatúra, föleg két család tagjai dominálták a politikai elitet. A konzervatívoknál a Karamanlisz család tagjai - Kosztasz Karamanlisz például 2009-ig volt Görögország miniszterelnöke, a szocialista Paszoknál a Papandreu család tagjai - Jeórjiosz Papandreut 2009-ben választották meg, 2011 novemberében lépett vissza hivatalából.)

Azóta viszont új felelősök léptek a nagy pártok élére, akik Jörg Hinze német elemző szerint "nem fogják megismételni a múlt hibáit". Erre már a nemzetközi nyomás miatt sem lenne lehetőségük. Viszont ha május 17-ig nem sikerül a pártoknak kormányt alapítani, egy hónappal később új választások lehetnének Görögországban.