Az első negyedévben 6,5 százalékkal zsugorodott a GDP. Az IOBE kutatóintézet becslése szerint az év egészében a csökkenés elérheti a 6,9 százalékot, csupán abban lehet reménykedni, hogy a visszaesés üteme elérte a mélypontot.

A gazdaság hanyatlása nagyrészt a költségvetési deficit leszorítása érdekében hozott drasztikus takarékossági intézkedések következménye, de a csökkenés mértéke akkora, hogy nehéz lesz teljesíteni a költségvetés bevételi tervét, és valóban csökkenteni a deficitet.

A gazdasági válság és a szükségprogram keretében végrehajtott létszámcsökkentések miatt a munkanélküliség elérte a 23,1 százalékot, a 15-24 éves korosztály körében pedig az 55 százalékot.

Görögországot nemzetközi mentőcsomagok tartják felszínen, a hitelezők, az IMF, az Európai Unió és az Európai Központi Bank alkotta trojka azonban kemény feltételeket szab, és egyre türelmetlenebb, amiért szerinte a gazdasági szükségprogram nem halad megfelelő ütemben. 

Hétfőn Michael Fuchs, a nagyobbik német kormánypárt, a CDU frakcióvezető-helyettese azzal fenyegette meg Athént, hogy Berlin meg fogja vétózni további hitelek folyósítását, ha "bármilyen jel arra utal, hogy Görögország nem teljesíti a feltételeket".

Angela Merkel kancellár korábban úgy nyilatkozott, hogy a segélyek leállítása következtében Görögország kiesne az euróövezetből, ez pedig magára a blokkra nézve is túl kockázatos volna. Az utóbbi időben azonban a kancellár környezetéből többen is hangoztatták, hogy a görög távozás "elviselhető" lenne. Michael Fuch szerint Görögország az Európai Unió tagja maradhatna, és egy, a Marshall-segélyhez hasonló program támogatásával visszatérhetne a drachmához. 

A trojka szeptemberben dönt arról, hogy megkaphatja-e Athén a 130 milliárd eurós hitelcsomag következő részletét.