A hét, amikor kiderült: nyugdíjreform se lesz

Bár a kormány két éve lebegteti, mégsem lesz nyugdíjreform: nem lesz egyéni számlán alapuló új nyugdíjrendszer, és valószínűleg lőttek a gyermekvállalás elismerésének is. Legalábbis ez olvasható ki az illetékes szaktárca Világgazdaságnak adott válaszából. A napilap azt kérdezte, mikor és milyen változtatásokat tervez a nyugdíjrendszerben a kormány a választásokig hátralévő időben, amire a tárca azt írta: „nem változik a nyugdíjrendszer. A nyugdíj-jogosultsági és kiszámítási szabályok is a jelenlegiek maradnak”.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a hvg.hu-nak küldött válaszában arra utalt, hogy a kormány nem tett le az egyéni számlák kialakításáról, és ezt azzal próbálta alátámasztani, hogy megmutatta, erről jelenleg is törvény rendelkezik. Ha azonban a nyugdíjszámítási szabályok nem változnak, akkor az egyéni számlák kialakítása nem új egyéni számlás nyugdíjrendszer, hanem csak egy informatikai fejlesztés lehet majd, pedig a kormány nem csak ezt ígérte.

Törököktől és azeriektől várjuk a pénzt

A héten kiderült, hogy a kormány újabb, az elemzőket is meglepő unortodox lépésre készül, ezúttal az államadósság-finanszírozásban. Eszerint Törökországban és Azerbajdzsánban bocsátana ki devizakötvényeket, helyi devizában. A terv annyira szokatlan, és annyi kérdést és kockázatot vet fel már maga az ötlet is, hogy az elemzők nem emlékeznek hasonló lépésre más kormányoktól. Egyelőre nem sürgős a devizakötvény-kibocsátás, ezt az évet könnyen kihúzhatja a kormány a Magyar Nemzeti Bankban tartott betéteiből, jövőre viszont valahonnan devizaforráshoz kell jutnia az államnak, hogy vissza tudja fizetni a lejáró adósságait.

HVG Archív / Fatih Saribas (2004)

Az Államadósság Kezelő Központ a hír kipattanása után egyébként hangsúlyozta, hogy csak az IMF–EU-hitelkeretről szóló tárgyalások lezárulása után jöhet a kötvénykibocsátás. Ez fontos üzenet abból a szempontból, hogy a kormányzat nem akarja megkerülni az EU–IMF-párost. Ugyanakkor az ázsiai forrásbevonás ötlete mégis csak arról szól, hogy nem kizárólag a nyugati, fejlett államok felé akar eladósodni a kormány.

Terjed az unortodoxia?

Csütörtökön egy tévéműsorban Giró-Szász András kormányszóvivő arról beszélt, hogy terjed a magyar unortodox gazdaságpolitika az Európai Unióban. Példaként hozta föl Szlovákiát, ahol mostanában szektorális különadókat vetettek ki, és Franciaországot, ahol pedig bevezették a – Giró-Szász szerint a magyarországinál kétszer nagyobb – tranzakciós illetéket. A franciaországi pénzügyi tranzakciós adóval kapcsolatban azonban érdemes tudni, hogy az egyáltalán nem minden tranzakcióra vonatkozik, és leginkább a lakosság adóztatását kerüli.

A franciaországi székhelyű vállalatok papírjaival végzett műveleteket terheli 0,2 százalékos adó, de ez alól az adó alól mentesülnek azok a vállalatok, amelyek piaci tőkeértéke nem éri el az egymilliárd eurót. További 0,01 százalék adót kell fizetni bizonyos, a számítógép vezérelte automatikus kereskedésben lebonyolított tranzakciók és bizonyos uniós állampapírok törlesztéskockázati (CDS) biztosításával kapcsolatos ügyletek után.

Több ponton bizonytalan a jövő évi költségvetés a Költségvetési Tanács szerint. Mivel a kormány közvetlenül a főszámok elfogadása előtt nyújtotta be a parlamentnek a 300 milliárd forintos munkahelyvédelmi akciótervhez szükséges módosításokat, a tanács új véleményt készít a büdzséről, és várhatóan már szeptemberben előáll vele. Ehhez kiegészítő számításokat kért a Nemzetgazdasági Minisztériumtól, ugyanis nem látja, miből akarják finanszírozni a munkahelyvédő adókedvezményeket, és milyen következményei lesznek a vállalatok adózását alapvetően megváltoztató tranzakciós illetéknek.

A tanács szerint nem ismert az sem, a kormány miért számít az adóbeszedés hatékonyságának javulására. Ugyanakkor a Költségvetési Tanács elnöke összességében a kockázatok mellett is tarthatónak látja a tervezetet. Feltéve, hogy nem romlik tovább a gazdasági környezet. Emellett persze arra is felhívta a figyelmet, hogy a jövő évi gazdasági növekedésünk várhatóan rosszabb lesz a kormány által várt 1,6 százalékos mértéknél, ami további feszültséget okoz majd a költségvetésben.

Meddig szárnyal a forint?

A hét második felében erőre kapott a forint, és az erősödés péntek délutánra tizenegy havi csúcsra emelte az euróval szemben. Pénteken 17 óra körül az eurót 276,59 forinton jegyezték a bankközi devizapiacon. Utoljára 2011 szeptemberében volt ilyen erős a magyar fizetőeszköz.

Ezzel párhuzamosan újabb meredek csökkenéssel az idei mélypontjára, 457 bázispontra süllyedt a magyar CDS-felár (az úgynevezett országkockázati felár, ami lényegében a magyar államadósság-törlesztés leállásának kockázatára kínált biztosítási tranzakciók árazása). A pénzügyi szempontból meglepően jó híreket a Moody's pénteken azzal hűtötte, hogy jelezte: a magyar gazdaság helyzete továbbra is romlik, mivel jelentős mértékű függése az exporttól és a tőkebeáramlástól kiteszi az országot a gyenge euróövezeti növekedési kilátások hatásainak.

Eközben Európában

Európában nyomulni kezdtek az oroszok Ausztriában, ahol nemrég három szállodát is megvásároltak a dél-ausztriai tartományban. Ugyanígy, vásárlással jelentek meg a héten az olasz élvonalbeli Internaziolane focicsapat tulajdonosai közt kínai befektetők. Ez utóbbi eset azért is érdekes, mert ez az első alkalom, hogy a kommunista birodalom jelentősebb összeget fektet be az európai futballba. De ha az üzlet jól sikerül – állítják sportközgazdászok – , Kína van olyan tőkeerős, hogy könnyedén végigmehet az európai elit futballklubokon. Befektetésnek, reklámnak sem rossz az olasz focicsapat, és a kínai fociipar építésében is segíthet.

Gázolhat a BL-ben az Inter kínai pénzzel?

AP / Luca Bruno

A válság legnagyobb kárvallottjainál, a görögöknél újfent szóba került, hogy akár százmilliárd eurót is elengedhetnek az ország adósságából annak érdekében, hogy így csökkentsék az országra nehezedő nyomást, és a GDP-hez viszonyítva 100 százalék alá szorítsák le a hellének államadósságát. A múlt héten még az „eddig és ne tovább” elvét hangoztató Németország sem tagadta, hogy lenne ilyen terv.

De takarékoskodnak az olaszok is, ahol a második világháború óta nem tapasztalt lakossági kiadáscsökkenést mértek kutatók. "Az egy főre jutó kiadás jobban fog csökkenni 2012-ben, mint bármikor a második világháború óta" – mondta a Confcommercio elnöke csütörtökön a szervezet legfrissebb előrejelzésének bemutatásakor. Spanyolországban pedig a kormány százmilliárd eurós takarékossági csomagot jelentett be pénteken. A Mariano Rajoy miniszterelnök hivatalos honlapján közzétett információ szerint a következő három évben 102 milliárd eurót terveznek megtakarítani: 13 milliárdot az idén, 39 milliárdot jövőre, és 50 milliárdot 2014-ben.