Elmúltak már azok az idők, amikor a kelet-közép-európai országok csak a nagy multi cégek összeszerelő üzemei voltak - írja Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) stratégiai államtitkára a Financial Times feltörekvő piacokkal foglalkozó blogjának, a beyondbrics-nek egyik bejegyzésében. Ma már innováció területén is felvesszük a versenyt, a világ egyik ilyen téren élenjáró vállalata, a svéd Ericsson 1700 fős hazai munkavállalóinak 70 százalékát a budapesti fejlesztőközpontjában alkalmazza.

Ma ugyanakkor a gyógyszeripar az, mely a K+F harmadát adja. A Richter, az Egis vagy a Teva elmúlt hónapokban komoly fejlesztéseket valósítottak meg, ezzel is erősítve ezt a szektort. Míg egyelőre a K+F szektorban létrejövő új munkahelyek száma kicsi a termelő iparágakhoz viszonyítva, addig az innovációs környezet rendkívül fontos a régió ezen országainak, hogy fel tudjanak zárkózni Európa "magországaihoz".

Az NGM államtitkára írásában kiemelte, hogy fontos a kisebb cégek, startupok szerepe is. Cséfalvay itt a prezi.com magyar prezentációs szoftvert hozta példaként, hogy a sikeres magyar programra még az amerikai Szilikon-völgyben is felfigyeltek, és ottani forrásokkal is megtámogatták a céget.

Az államtitkár szerint Közép- és Kelet-Európának az innováció területén tapasztalható kihívásokkal szembe kell néznie, és ennek a szektornak a fejlesztése különösen fontos. Magyarország jó úton halad ezen a területen, a tavalyi évben az évtized legjobb GDP arányos K+F kiadását értük el, 1,2 százalék volt a mutató, bár ez még mindig elmarad az uniós átlagtól. Cséfalvay hangsúlyozta, hogy változás volt a K+F szerkezetében is, ma már a szegmens 60 százalékát magánvállalkozások biztosítják. Az EU következő hétéves költségvetési ciklusában rendkívül fontos, hogy uniós forrásokat is felhasználjanak a régi és új uniós tagállamok közötti innovációs együttműködések fejlesztése érdekében - fogalmazott írásában Cséfalvay.