Az eurózóna válsága jelenti jelenleg a legnagyobb fenyegetést a világgazdasági kilátásokra - állítja a Gazdasági és Együttműködési Szervezetnek (OECD) a csúcstalálkozó előtti napon közzétett jelentése. Az eurózóna gazdasága a párizsi székhelyű szervezet várakozásai szerint idén 0,1 százalékkal zsugorodik, mielőtt jövőre is szerény 0,9 százalékos növekedést érne el. Összehasonlításképpen az Egyesült Államokra vonatkozóan idén 2,4, jövőre pedig 2,6 százalékos növekedéssel számol a szervezet. A jelentéssel az OECD is beállt a hétvégi G8 csúcs óta immár Barack Obama amerikai elnököt is a soraiban tudó új francia elnök, Francois Hollande mögé, növekedést és a munkahelyteremtést serkentő lépéseket követelve Európától.

A látszat csal

A látszat ellenére azonban, noha a francia és görög választások utáni napon jelentette be a csúcs összehívását Herman van Rompuy, az Európai Tanács elnöke, ez a hvg.hu diplomáciai forrásai szerint tudatos tervezés részét képezte. A megszorításokról hirtelen a növekedés felé eltolódó uniós kommunikációs hangsúlyváltásban azonban Brüsszelben jelentős szerepet tulajdonítanak az elemzők az új francia elnök hozta fordulatnak. Emellett persze nem lehet szó nélkül elmenni a görög EU-barát pártok választási kudarca mellett sem, melynek nyomán a görög politikát a káosz uralja, és félő, hogy Görögország elhagyja az eurózónát. Athén bajai pedig tovagyűrűznek, a spanyol gazdaság kilátásait közvetlenül, a többi uniós államét pedig közvetve tovább rontják.

Merkel és Hollande kezében az eurózóna jövője?

AP / Christophe Ena

Lapunk diplomáciai forrásai szerint a francia szlogenek miatt világosan látszik az aggodalom a diplomaták között is: már-már szállóigeszerűen mondogatják ugyanis, hogy a “növekedés lassú folyamat”. Ezért különösen sürgetőnek látják a döntéshozók a június végi formális EU-csúcsra az Európai Bizottság által május elején felvetett új növekedési paktum létrehozását. Az unió vezetőinek félelmeit az is bizonyítja, hogy van Rompuy a csúcsra invitáló levelétől szokatlan módon “őszinte, tabuk nélküli beszélgetésre hívja” kollégáit.

A lényeg

Ennek megfelelően diplomáciai forrásunk szerint a négy fő téma: a nemzeti kormányok teendői és vállalásai a “növekedésbarát konszolidáció” érdekében, a közösségi támogatás a növekedési célok eléréséhez, az EU gazdaságainak finanszírozását javító lépések és a "tabu témák" lesznek. Utóbbi kalapban szerepel egyebek mellett a közös európai kötvénykibocsátás, a pénzügyi tranzakciós adó kérdése, a következő, 2014-2020 közti pénzügyi ciklus sarokszámai, de szó eshet az uniós projektkötvények hosszú távú alkalmazásáról is.

Van Rompuy ráadásul távlatosabb előretekintést is szeretne, erre utal, hogy levelében leszögezi: “nem korai előre gondolkodni a közös monetáris uniónak az eddigieknél is gyökeresebb átalakításáról”, amely szerinte a jobban integrált rendszer révén növelné az euróba és egész Európába vetett nemzetközi bizalmat.

A valódi megoldással kecsegető, közösen jegyzett eurókötvény kibocsátásának gondolatát eddig Angela Merkel elutasította. A megbomlott "Merkozy tandem" nyomán azonban a változás jelei mutatkozhatnak.

Egyelőre viszont úgy látszik, a Van Rompuy által a tárgyalóasztalra helyezett javaslatok közül júniusban a Európai Beruházási Bank (EIB) tőkéjének 10 milliárd euróval történő megemeléséről, az EU-büdzséből támogatott közösségi - főként infrastrukturális - fejlesztések finanszírozását hivatott kötvénykibocsátásról és a válságban lévő tagállamoknak adandó, a fel nem használt strukturális alapokból származó (kb. 82 milliárd eurónyi) támogatásokról dönthetnek.