Nem könnyű megsaccolni, bejön-e Matolcsy György 95 milliárd forintos ötlete a pénztárgépek bekötéséről a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV). Még a NAV egyes szakemberei is úgy látják, kritikus pontokon kérdéses az ötlet gyors megvalósíthatósága - értesült a hvg.hu az egyeztetésekre rálátó, neve elhallgatását kérő kormánypárti forrástól. A hivatal szakértői szerint az adatbázis kiépítése jelenti majd a legnagyobb kihívást: ha minden adatot tárolnia kell a hatóságnak az országban található 400 ezer pénztárgép napi forgalmáról, ahhoz idővel óriási kapacitásra lesz szükség.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint ezzel nem lesz probléma, ugyanis nem kell majd minden adatot tárolni, elegendő lesz, ha szúrópróbaszerűen, időnként lementik és átnézik egy-egy vállalkozás forgalmát. Ha ennek során adóelkerülő magatartást tapasztalna az adóhatóság, akkor az NGM tervei szerint a visszaélést extrapolálni kellene az egész üzleti évre, és ehhez mérten kellene kiszabni a bírságot - mondta a kormánypárti forrás. Egyébként a tárca elsősorban a pénztárgépek és a NAV közötti online kapcsolat létrehozásában látja a legnagyobb technikai kihívást. Ezért a magyar hatóságok az elmúlt hetekben kiküldtek néhány szakembert Bulgáriába, hogy megismerkedjenek a bolgár hatóságok tapasztalataival.

Két évbe is telhet

A kormányzat küldötteitől a nemzetgazdasági miniszter kap majd hideget is, meleget is. A bolgár megvalósítás ugyanis gyorsnak korántsem mondható, és átgondoltabb volt, mint az a terv, amit Matolcsy György október elején bejelentett. Eszerint a miniszter az országban működő 400 ezer pénztárgépet egy lépésben kötné be az adóhatósághoz, hogy már 2013-ban 95 milliárd forinttal magasabban alakuljon az áfabevétel a tervezettnél (ezzel teljesülne a 400 milliárdos kiigazító csomag negyede). A bolgár példa alapján viszont leghamarabb 2014 áprilisára, és reálisan inkább 2014  őszére valósulhatna meg Matolcsy ötlete teljes egészében.

Kirakat Szófiában

AP / Petar Petrov

A bolgár kormány meg sem próbálta egy lépésben bevezetni az új rendszert: a többlépcsős megvalósítás egy évig és három hónapig tartott. Sőt, ennél is tovább, az előkészítő szakaszt is figyelembe véve. „A teljes folyamat mintegy két évbe telt, és több állomása volt. Az egyeztetések 2010-ben kezdődtek, még abban az évben részletes tervek készültek, majd következett a tesztszerver felállítása, és a kapcsolatra képes pénztárgépek fejlesztése” - mondta a hvg.hu-nak Nuncho Nunev, a bolgár Datecs műszaki igazgatója. A pénztárgépeket gyártó cég a Telekom Austria bolgár leányvállalatával, az M-Tel mobilszolgáltatóval együttműködve vett részt az új rendszer kialakításában. A komoly feladatot a bolgárok úgy oldották meg, hogy „az adóhatóság IT-szakemberei hetente egyeztettek a pénztárgépgyártók képviselőivel, hogy információt cseréljenek arról, hol tart a projekt, a felmerült problémákról és a megfelelő megoldásokról” – mondta a szakember.

A technikai követelményeket tartalmazó pénzügyminisztériumi rendelet 2010 végén lépett hatályba. 2011. január elsejétől azonban még csak az ország 3 ezer benzinkútjának kellett biztosítania a pénztárgép és az adóhatóság közötti kapcsolatot, illetve a napi forgalom továbbítását. Az átállás nem volt zökkenőmentes: 269 állomás, amely nem volt képes a kapcsolat létrehozására, nem nyitott ki, hogy ne kövessen el szabálysértést (a kapcsolat hiánya 1,5 millió forintnak megfelelő bírságot vagy bezárást von maga után Bulgáriában).

A következő határidő 2011. szeptember vége volt: addig kellett minden áfaköteles adózónak rákapcsolódnia az adóhatóság rendszerére és biztosítani számára a valós idejű hozzáférést. 2011 végére mintegy 73 ezer pénztárgép csatlakozott a bolgár adóhatóság rendszeréhez. A harmadik határidő 2012. március vége volt, addigra kellett az összes többi pénztárgépet bekötni. A Datecs műszaki igazgatója szerint a projekt sikeresen zárult, és több mint 300 ezer pénztárgépet kapcsoltak rá az adóhatóság rendszerére.

Elmaradhat a bevétel

A bolgár eredmények a nagy időigény ellenére akár kecsegtetőnek is tűnhetnek: 2011-ben a bolgár költségvetés áfabevételei mintegy 50 milliárd forintnak megfelelő összeggel nőttek a 2012-es bolgár konvergenciaprogram alapján. A második és a harmadik lépcsővel ráadásul ugrásszerűen javulhatott az adómorál, egy júniusi hír szerint a bolgár adóhatóság már azzal számol, hogy a pénztárgépek bekötésével egymilliárd euró értékű adóelkerülést sikerült megakadályozni.

Ha ez Matolcsy Györgynek is ugyanekkora léptékben sikerülne, nagyjából 280 milliárd forinttal nőhetne az áfabevétel. Csakhogy Magyarország nem Bulgária, és az áfabeszedés hatékonysági tartalékai nem biztos, hogy ott vannak, ahol a déli tagállamban. Egy ekkora nem befizetett áfaösszeg persze benne lehet a magyar gazdaságban: Matolcsy György az intézkedés bejelentésekor azt mondta, évente 5-700 milliárd forint értékben nem fizetnek áfát az adóalanyok.

Ezt a helyzetet azonban valószínűleg nem lehet egy csapásra megváltoztatni. Persze elképzelhető, hogy Bulgáriához képest fele- vagy negyed annyi idő alatt bevezetjük az új rendszert, de a kormánynak valószínűleg számolnia kell a sietség negatív hatásaival. Például az érintett adózóknak összesen akár 10-20 milliárd forintba is kerülhet a váltás. Ha mind a 400 ezer pénztárgépet le kellene cserélniük, akkor 50 ezer forintos árral számolva 20 milliárdra rúgna a teljes összeg (az 50 ezer forint egyébként a legalacsonyabb pénztárgépárak közé tartozik Magyarországon). Igaz, ez egyelőre csak játék a számokkal, Bulgáriában is előfordult, hogy elegendő volt a meglévő pénztárgép fejlesztése.

Új gépet vagy kiegészítőt kell venni

Az, hogy a pénztárgép-tulajdonosoknak kell majd megvenniük vagy fejleszteniük a pénztárgépeket, azért valószínű, mert Bulgáriában is nekik kellett. Ott egyébként 2011. január elsejétől tilos eladni olyan régi típusú pénztárgépet, amely nem képes kapcsolódni az adóhatóság rendszeréhez. Ilyen eszközt csak abban az esetben szabad használni, ha technikailag megoldható volt egy GPRS terminál külső csatlakoztatása. Ezeket a csatlakoztatható eszközöket az ilyen, fejleszthető pénztárgépek gyártói készítették el. Sok bolttulajdonos viszont túl régi, néhány esetben tízéves pénztárgéppel rendelkezett, nekik újat kellett venniük, mert nem lehetett csatlakoztatni a külső terminált – mondta el a Datecs műszaki igazgatója.

Az adattovábbítást mobiltechnológián alapuló rendszerrel oldották meg: az adatokat a pénztárgépből a helyi mobilszolgáltatók hálózatát használva lehet továbbítani. Ehhez minden pénztárgépnek rendelkeznie kell GPRS terminállal. A GPRS a mobilinternet leglassabb internetforgalomra képes válfaja (ez a pénztárgépek által átküldött kis adatcsomagoknál elegendő sebesség). A bolgár pénztárgépekben a GPRS terminál általában gyárilag a gépházban található, és fő célja, hogy az adómemória adatait továbbítsa az adóhatóságnak.

MTI / Kelemen Zoltán Gergely

A pénztárgépekbe egy speciális SIM kártyát helyeztek, amelyen keresztül az adatokat biztonságosan lehet továbbítani. A mobilszolgáltatóknak is volt költségük az új rendszerrel: a 300 ezer új GPRS-ügyfél belépése ugyanis szükségessé tette a hálózat fejlesztését. A mobilszolgáltatók díjat számolnak fel az adatátvitelért a pénztárgép-tulajdonosoknak, azonban a díj nem magas és rögzített, vagyis nem függ a továbbított adatmennyiségtől - mondta Nuncho Nunev.

Az ötlet fejleszthető

Bulgáriában az új ellenőrző rendszer egyébként nemcsak az áfabevételek növekedése alapján, a működését tekintve is hatékonyabbnak tűnik a csupán revizorok kiküldésére épülő klasszikus ellenőrzési módszernél. Az elektronikus kontroll valójában kiegészíti a klasszikus módszert, és a hatóság időt, valamint erőforrást takarít meg azzal, hogy távolról is elvégezheti a szúrópróbákat. A bolgár adóhatóság egy szoftver segítségével, amely 20 kockázati kritérium szerint keres rá az adóelkerülésre utaló forgalmi adatokra, komoly sikereket ér el. Az összes pénztárgép bekötésével 2 ezer cég bukott le idén a bolgár adóhatóság adatai szerint.

A szoftver például azt vizsgálja, hogy egy cég az áfakötelezettséggel járó bevételi küszöb közelében tartja-e a forgalmát. Az új rendszerrel egyébként olyan súlyos visszaélésekre derült fény, mint például az az eset, amikor egy 12 főt foglalkoztató, frekventált környéken elhelyezkedő tengerparti étterem csak 3 ezer forint alatti forgalomról küldött adatokat az adóhatóságnak.

A pénztárgép-tulajdonosnak egyébként nem kötelessége az adattovábbítás, és nem is tudják befolyásolni azt. Ugyanis a pénztárgép a háttérben, automatikusan kapcsolódik az adóhatóság szervereihez, anélkül, hogy megszakítaná vagy befolyásolná a megszokott működést. Az adóalany nem is tud róla, mikor néz rá a pénztárgépére az adóhatóság a kapcsolaton keresztül, és nem tudja a pontos idejét annak sem, amikor a gép adatokat küld az államnak.

A pénztárgépek online bekötése ráadásul újabb és újabb ellenőrzési lehetőségeket teremt. 2012 áprilisától a benzinkutaknak arról is adatokat kell küldeniük, hogy mennyi üzemanyagot adtak el. Ezen kívül egy idei módosítás szerint már az étel- és italautomatákat is be kell kötni az adóhatósághoz.