Hogyan lehetséges, hogy egy hatezer főt befogadó szórakozóhely létesítését nem kell építési eljárásban engedélyeztetni? Miért nem kell figyelembe vennie egy éjszakai zenés-táncos partiközpontnak, hogy pár száz méterre tőle nemzetközi és magyar cégek irodái működnek? Miért nem számítanak a céges és diplomáciai tiltakozások? Miért hoznak ugyanabban az ügyben az érintett önkormányzatok adott esetben egymásnak ellentmondó döntést? Az új helyre költöző Zöld Pardon sztorija ilyen és ehhez hasonló kérdéseket vet fel.

A Zöld Pardonnak (ZP) tavaly ősszel kellett elhagynia a korábbi, Petőfi híd budai hídfője mellett található helyét. Új otthonát pedig márciusban kezdte kialakítani a Rákóczi híd lábánál, az Infopark irodaközpont tőszomszédságában, párhuzamasan azzal, hogy elindították a különböző engedélyek beszerzését. Az irodaparkot fejlesztő és a bérlőket képviselő IVG Hungary Kft. már az építkezések kezdete óta tiltakozott a ZP megjelenése ellen.

Építkezés közben

Túry Gergely

A „nappal üzleti-, éjjel mulató negyed”-koncepció álláspontjuk szerint már csak azért sem működhetett, mert a ZP új helyszínétől kőhajításnyira van a több nagy légitársaságot kiszolgáló Lufthansa Systems call-centere, amely éjszaka is üzemel. De egy „A”- kategóriás, nemzetközi irodaparknak (mely listaáron havi 10-13 euróért kínálja tereinek négyzetméterét) nyilván az sincs ínyére, ha szezonálisan beköltözik mellé egy naponta több ezer vendéget fogadó buliközpont. A zaj csak azokat zavarja, akik közel vannak és éjszaka dolgoznak, a mocsok azokat, akik elmennek mellette, a megemelkedő takarítási és biztonsági költségek pedig lényegében minden bérlőt. Az Infopark ezen túl speciális üzleti klaszter: infotechnológiai cégek K+F és nemzetközi szolgáltató központjai tömörülnek itt. Ha egy elmegy, könnyen megbomlik az Inforparknak a Műegyetem közelségéhez is kötődő üzleti modellje. Márpedig egy ilyen szomszéd inkább elriasztja a meglévő ügyfeleket, mintsem újakat vonzana. Az Infopark ennek megfelelően foggal-körömmel próbálta védeni érdekeit, de úgy tűnik, a meccs eldőlt a szórakozóhely javára.

Nem is ügyfelek?

A területileg illetékes újbudai önkormányzat, melyhez a ZP-t üzemeltető Budai Hídfő Kft. az építési engedélykérelmet beadta, érintettségre hivatkozva már a legelején kizárta magát a különböző engedélyezési eljárásokból. A kérelem elbírálását ezért az illetékes kormányhivatal a XII. kerülethez utalta, amely az ügyet kivizsgálva megtagadta az építési engedély kiadását, a létesítmények használatát pedig megtiltotta. A ZP (az egyszerűség kedvéért nem az eljáró céget jelöljük – szerk.) ugyanakkor már a tiltó határozat kézhezvétele előtt visszavonta a beadványát, mert észlelte, hogy nincs is szükség építési engedélyre, miután a 180 napnál rövidebb időszakra telepített ideiglenes építményekhez nem is kell építési engedélyt kérnie.

Az Infoparknak (az egyszerűség kedvéért nem az eljáró céget jelöljük - szerk.) egyébként már ennél az eljárásnál nehézséget okozott, hogy ügyféli minőségét elismertesse. A különböző engedélyezési ügyek közül egyedül csak a zajhatárérték megállapítására és a dohánytermék árusítására vonatkozó eljárásban tudta később az ügyféli státuszát elfogadtatni – így javarészt csak körön kívülről és a sajtón keresztül hallathatja hangját. Álláspontját az eljáró hatóságnak a legtöbb ügyben nem kell figyelembe vennie, ami azért furcsa, mert egy ekkora és ilyen jellegű szórakozóhely esetében az ember azt hinné, nemcsak a cigifüst vagy a zaj, ami zavarhatja egy üzleti negyed működését, hanem en bloc a létesítmény jelenléte.

A ZP eredetileg már áprilisban megkezdte volna a működését, de a létesítmény használatba vételének megtiltása miatt végül bő egy hónapos csúszással, május 25-én nyitott a hely egy Szabó Balázs bandája-koncerttel. Ehhez az kellett, hogy a kormányhivatal a XII. kerülettől áttegye az ügyet a V. kerülethez, amely az építmények bontásáról vagy fennmaradásáról szóló építésrendészeti eljárásban a ZP álláspontját igazolta. A verdikt értelmében a szórakozóhely területén felhúzott építmények valóban nem engedélykötelesek, így a ZP már a jegyzői levél kiadásának másnapján meg tudott nyitni. Mivel akkor még nem volt meg valamennyi, az üzemeléshez szükséges szakhatósági engedély (ÁNTSZ, fővárosi katasztrófavédelem, XI. kerületi rendőrkapitányság, önkormányzat építési és műszaki osztálya), ezért rendezvény-bejelentési kötelezettség mellett kezdetben legfeljebb csak kétezer főt engedhettek be. De június 27-re a szakhatósági hozzájárulások is meglettek, így a belvárosi önkormányzat jegyzője megadta a rendezvénytartási engedélyt – és ezzel voltaképp elhárult minden akadály, hogy a ZP teljes gőzzel (6000 fős szórakozóhelyként) működni kezdjen.

Nem is voltak zajpróbák?

Az Infopark véleménye szerint voltak azért furcsa kanyarok a létesítmények telepítése közben is: az ÁNTSZ úgy adta ki a szakhatósági engedélyt, hogy sem ideiglenes, sem állandó szennyvízelvezető csatorna nem készült, így a szennyvizet egyelőre zárt tartályban gyűjtik. A ZP-nek a csőfektetéshez és a rákötéshez szüksége lenne a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő engedélyére is, amely első fokon az engedély kiadását megtagadta. (A ZP a csőfektetést előkészítette, még a híd lehajtójánál is átfúrt, hogy ráköthessen a csatornára, így "került kapcsolatba" az útszakaszt felügyelő Vagyonkezelővel.)  Ugyanakkor az ÁNTSZ arra tekintettel adta meg az engedélyét, hogy a ZP "önhibáján kívül akadályoztatva van", de ha az MNV mégis meggondolja magát, akkor a ZP-nek azonnali hatállyal ki kell építenie az állandó szennyvízelvezetést.

Csőfektetés előkészítve

MTI / Marjai János

Az Infopark azzal próbál még operálni, hogy amíg nincs a zajkibocsátási határértékre vonatkozó határozat, addig nem lehetne használatba venni a létesítményeket, ez azonban a ZP szerint nincs így. A szórakozóhely üzemeltetője arra hivatkozik, hogy a XI. kerület helyett eljáró XXII. kerületi önkormányzat is elutasította az Infopark kérelmét, hogy emiatt függesszék fel az engedélyek kiadását. A ZP szerint ezzel kapcsolatosan is a jogszabályoknak megfelelően járt el: a tevékenység megkezdése előtt kérte a környezetvédelmi szakhatóságtól a zajkibocsátási határérték megállapítását. Az Infoparknak emellett többször felajánlotta a közös zajtszintmérést, hogy az Infopark irodaházait ne zavarják, de ezzel a lehetőséggel az Inforpark nem élt, így nem tudtak közös nevezőre jutni abban, hogy milyen zajhatás lenne a számukra elviselhető. (A jó szomszédi viszony érdekében, írta a hvg.hu-nak Kővári Zsuzsanna, a ZP Kft. ügyvezetője, még arra is figyelnek, hogy a zenekari hangpróbák csak 18 óra után legyenek, és a koncertek is este 10-kor befejeződjenek.)

Nem is ideiglenes?

Az Infoparknak nyilvánvalóan nemcsak a zajhatásokkal van baja, hanem – mint már írtuk – általában azzal, hogy a ZP felbukkant az irodapark oldalában. A legfontosabb eljárásokban (mint például a rendezvénytartási engedélyezés) azonban nem számít ügyfélnek, így nemhogy az iratbetekintéshez nincs joga, de igazából meg sem akaszthatja a határozathozatalt. Úgy tűnik, az Infopark lobbija is kevés lesz, pedig nemcsak az irodaházakban működő cégek, hanem a Német-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a német diplomácia is megmozdult az üzleti negyed nyugalma érdekében.

Stiller Ákos

Létezik egy június 26-i keltezésű belügyminisztériumi levél is: a tárca építésügyi főosztályának álláspontja szerint, attól függetlenül, hogy engedély- vagy csak bejelentés köteles építkezést folytatott az építtető, a továbbiakban a tevékenységét szabálytalanul végzi. Igaz, a BM ebben a kérdésben nem eljáró hatóság és nem is felügyeleti szerv, így a ZP a hvg.hu által ismertetett levél tartalmára nincs is tekintettel. A ZP a létesítmény áttelepítésével kapcsolatban abszolút jogkövetőnek és jogszabálytisztelőnek tartja magát, és a hvg.hu-nak küldött levelében is hangsúlyozta, hogy nem riad vissza a jogi úttól, ha jó hírnevének megvédéséről van szó.

Az engedélyeztetési eljárások többségében várhatóan csak akkor lesz jogerős határozat, mire véget ér a szezon. Akkor pedig már lehet készülni a következőre, hiszen a régi ZP is úgy volt ideiglenes, hogy a következő évben aztán valamivel kevesebb mint fél évre újra kitelepült. És egy idő után nem is kellett a teljes területet visszaadnia a parknak: az ideiglenesen felállított faszerkezetű építmények egész télen maradhattak a megszokott helyükön.