A botrány az után robbant ki, hogy a brit pénzügyi felügyelet (FSA) szerint a Barclays befektetési ágazatának kereskedői a 2008-2009-es pénzügyi válság előtt és alatt rendszeresen a globális irányadó bankközi kamatláb, a Libor manipulálásával próbálkoztak.

A manipuláció célja a hatósági gyanú szerint a pénzügyi válság előtt a Libor profitnövelő célú emelése volt, a válság elhatalmasodása után pedig az, hogy a kamatláb csökkentésével leplezze, hogy a cég milyen mértékű piaci nyomás alatt állt.

A vezérigazgató hárít

Bob Diamond, a bank volt vezérigazgatója, aki a botrány miatt kedden lemondott, a brit alsóház pénzügyi bizottsága által tartott három órás szerdai meghallgatáson elmondta: amikor néhány hete meglátta azokat a belső email-üzeneteket, amelyekben a cég kereskedői ösztönözték egymást a Libor-megállapításhoz szükséges finanszírozási költségbecslések manipulálására, "fizikai rosszullét" fogta el.

Barclays: bajban van a bankház

AP / Kirsty Wigglesworth

Diamond tagadta, hogy a közelmúltig tudomása lett volna a belső levelezésekről, vagy a Libor manipulációjára tett konkrét kísérletekről. Bár kedden a Financial Times bennfentes forrásokra hivatkozva még azt írta, hogy Diamond „potenciálisan kínos részleteket" hozhat nyilvánosságra a Barclays és a pénzügyi felügyeleti szervek közötti ügyletekről, a volt vezérigazgató végül is nem szivárogtatott ki semmit. Londoni sajtóértesülések szerint azonban tudni lehet, hogy Diamond kedden még „visszavágásra” készült, amiért a hatóságok a Barclaysre szálltak rá, miközben már legalább húsz másik globális nagybank ellen is vizsgálat indult.

Nagy bajban a Barclays

A Financial Timesnak nyilatkozó, az ügyet "jól ismerő" források szerint a felügyeleti hatóságok annak idején "pontosan tudták", hogy a Libor napi rögzítéséhez beterjesztett kereskedelmi banki hitelköltség-becslések nem azt a tényleges kamatszintet tükrözték, amelyen a bankok valójában hajlandók voltak egymásnak hitelezni a nagybani likviditáspiacon. A szabályozó intézmények azonban nem léptek közbe, tartva attól, hogy a hatósági fellépés még tovább destabilizálhatja az amúgy is pánik uralta piacokat.

A botrány következtében csütörtökön az eddigi stabilról negatívra rontotta a bank osztályzati kilátását a Moody’s hitelminősítő intézet. A döntést azzal indokolták, hogy a botrány nyomán bejelentett lemondások és a cég bizonytalanná vált üzleti kilátásai negatívan érintik a kötvénytulajdonosok várakozásait.

A hitelminősítő értékelésben kitért arra, hogy a botrány hosszú távon pozitív hatással lehet a cég üzleti kultúrájának megváltoztatása szempontjából, azonban attól tartanak, hogy az események rövid távon piaci bizonytalanságot gerjesztenek, amelynek az egész pénzügyi rendszerre negatív hatásai lehetnek.

Terjed a botrány?

Csütörtökön a német bankfelügyelet is bejelentette: vizsgálatot indít annak kérdésében, hogy történt-e kamatmanipuláció németországi pénzintézeteknél. Az eljárás során azt is vizsgálják, hogy van-e a német bankoknál olyan ellenőrző mechanizmus, amely kivédi a Barclaysnál előfordultakhoz hasonló eseteket.

Azóta a Barclays mellett már más óriásbankok is vizsgálat alatt állnak, köztük például a Royal Bank of Scotland és az HSBC. A német bankfelügyelet szóvivője arról nem nyilatkozott, hogy Németországban mely bankoknál folytatnak vizsgálatot.

Mark Hoban, a a brit pénzügyminisztérium piacszabályozásért felelős államtitkára a Handelsblatt keddi számában úgy nyilatkozott, hogy világszerte 10-14-re tehető az olyan bankok száma, amelyek érintettek lehetnek az ügyben, és ezek között amerikai és japán bankok is lehetnek.