szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az elmúlt két évben ígért, egyéni számlákra épülő nyugdíjreformból valószínűleg semmi nem lesz. Viszont terjed az EU-ban a magyar gazdasági unortodoxia – legalábbis a kormányszóvivő szerint. Nem így gondolja a Moody's, mely szerint a magyar gazdaság helyzete továbbra is romlik. Eközben a kormány azzal szembesülhet, hogy 2014-től elveszítünk 2000 milliárdot az uniós támogatásokból. Újabb szokatlan ötletként jöhet a török és azerbajdzsáni magyar devizakötvény. A hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.

Bár a kormány két éve lebegteti, mégsem lesz nyugdíjreform: nem lesz egyéni számlán alapuló új nyugdíjrendszer, és valószínűleg lőttek a gyermekvállalás elismerésének is. Legalábbis ez olvasható ki az illetékes szaktárca Világgazdaságnak adott válaszából. A napilap azt kérdezte, mikor és milyen változtatásokat tervez a nyugdíjrendszerben a kormány a választásokig hátralévő időben, amire a tárca azt írta: „nem változik a nyugdíjrendszer. A nyugdíj-jogosultsági és kiszámítási szabályok is a jelenlegiek maradnak”.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a hvg.hu-nak küldött válaszában arra utalt, hogy a kormány nem tett le az egyéni számlák kialakításáról, és ezt azzal próbálta alátámasztani, hogy megmutatta, erről jelenleg is törvény rendelkezik. Ha azonban a nyugdíjszámítási szabályok nem változnak, akkor az egyéni számlák kialakítása nem új egyéni számlás nyugdíjrendszer, hanem csak egy informatikai fejlesztés lehet majd, pedig a kormány nem csak ezt ígérte.

Törököktől és azeriektől várjuk a pénzt

A héten kiderült, hogy a kormány újabb, az elemzőket is meglepő unortodox lépésre készül, ezúttal az államadósság-finanszírozásban. Eszerint Törökországban és Azerbajdzsánban bocsátana ki devizakötvényeket, helyi devizában. A terv annyira szokatlan, és annyi kérdést és kockázatot vet fel már maga az ötlet is, hogy az elemzők nem emlékeznek hasonló lépésre más kormányoktól. Egyelőre nem sürgős a devizakötvény-kibocsátás, ezt az évet könnyen kihúzhatja a kormány a Magyar Nemzeti Bankban tartott betéteiből, jövőre viszont valahonnan devizaforráshoz kell jutnia az államnak, hogy vissza tudja fizetni a lejáró adósságait.

©

Az Államadósság Kezelő Központ a hír kipattanása után egyébként hangsúlyozta, hogy csak az IMF–EU-hitelkeretről szóló tárgyalások lezárulása után jöhet a kötvénykibocsátás. Ez fontos üzenet abból a szempontból, hogy a kormányzat nem akarja megkerülni az EU–IMF-párost. Ugyanakkor az ázsiai forrásbevonás ötlete mégis csak arról szól, hogy nem kizárólag a nyugati, fejlett államok felé akar eladósodni a kormány.

Több ezermilliárdot veszíthetünk

Egy uniós ország sem bukott annyi pénzt, amennyit Magyarország veszíthet a következő, 2014-től kezdődő hétéves uniós költségvetési ciklusban. Szeptemberben kiderül, meg tudjuk-e akadályozni 2000 milliárd forint elvesztését. Magyarország túlnyerte magát az előző uniós költségvetési ciklusban a kohéziós támogatások megítélésénél, ez az egyik oka annak, hogy a készülő módszertan szerint a 2014-től 2020-ig tartó időszakban drasztikus forráscsökkenésnek néz elébe – mondta az Origónak az Európai Unióval folytatott egyeztetésekre rálátó kormányzati forrás.

Terjed az unortodoxia?

Csütörtökön egy tévéműsorban Giró-Szász András kormányszóvivő arról beszélt, hogy terjed a magyar unortodox gazdaságpolitika az Európai Unióban. Példaként hozta föl Szlovákiát, ahol mostanában szektorális különadókat vetettek ki, és Franciaországot, ahol pedig bevezették a – Giró-Szász szerint a magyarországinál kétszer nagyobb – tranzakciós illetéket. A franciaországi pénzügyi tranzakciós adóval kapcsolatban azonban érdemes tudni, hogy az egyáltalán nem minden tranzakcióra vonatkozik, és leginkább a lakosság adóztatását kerüli.

A franciaországi székhelyű vállalatok papírjaival végzett műveleteket terheli 0,2 százalékos adó, de ez alól az adó alól mentesülnek azok a vállalatok, amelyek piaci tőkeértéke nem éri el az egymilliárd eurót. További 0,01 százalék adót kell fizetni bizonyos, a számítógép vezérelte automatikus kereskedésben lebonyolított tranzakciók és bizonyos uniós állampapírok törlesztéskockázati (CDS) biztosításával kapcsolatos ügyletek után.

Aggódik a Költségvetési Tanács

Több ponton bizonytalan a jövő évi költségvetés a Költségvetési Tanács szerint. Mivel a kormány közvetlenül a főszámok elfogadása előtt nyújtotta be a parlamentnek a 300 milliárd forintos munkahelyvédelmi akciótervhez szükséges módosításokat, a tanács új véleményt készít a büdzséről, és várhatóan már szeptemberben előáll vele. Ehhez kiegészítő számításokat kért a Nemzetgazdasági Minisztériumtól, ugyanis nem látja, miből akarják finanszírozni a munkahelyvédő adókedvezményeket, és milyen következményei lesznek a vállalatok adózását alapvetően megváltoztató tranzakciós illetéknek.

A tanács szerint nem ismert az sem, a kormány miért számít az adóbeszedés hatékonyságának javulására. Ugyanakkor a Költségvetési Tanács elnöke összességében a kockázatok mellett is tarthatónak látja a tervezetet. Feltéve, hogy nem romlik tovább a gazdasági környezet. Emellett persze arra is felhívta a figyelmet, hogy a jövő évi gazdasági növekedésünk várhatóan rosszabb lesz a kormány által várt 1,6 százalékos mértéknél, ami további feszültséget okoz majd a költségvetésben.

Külföldön lappangó számlák
Az adóbeszedés hatékonyságának javítása mellett a költségvetési egyensúlyozás egy másik, az előző kormányok által is felvetett (de sok sikert nem hozó) ötletét is felmelegítette múlt héten Orbán Viktor, amikor újfent az offshore-pénzek hazahozatalának fontosságát hangsúlyozta egy rendezvényen. A kormányfő szerint be kell vonni a közteherviselésbe "a külföldön lappangó számlákat". A kormányzat intézkedései azonban ezen a téren kétarcúak, mivel a parlament már több alkalommal is eltörölt olyan, a Bajnai-kormány idején hozott szabályokat, amelyek korábban megnehezítték, hogy offshore országokba menekítsék a pénzüket az adóalanyok. Az összképhez ugyanakkor hozzátartozik az is, hogy a közbeszerzéseken már nem vehetnek részt offshore hátterű cégek.

Meddig szárnyal a forint?

A hét második felében erőre kapott a forint, és az erősödés péntek délutánra tizenegy havi csúcsra emelte az euróval szemben. Pénteken 17 óra körül az eurót 276,59 forinton jegyezték a bankközi devizapiacon. Utoljára 2011 szeptemberében volt ilyen erős a magyar fizetőeszköz.

Ezzel párhuzamosan újabb meredek csökkenéssel az idei mélypontjára, 457 bázispontra süllyedt a magyar CDS-felár (az úgynevezett országkockázati felár, ami lényegében a magyar államadósság-törlesztés leállásának kockázatára kínált biztosítási tranzakciók árazása). A pénzügyi szempontból meglepően jó híreket a Moody's pénteken azzal hűtötte, hogy jelezte: a magyar gazdaság helyzete továbbra is romlik, mivel jelentős mértékű függése az exporttól és a tőkebeáramlástól kiteszi az országot a gyenge euróövezeti növekedési kilátások hatásainak.

Eközben Európában

Európában nyomulni kezdtek az oroszok Ausztriában, ahol nemrég három szállodát is megvásároltak a dél-ausztriai tartományban. Ugyanígy, vásárlással jelentek meg a héten az olasz élvonalbeli Internaziolane focicsapat tulajdonosai közt kínai befektetők. Ez utóbbi eset azért is érdekes, mert ez az első alkalom, hogy a kommunista birodalom jelentősebb összeget fektet be az európai futballba. De ha az üzlet jól sikerül – állítják sportközgazdászok – , Kína van olyan tőkeerős, hogy könnyedén végigmehet az európai elit futballklubokon. Befektetésnek, reklámnak sem rossz az olasz focicsapat, és a kínai fociipar építésében is segíthet.

Gázolhat a BL-ben az Inter kínai pénzzel?
©

A válság legnagyobb kárvallottjainál, a görögöknél újfent szóba került, hogy akár százmilliárd eurót is elengedhetnek az ország adósságából annak érdekében, hogy így csökkentsék az országra nehezedő nyomást, és a GDP-hez viszonyítva 100 százalék alá szorítsák le a hellének államadósságát. A múlt héten még az „eddig és ne tovább” elvét hangoztató Németország sem tagadta, hogy lenne ilyen terv.

De takarékoskodnak az olaszok is, ahol a második világháború óta nem tapasztalt lakossági kiadáscsökkenést mértek kutatók. "Az egy főre jutó kiadás jobban fog csökkenni 2012-ben, mint bármikor a második világháború óta" – mondta a Confcommercio elnöke csütörtökön a szervezet legfrissebb előrejelzésének bemutatásakor. Spanyolországban pedig a kormány százmilliárd eurós takarékossági csomagot jelentett be pénteken. A Mariano Rajoy miniszterelnök hivatalos honlapján közzétett információ szerint a következő három évben 102 milliárd eurót terveznek megtakarítani: 13 milliárdot az idén, 39 milliárdot jövőre, és 50 milliárdot 2014-ben.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Szijjártó a Fidesz kilépéséről: Manfred Weber szégyellje magát!

Szijjártó a Fidesz kilépéséről: Manfred Weber szégyellje magát!

Már a Netflix is a TikTokot másolja

Már a Netflix is a TikTokot másolja

A túlsúlyosaknak elsőbbséget kellene adni a védőoltáskor egy jelentés szerint

A túlsúlyosaknak elsőbbséget kellene adni a védőoltáskor egy jelentés szerint