Milliárdos beruházást generálhatnak a kenderházak

Milliárdos beruházást generálhatnak a kenderházak

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Akár 800-1000 millió forintos beruházás is érkezhet a korábban hagyományosan kendertermesztésből élő kistérségekbe, ha az építőipar újra „felfedezi” az ipari növényt. 2020-ra, amikor az unióban már csak passzív házak épülhetnek, a kenderbeton és kenderből készült szigetelő anyagok itthon is slágerré válhatnának.

A kenderbetonból könnyen és gyorsan lehet építkezni, ráadásul kiemelkedő hőszigetelő tulajdonsággal bír, hisz ez utóbbi tulajdonsága még a hagyományos üveg- és kőzetgyapot hőszigeteléseken is túltesz. Mivel a kenderrostból készülő hőszigetelő anyagok jelentősen kisebb energia-befektetéssel készülnek, az építkezések környezeti terhelését is jelentősen mérsékli. A kender építőanyagként a legkorszerűbb bio-passzívházak építéséhez, de a régi épületek hőszigeteléséhez is használható.

Az elmúlt években folyamatosan nő az érdeklődés a környezetbarát építőanyagok iránt. Noha Magyarországon jelenleg még kevés passzívház épül, az EU épületek energiahatékonyságáról szóló irányelve szerint 2020-tól már csak közel nulla károsanyag-kibocsátású, vagyis passzívházakat lehet majd építeni. Ennek leginkább ott lehet szerepe, hogy a lakásállomány több mint 60 százalékát kitevő családi házak többségét még mindig a ’70-es, ’80-as években épült sátortetős épületeket teszik ki, és ezek hőszigetelését akár hazai kenderből, itthon gyártott szigetelő anyagok felhasználásával is meg lehetne oldani.

Szigetelhetnék kenderrel ezt a házat is
©

„Mire az uniós szabályozás előírásai hatályba lépnek, lehetne egy stabil és a hazai felvevőpiacot jelentős részben kiszolgálni képes hazai bio-passzívház iparág. Ehhez elengedhetetlen, hogy már most elkezdjük keresni az innovatív megoldásokat, amelyeken ez az iparág idehaza is biztos alapokra talál. Pontosan ilyen megoldás lehet a kenderre alapozott építőanyag gyártás” – mondta Makra József, az ArchEnerg Regionális Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszter elnöke.

A klaszter felmérései szerint a kender alapú hőszigetelő anyagok gyártása, valamint a kenderbeton falazóelemek előállítása kistérségenként akár 40-50 új munkahelyet is teremthetne. Az ArchEnerg jelenleg megvalósíthatósági tanulmányokon dolgozik.

Nem a szakálla (volt) kender

A kender építőipari felhasználása nem újdonság, főként Franciaországban évek óta ismert és folyamatosan fejlesztett technológia. A magyarországi kendertermesztés és -feldolgozás azonban csak akkor lenne ésszerű, ha azt a növény termőhelyéhez közel, 30-40 kilométeres körzetben feldolgozzák, és a belőle készült terméket idehaza fel is használják.
A lefutatott modellek szerint egy, a kenderkóró előzetes feldolgozását végző üzem 300 millió forintos beruházás révén 10 új, állandó munkahelyet teremtene. Az itt készült építőipari alapanyagot, a rostot és a pozdorját feldolgozó üzemek további 500-600 millió forintos beruházás mellett elkészülhetnek további 35-40 embernek adva munkát. Az üzemeknek a kiszolgálása akár 800-1000 hektár termőterületről biztosítható úgy, hogy a kórószár feldolgozása mellett a kendermag hasznosítása is beruházásokat indukál, munkahelyeket teremt.