A hosszú távon sikeres adósságcsökkentés alapja a növekedés – emelte ki az előadásában a legfontosabb elemet Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Az idei költségvetési hiánycélunk tiszteletreméltó európai összehasonlításban, még ha mi egy-két tizeddel nagyobb hiányt is várunk. A másik oldalról viszont a piac jelentős kockázatokat lát a fiskális fenntarthatósággal kapcsolatban. Hogy mi ennek az ellentmondásnak az oka? Az egyes tényezők kölcsönhatása alakítja ki a végső "szaldót", vagyis hogy csökkenő vagy növekvő pályára áll-e az államadósság.

Növekedési hatás

A költségvetési hiány idén, és jövőre is a 3 százalékos hiánycél alatt lehet, ami jelentős eredmény lenne - emelte ki Simor. Ugyanakkor ez 2013-ban csak a szabad tartalékok törlésével lehetne elérhető. Ez volt az MNB megállapítása mindaddig, amíg benyújtották a tranzakciós adóval kapcsolatos módosítókat, miközben a 300 milliárdos gazdaságélénkítő csomag hatásaival kapcsolatban nincsenek kész számítások. Ez uóbbival kapcsolatban nemcsak a fedezet a kérdés, hanem az is, hogy ezen intézkedéseknek mekkora a hatásra a növekedésre - emelte ki az MNB elnöke.

Simor András a mai konferencián

MTI / Kovács Attila

A 270 milliárdos járulékcsökkentési csomag, plusz a 200 milliárdnyi tranzakciós adó bevétel, ami az állami szférából jön be, a költségvetés egyenlegét rontják. Nehéz elképzelni, hogy ezen intézkedések akkora gazdasági növekedést generálnak, hogy ellensúlyozza a bevételek kiesését. A következő fél évben kell majd megtalálni annak megoldását, hogy miképp tömjük be a keletkező lyukat. Célszerű előbb megvárni az intézkedéseket, melyek helyrebillentik az egyenleget, és csak utána mérleget vonni.

A belföldi kereslet nem elég felhajtó erő

Az a makropálya, amin a költségvetés alapul, a legoptimistább a piacon. Simor elmondta, hogy az MNB 3,5 százalékos éves fogyasztói árindex növekedéssel számol jövőre és 0,8 százalékos gazdasági növekedéssel. A költségvetést övező kockázatok között vannak nemzetköziek - pl. az eurózóna helyzete, távol-keleti országok lassulása -, rendkívül óvatosak a fogyasztói és beruházási döntések és van egy hitelszűke is.

Magyarország számára az adósságállomány alakulása különösen fontos, rendkívül sebezhetőek vagyunk, mivel magas a nettó külföldi kötelezettségünk. Ez nem az elmúlt két év során keletkezett, de ezzel számolnunk kell ma - hangsúlyozta Simor. Adósságproblémával küszködő országokban a beföldi kereslet tartósan visszafogott marad, és ez Magyarországra is igaz. Eddig is kizárólag a nettó export hajtotta előre a gazdaságot és nincs okunk feltételezni, hogy jelentős változás lesz ebben a tekintetben. Ebből az következik, hogy a belföldi keresletélénkítésre alapozott gazdasági növekedés megvalósulásának kicsi az esélye. Az adósságleépítés egy hosszú folyamat és minden piaci szereplő a költségvetésből megkapott pénzt az adósság visszafizetésére használja majd, nem pumpálja a gazdaságba.

Emellett az is szembetűnő, hogy az eladósodott országokban a beruházások csökkenése tartós növekedési veszteséget okoz. Minél nagyobb a nettó külsö tartozás, annál nagyobb a beruházások csökkenése, ebből nem lehet egyszerűen kilépni.

Cséfalvay Zoltán, Kovács Árpád és Domokos László a mai konferencián

MTI / Kovács Attila

A válság hatására minden országban csökkent a potenciális növekedés. A magyar helyzet az, hogy 2-3 százalékos potenciális növekedésről indultunk, a válság hatására nulla közelébe jutottunk el. Nem ahhoz a feltörekvő, újonnan csatlakozott uniós csoporthoz tartozunk, melyhez például Csehország vagy Szlovákia, hanem inkább a déli perifériához.

Árt a beruházásoknak a hektikus jogszabályi környezet

Tartós adósságcsökkenés csak egészséges fogyókúra eredményeképpen jöhet létre - hangsúlyozta Simor. A potenciális növekedést rontó tényezől közül a kiszámíthatóságon lehet a legkönnyebben javítani. A strukturális reformok pedig egy ilyen környezetben nem hoznak gyors eredményeket.

A munkaerőpiac területén ugyanakkor 2008 óta érzékelhető egy változás, emelkedett a munkapiaci ráta, de még így is jelentősen elmaradunk az eurózóna átlagától. Ez alapvetően együtt járt a munkanélküliség növekedésével és a közmunka programok beindulásával. Szerencsésebb lenne, ha nem ilyen lépésekkel nőtt volna ez a mutató. A szociális hozzájárulási adó bejelentett csökkentése a foglalkoztatási szempontból legproblémásabb csoportokat célozza meg, ebben az MNB is egyetért a kormánnyal, ez előremutató. Ugyanakkor érdemes ezt perspektívában nézni. 2011-ben volt egy jelentős emelkedése az adóéknek a minimálbéren foglalkoztatottaknál. A most bejelentett intézkedések ezt korrigálják, visszajutunk a 2010-es szint környékére. Egyik oldalról történtek olyan intézkedések, hogy minél több ember legyen aktív a munkaerőpiacon, de a keresleti oldalról elmaradtak az intézkedések.

A másik elem a beruházások fejezet, itt különösen a szabályozási környezet hektikus változásai rontották a befektetői környezet kiszámíthatóságát. Magyarország helyzete ebből a szempontból a közép-európai régióban is kiemelten rossz - emelte ki Simor egy nemzetközi kutatást ismertetve. A szabályozási környezet kiszámíthatatlansága hatással van a hitelezésre is, nálunk csökkent egyedül a régióban ez a mutató. A beruházási aktivitás emellett szinte valamennyi szektorban csökkent.

A magyar gazdaságban az utóbbi időben kórosan kevés beruházás képződött - fejtette ki Simor. A munkaerőpiac aktivitásának növekedése akkor tudna igazán kiteljesedni, ha beruházások iüteme nőne és a magánszektor növekedhetne.