A 3 százalék alatti hiánycél tartható, de ehhez szeptember után érdemes befagyasztani a tartalékokat - mondta Kovács Árpád, a KT elnöke a Gazdasági Rádió műsorában.

A költségvetési hiánycél betartásához Kovács Árpád feltételezi, hogy az év második fele sem lesz rosszabb a gazdaságban, sőt a visszaesés korrigálódik, a gazdaság stagnálni fog. A KT elnöke ugyanakkor megállapította, hogy a belföldi fogyasztás fellendítése nem sikerült, ami nem is csoda, hiszen a befektetési források évek óta visszafogottan állnak csak rendelkezésre.

Kovács Árpád szerint éppen ezért szeptember után érdemes befagyasztani a tartalékokat. Annál is inkább, mert az önkormányzatok pozíciója nem látszik tisztán, a tízezres nagyságrendben végrehajtott intézmény-átadás következményei beláthatatlanok, és emiatt a költségvetési tervek teljesítésének kockázatai növekedtek.

Külön izgalmat okoz az elnök szerint, hogy az uniós pénzek felhasználása sem halad, visszaadják a nyertes pályázatokat is a vállalkozások, intézmények. Jól alakulnak ugyanakkor a lakossági megtakarítások, az állami kifizetéseket immár a belföldi megtakarításokból tudják finanszírozni, vagyis nagyra kell értékelni az államkincstár eredményeit.

A jövő évi költségvetéssel kapcsolatban alapvető átstrukturálást sem tart kizártnak Kovács Árpád, miután a 300 milliárd forintos munkahelyvédelmi akcióterv következményei még nem világosak. Különösen a Magyar Nemzeti Bankra kivetendő tranzakciós illeték 120 milliárd forintos bevétele bizonytalan, annál is inkább, mert az IMF sem ért egyet ezzel a megoldással, ami csak elhalasztja az állami kötelezettségeket, hiszen az MNB veszteségeit 2014-ben úgyis le kell írnia az államnak a nyereségből.

A bevételi hiány pótlására lehetőségként felmerül a szuperbruttó kivezetésének elhalasztása, valamint a személyi jövedelemadó-kulcs emelése. Kovács Árpád az egykulcsos adó megtartása mellett is lehet a kulcs 16 helyett akár 18 vagy 19 százalék is.

A KT elnöke szerint az IMF-megállapodás akkor lesz meg, ha a finanszírozás kikényszeríti. Mindenestre a piaci finanszírozásnál 3 százalékponttal alacsonyabb IMF-hitelkamat jelentős különbség a költségvetés számára, ráadásul a biztonság a beruházásoknak is kedvez, és a spekulánsokat is elriasztja.