Szabó M. István
Szabó M. István
Tetszett a cikk?

Az özvegy az eddigieknél kevesebbet, az élettárs viszont többet örököl akkor is, ha az elhunyt nem hagyott hátra végrendeletet. Leegyszerűsítve ez olvasható ki az új Polgári törvénykönyv tervezetéből, melyet ősszel kezd el tárgyalni a parlament. A tervezett módosítások szakemberek szerint valószínűleg több esetben csak bonyolítani fogják a hagyatéki ügyeket.

Fazekasék örökösödési ügye lassan két éve tart. A végrendelet nélkül elhunyt családfő után az özvegy, annak gyermekei, valamint az elhunyt előző családjából származó gyermekei közt azonban még csak nem is körvonalazódik a megegyezés, aminek leginkább az az oka, hogy az özvegy ragaszkodik az örökösödési jog számára biztosított passzusaihoz. Több mint 75 évesen a hagyatékban hivatalosan felsorolt földekkel, erdőrésszel, nyaralóval, autóval és vadászpuskákkal ő maga ugyan nem tud kezdeni semmit, de a haszonélvezeti jogba kapaszkodva semmitől nem akar megválni.

A parlamentnek júliusban benyújtott új Polgári törvénykönyv (Ptk.) az ilyen patthelyzeteket a megegyezés irányába mozdíthatja majd el, noha - végrendelet hiányában, megegyezés nélkül - ez sem tud majd az örökösök számára elfogadható eredményt kikényszeríteni.

Gyakorlattal töltik meg

Ha az Országgyűlés ősszel a jelenlegi formájában fogadja el az új Ptk.-t, lényegesen megváltoznak az öröklési jog alaptételei. Az örökléssel kapcsolatos passzusok figyelembe veszik például az élettársi kapcsolatot, azt, hogy Magyarországon gyakori, hogy az emberek életük során többször is házasságot kötnek, és azt is, hogy a hagyatékban gyakran olyan tárgyak szerepelnek, melyek idővel elhasználódnak és értéküket vesztik (mint például a számítógép, gépkocsi stb.), így ezekről a korábbiaknál hatékonyabb előírásokat kell alkotni.

hvg.hu

„Az örökségi jog átalakításával a jogalkotó azt ismeri el, hogy az élet alaposan megváltozott” - mondta a hvg.hu kérdésére Szécsényi Kristóf, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) jogirodájának vezetője. Szerinte az általános örökösödési ügyek jobb lebonyolíthatóságához az élettársi és a házastársi öröklési rendben előkészített módosítások fontosnak tekinthetők, mivel mindkettőt megpróbálták hozzáigazítani a gyakorlatban, a mindennapokban előforduló helyzetekhez.

Ennek megfelelően az élettárs élethosszig tartó használati jogot kapna a korábban együtt lakott és életvitelszerűen használt eszközökre és ingóságokra. A MOKK jogásza szerint a módosítást nemcsak a magyarországi élettársi kapcsolatok nagy száma indokolja, de az is, hogy számos esetben előfordul: az élettárs csak a hagyatéki tárgyaláson szembesül azzal, hogy az elhunyt hozzátartozói - vagy azok hiányában az állam - örökölnek mindent. (Ha végrendelet azt külön, másként nem rendezi, jelenleg az élettárs semmit nem örököl az elhunyt után).

Az özvegy nem visz mindent

Az új Ptk. a házastársi örökség kérdését is újrarendezi, és ezzel az özvegy és a többi örökös viszonyában hozhat változást. Ma, alaphelyzetben az özvegyet mindenre, ingó és ingatlan vagyonra is kiterjedő haszonélvezeti jog illeti meg. Ha végrendelet, vagy más hivatalos papír nem készült, a családjogi törvény értelmében a vagyon fele az özvegyet illeti meg akkor is, ha az nincs a nevén. Ráadásul az ő hozzájárulása nélkül az örökségből semmit nem lehet eladni vagy megváltani. Mindent használhat a haláláig, tehát bérbe adhatja azt az ingó és ingatlan vagyont is, ami a saját megélhetéséhez nem (feltétlenül) szükséges. Ezt, de akár azt a helyzetet is részben képes kezelni az új törvényjavaslat, hogyha az özvegy második (vagy harmadik) házasságából való, s az elhunyt korábbi házasságából származó örökösöknek elvileg kevés esélyük van arra, hogy a korlátozott élettartamú vagyontárgyakból bármit is megkapjanak.

Az új jogszabály ugyanis úgy rendelné, hogy az özvegy csak az örökhagyóval közösen használt lakásra és annak berendezési tárgyaira kapjon haszonélvezeti jogot, és a hagyaték többi részére csak az úgynevezett „gyerekrész” illetné meg (ami azt jelenti, hogy egyenlő arányban osztozna rajta a gyerekekkel). Ugyanakkor - mondhatni cserébe - az új szabályozás erősítené az özvegyi jogosítványokat, és szemben a jelenlegi törvénnyel az özvegy haszonélvezeti joga nem veszítené érvényét, ha új házasságot kötne.

Azonban a tervezett módosítások megítélésekor azt is érdemes szem előtt tartani, hogy manapság egy tipikus magyar hagyaték csupán abból az ingatlanból (illetve az abban felhalmozott ingóságokból) áll, amelyben az özvegy lakik. A közjegyzői tapasztalatok ráadásul azt mutatják, hogy a válság óta egyre nagyobb számban kerül sor olyan hagyatéki tárgyalásokra is, ahol a hiteltörlesztési problémák miatt valójában mínuszos hagyatékról kell az örökösöknek megegyezniük.

Német minta nyomában

Az özvegy joga egy gyerekrészre lényeges változás Mándoki István, a Szegedi Közjegyzői Kamara elnöke szerint, ugyanis mint mondta, „jelentős mértékben javítja az özvegy helyzetét a hagyatékban való részesedést illetően, és ez összhangban van számos más európai ország jogával is”. A kamara elnöke szerint ugyanakkor problémákat okozhat az, hogy a házastárs részére özvegyi jog helyett holtig tartó haszonélvezeti jogot biztosítana az új jogszabály, mert „ez jelentős különbségeket fog okozni a korábbi és későbbi házasságokból származó gyerekek jogi helyzetét illetően”. Ezzel együtt is pozitívnak ítéli azonban azt a változtatást, hogy az özvegy holtig tartó haszonélvezeti jogát a közösen lakott lakásra, és annak berendezési tárgyaira korlátoznák.

Ezekkel a módosításokkal egyébként a német, illetve osztrák mintához közelít a magyar örökösödési regula, és a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) jogirodájának vezetője szerint önmagában is könnyebben megoldhatóvá válik majd jó néhány hagyatéki feszültséghelyzet. Azonban az örökségi ügyek rendezése továbbra is igényli majd az örökösök megegyezését. A szakember úgy látja, hogy az olyan hagyatéki tételek „sorsa”, mint a részvényeké, az üzletrészeké vagy a bankbetéteké, a jelenleginél könnyebben rendezhetővé válik, mert az özvegy résztulajdonosként a korábbaknál (amikor pusztán haszonélvező volt) érdekeltebbé válik abban, hogy ezeket a többi örökössel megegyezve hasznosítsa, megváltsa vagy értékesítse.

Fazekas István

Nem biztos, hogy egyszerűbb lesz

Az örökségi jog átalakítása közel másfél évtizedes szakmai előkészítés után kerül a parlament elé. A törvénynek ez a része lényegében szakmai konszenzussal készült, és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) gyakorlatilag módosítás nélkül emelte be az új Ptk.-ba. A tervezet azonban így is vegyes fogadtatásra talált szakmai körökben. Sok közjegyző például kételkedik abban, hogy a tervezett korrekciók a gyakorlatban hoznak-e érdemi eredményt az örökösödési ügyekben. Mándoki szerint biztosan hatással lesznek a közjegyzői munkára, de nem hiszi, hogy az ilyen eljárások egyszerűbbé vagy gyorsabban lezárhatóvá válnak pusztán a törvény módosításának köszönhetően. Sőt, a szegedi kamara elnöke úgy látja, azzal, hogy nő az érdekelt örökösi kör, és az egy adott ügyben az örökösök több pozícióban is megjelenhetnek, az egész folyamat bonyolultabbá válhat.

Az elnök szerint az is kérdéses, hogy a házastárs korábbi özvegyi haszonélvezeti joga helyett a holtig tartó haszonélvezeti jog öröklése jó irányú változtatás-e az eddigi rendszerhez képest. „A házastárs leszármazókkal szembeni öröklési joga kiterjesztésének akár nem tervezett mellékhatása lehet például azzal, hogy a házasságkötés még inkább megfontolandóvá válik akkor, ha az a második vagy harmadik frigy. Hiszen így az örökhagyók azzal kell számoljanak, hogy gyermekeik rovására (új) házastársuk jelentős jogokat szerez” - mondta Mándoki István.”

Itt a családfakutatás aranykora?

Komoly bonyodalmak származhatnak majd abból is – mondta Szécsényi Kristóf, hogy az eddigi nagyszülői szintig regulázott magyar örökösödési struktúrát egy generációval meghosszabbítják, és az örökösödési sorrend, amely most a közös nagyszülőtől származó rokonokra terjedt ki, a dédszülői leszármazottakig bővül. A MOKK szakembere szerint ezzel a bővítéssel szűkül ugyan az állam eddigi hatásköre (mivel az állam jelenleg akkor örököl, ha az elhunytnál a nagyszülői ágig visszavezetve sem találnak leszármazottat), de a generációs plusz komoly meglepetéseket okozhat majd a hagyatéki tárgyalásokon.

„A magyar családok többsége a dédszülők összes leszármazottjával nemhogy nem tart élő kapcsolatot, de sok esetben nem is tud ilyen távoli rokonokról. Márpedig egy ismeretlen ausztrál vagy amerikai nagybácsi megjelenése a hagyatéki tárgyalásokon sok fejtörést fog okozni” - mondta Szécsényi Kristóf. Minél több ilyen helyzet áll elő, annál biztosabb, hogy a törvénymódosítás hosszú távon a családfakutatás felvirágzását hozhatja magával.

Az általános örökösödési képen azonban leginkább az javítana látványosan és jelentősen, ha Magyarországon a jelenleginél többen lennének előrelátók, és készítenének, készíttetnének végrendeletet. Bár a végrendelkezők számáról konkrét összesítés nem készül, közvetve mégiscsak tudni lehet, hogy ebben a műfajban meglehetősen rosszul állunk. Tavaly Magyarországon több mint 120 ezer haláleset történt, de csak kevesebb mint tízezren írattak végrendelet.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!