A Lehel piacon a szokásos hétköznap délelőtti a forgalom, de az árusok szerint tavasz óta egyre kevesebb a vevő. A KSH augusztusi jelentése, amely átlagosan 5,8 százalékos fogyasztóiár-emelkedésről számolt be, itt nem lepett meg senkit. A hústermékek, leginkább a sertés és a marha már a három héttel ezelőtti árhoz képest is 100-200 forinttal drágult, a tojás hétfő óta négy forinttal kerül többe.

Nem emelkedtek viszont a kenyér- vagy a zöldségárak, sőt volt olyan kereskedő, aki a paradicsom és az uborka árának 20 százalékos csökkenéséről számolt be: ami nekik óriási bukás ilyen benzinárak mellett.

Egy körkérdésből persze nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, az árakban mindig megfigyelhető egy kis hullámzás, de egyre több jel érkezik a mezőgazdaságból és az élelmiszeriparból, hogy a magas energia- és üzemanyagárak, az aszály, a gabonafélék világpiaci árának drágulása a jövő tavaszra komoly áremelkedést idézhet elő.

A kukorica viszi magával a többi gabonaárat

Májusban és júniusban még volt annyi csapadék, hogy elfogadható termés lett például búzából és repcéből. A kukorica és a napraforgó viszont sok helyen „kisült”. „A búzatermés összességében nem volt rossz, átlagos minőség és mennyiség, mintegy 4 millió tonna termett. Viszont míg pár hónapja azt gondoltuk, 8 millió tonna kukoricánk is lehet idén, az aszály miatt jó esetben 4-4,5 millió tonnára számíthatunk. A kukorica drágulása pedig magával viszi majd a többi gabonaárat is, és ez előreláthatólag végiggyűrűzik majd a teljes termékpályán” – mondta a hvg.hu-nak Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára. Idén már volt két lisztáremelés, és a Pékszövetség szerint is a kenyér ára, akár csak a tejé és a húsé jövő tavaszra 25-30 százalékos áremelkedést produkálhat.

Fülöp Máté

„Tekintve, hogy a magyar sertéstartás kukoricaalapú, és emiatt a termelési költségek 60-80 százalékát is a takarmányköltség jelenti, ez elvben valóban súlyosan visszahathat az árra – mondta hvg.hu-nak Németh Antal, a Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) elnöke, aki nem akarta megbecsülni az aszálykárt, de egyes várakozások szerint akár az összmennyiség harminc százalékát is elérheti. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy hiába emelkednek 20-40 százalékkal is a termelési költségek, ekkora áremelkedést aligha lehet érvényesíteni az értékesítési árakban.

Németh szerint azonban nem csak a magyarországi aszály hajthatja fel az árat, hanem az is, hogy a kereslet a magyar kukoricára a környező országokból is jelentős. Közben pedig az aszály Ukrajnától Olaszországig ugyanúgy megtizedelte a termést, mint nálunk. És óriási károkat mértek az Egyesült Államokban is, ami döntően befolyásolja a világpiaci árat.

3500 forintos karaj?

Ha az alapanyagban árrobbanás következik be, az a sertés élősúly árát, valamint a bolti árat is megdobhatja. „A sertéstartó viszont mit kezdjen az őszre várható, tonnánként 80 ezer forintos kukoricaárral? Ahhoz 650-700 forintos élősúlyár kellene, ami jelenleg 400 körül van. Lefordítva bolti nyelvre, ez legalább 3500 forintos karajt jelent” – írta a Magyar Narancs a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari inflációt elemző cikkében.

Egy ilyen levezetés biztosan nem érvényesül maradéktalanul, „nálunk a termelői árak a végtermék árából visszafelé árazódnak be" – állítja Fertő Imre, a Corvinus Egyetem egyetemi tanára, az MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézete tudományos tanácsadója. "A döntő inkább az, hogy a fogyasztók még milyen mértékű áremelkedést fogadnak el, és mi az, amit még eltűr a kereskedelmi láncok versenye” – mondta a hvg.hu megkeresésére, és szerinte ezt igazolják a KSH adatai is. „A fogyasztói árak 'ragadósak', nehezen mozdulnak el egy árszinttől, a kiskereskedelmi láncok árképzése pedig sokkal bonyolultabb annál, hogy a termelési költségek egy ponton túl befolyásolják.” A termelői árak általában volatilisebbek, mint a fogyasztói árak, ezért a termelői árakat mindig nehezebb előre becsülni. Fertő ezzel együtt valamekkora áremelkedést elképzelhetőnek tart, de szerinte lehetetlen megbecsülni, hogyan alakulnak az árak fél vagy egy év múlva.

Fazekas István

Fertő Imre elmondta azt is, hogy míg a nyersanyag világpiaci árának változásai gyorsan megjelennek az egyes országok termelői áraiban, addig nem mondható el ez élelmiszerek fogyasztói árairól. Egy most folyó vizsgálat szerint, amelyet az élelmiszer-árazás átláthatóságát célzó uniós projekt (Transfop) keretében végeztek el, az egyes EU tagállamokban különböző nagy különbségek tapasztalhatók az élelmiszer-árindexekben. Míg 2011-ben hazánkban ez az érték 7,2, addig Hollandiában mínusz 0,9 százalék volt. Ez részben visszavezethető például az eltérő termelési technológiákra, de a stabilabb makroökonómiai környezet is jótékony hatással van az élelmiszerárak alakulására – mondta. A világpiaci termelői árak előrejelzéseinek nehézségeit jól jelzi, hogy 2008-ban az elemző intézetek a világpiaci árak tartós emelkedését jósolták, amelyet 2009-ben egy árcsökkenés követett, majd 2011-ben elérték vagy meghaladták a 2008-as szintet. A mezőgazdaságon belül is nagy különbségek vannak az egyes ágazatok között. „A kalászosok és a kukorica érési ideje különböző időpontra esik: gyakran előfordul, hogy valamelyiket telibe találja egy aszályos időszak. De ezt egy következő jobb év kárpótolhatja. A sertéságazat emiatt jóval kevésbé stabilabb, mint például a baromfi” – tette hozzá.

60 milliárd is sok

Az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentését öt százalékra (de legkevesebb tíz százalék alá) több nagy ágazati szervezet is támogatja: az őket tömörítő Fórum az Alapvető Élelmiszerek Áfájának Csökkentéséért elnevezésű csoport már letett a kormány asztalára egy javaslatot. Szerintük ez többek között alkalmas arra is, hogy az áremelkedést a fogyasztók számára elviselhetőbbé tegye. Mint ahogy korábban beszámoltunk róla, a termelői érdekképviseletek figyeltek arra is, hogy szűk a költségvetési mozgástér, ezért csak szűk termékkörre, az úgynevezett vezértermékekre kértek áfacsökkentést. A javaslatban szereplő listán valóban nem sok termék szerepel: egész vagy darabolt baromfi- és sertéshúsra, étkezési tojásra, 3 százalék zsírtartalom alatti tejre, félkemény sajtra és tehéntúróra kértek áfacsökkentést a termelők.

A tejtermékek között a kiskereskedők között olyan éles a verseny, hogy az áfacsökkentés teljes egészében érvényesülne a bolti árakban – vélekedik Lukács László, a Tej Terméktanács ügyvezetője. Az élelmiszerágazat szereplőinek pedig a keresletbővüléssel segítene az alacsonyabb áfa, valamint a piac tisztulását is elősegítené: a kisebb kulcsnak köszönhetően kevesebb kereskedő vállalná, hogy illegális, nem adózó termelőktől szerzi be a termékeket, emellett nőhetne a hazai termékek versenyképessége is az import termékekkel szemben. Utóbbiak jelenleg azért nyerhetnek az érdekképviseletek érvelése szerint könnyen teret a hazai polcokon, mert a küldő országokban nem 27 százalékos, hanem 5-10 százalékos, vagy annál is alacsonyabb áfa terheli az előállításukat.

A tervvel a baj az, hogy az áfacsökkentés ebben a korlátozott termékkörben is kivenne 60 milliárdot a büdzséből, amire aligha van pénz – tekintve, hogy a kormány munkahelyvédelmi akcióterve és az adóváltozások mintegy 500 milliárdos lyukat ütnek a költségvetésen. Az IMF-tárgyalások pedig nyilván erre a kérdésre is választ adnak majd.