Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
A 2012-es magyar konvergenciaprogram és a vele járó „tömegpusztító” (jövő év végéig a GDP 2 százalékát kitevő) költségvetési többletkiigazítás elegendő, hogy az Európai Bizottság (EB) 2,7 százalékra csökkentse a jövő évi hiányelőrejelzését és teljesíthetőnek tartsa az idei 2,5 százalékos hiánycélt – kommentálta az Európai Bizottság döntését Peter Attard Montalto, a Nomura feltörekvő piacokkal foglalkozó közgazdásza.
Mint ismert, a bizottság szerdán az áprilisban benyújtott konvergenciaprogram értékelését követően úgy döntött, hogy a kohéziós támogatások felfüggesztésének feloldását javasolja a június 22-i uniós pénzügyminiszteri tanácsnak (Ecofin). Az Ecofin március 13-án határozott úgy az EB javaslatára, hogy felfüggeszti a Magyarországnak járó kohéziós támogatások egyharmadát (kb. 150 milliárd forintnyi kötelezettségvállalást), mivel hazánk többszöri felszólításra sem csökkentette az uniós 3 százalékos küszöb alá a költségvetési hiányát. A második Széll Kálmán-terv benyújtása előtt a bizottság még arra számított, hogy a deficit 2013-ban is jelentősen meg fogja haladni a küszöbértéket.
Különös az EB döntése
Peter Attard Montalto szerint a tanács valószínűleg megszavazza a bizottság újabb javaslatát is. Ugyanakkor a Nomura közgazdásza különösnek tartja az EB döntését, hiszen a bizottság továbbra is úgy látja, hogy a költségvetési egyensúlyt döntően egyszeri intézkedésekkel biztosítja a kormány, így hosszú távon nem csökkentik jelentős mértékben a strukturális költségvetési egyenleggel kapcsolatos kockázatokat.
Az Európai Bizottság szerdán kiadott közleményében valóban azt írta, hogy a büntetés feloldása ellenére egyelőre azért nem javasolja a Magyarországgal szemben folyó túlzotthiány-eljárás megszüntetését, mert „a hiányszámok még mindig viszonylag közel vannak a küszöbhöz”, és idén is csak egyszeri intézkedésekkel sikerül 3 százalék alatt tartani a deficitet, nem pedig „strukturális intézkedésekkel, amelyek fenntartható hatással járnak”. Emellett az EB szerint a magyar túlzotthiány-eljárás előzményei is erre az „óvatos megközelítésre” adnak okot.
Nem szűnt meg a felfüggesztés indoka
A Nomura közgazdásza szerint ezzel az a probléma, hogy eredetileg éppen ez (a fenntarthatatlanság) volt a fő oka annak is, hogy a bizottság a kohéziós támogatások felfüggesztését javasolta. Miután Magyarország bennemaradt a túlzottdeficit-eljárásban, az elemző azzal számol, hogy amennyiben a deficit idén és jövőre is elszáll, mint ahogy egy korábbi előrejelzésében az alacsonyabb növekedési elvárásokra reagálva jövendölte (számításai szerint az idei hiány 2,5 helyett 4 százalék lehet, a jövő évi pedig 2,2 százalék helyett 3,5), akkor a büntetés ismét terítékre kerülhet. „Talán jövő márciusban” – véli a Nomura közgazdásza.
Mindent egybevetve a mai bejelentés azt mutatja, hogy az uniós politika továbbra is a legfelsőbb szinten kezeli a magyar ügyeket, aminek további jeleit láthatjuk majd június 22-én – írta gyorskommentárjában Montalto.
