A bank szerint ugyanakkor a közép- és kelet-európai gazdaságok szempontjából most már inkább káros, semmint előnyös az euróövezettel szembeni kitettségük.  A Jelentés az átalakulásról (Transition Report 2012) című 172 oldalas idei elemzés szerint a bankfelügyeleti rendszerek egyesítésére és a banki problémamegoldó mechanizmusok harmonizálására tett legutóbbi javaslatokkal az EU "nagy lépést tett a megfelelő irányba". Az EBRD szerint azonban a tervezett új mechanizmusok nem lennének teljesek, ha csupán az euróövezeti tagországok vehetnének bennük részt. A bank elemzése szerint a problémára több megoldás kínálkozik, bár politikailag egyik sem tűnik egyszerűnek.

Az EBRD szerint módosítani lehetne például az euróövezeti stabilitási mentőmechanizmus (ESM) életre hívásáról szóló szerződést, oly módon, hogy az euróövezeten kívüli EU-tagállamok is csatlakozhatnának hozzá, ha egyben csatlakoznak az egységes bankfelügyeleti rendszerhez is. Így ezek az országok teljes jogú tagjai lehetnének a bankuniónak az euró meghonosítása nélkül is.

A közép- és kelet-európai országok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának finanszírozására több mint két évtizede létrehozott londoni fejlesztési bank szerdai elemzése szerint ennek alternatívájaként lehetséges lenne a bankunióbeli társult tagság intézményének megteremtése is az euróövezeten kívüli EU-országok számára. Ebben az esetben ezek az országok - az euróövezeti tagállamokkal ellentétben - nem adnák fel a saját bankfelügyeleteik felett gyakorolt ellenőrzést, viszont nem is részesülnének az ESM forrásaiból.

Az euróövezeti jegybank (EKB) ugyanakkor hozzáférést adhatna eurólikviditási forrásaihoz a bankunió társult tagjainak, olyan devizaswap-megállapodások formájában, amilyeneket a 2008-2009-es pénzügyi válság idején az amerikai Federal Reserve, az EKB és a svájci jegybank kötött más központi bankokkal - az EKB esetében például Magyarországgal és Lengyelországgal. Ennek fejében a nemzeti felügyeleti hatóságok vállalnák az információcserét az EKB-val, és beleegyeznének felügyeleti gyakorlatuk bizonyos időközönkénti felülvizsgálatába - áll az EBRD javaslatcsomagjában.

A bank az euróövezeti válságnak az átalakuló térségre gyakorolt hatásaival kapcsolatban ugyanakkor arra a megállapításra jutott, hogy a valutaunió szuverén adósságválságának mélyülése az EBRD tevékenységi területéhez tartozó országok közül soknak a fellendülését "lefullasztotta"; ez különösen igaz Közép- és Délkelet-Európára.

Az export és a tőkebeáramlás visszaesett ezekben az országokban, a térség bankjaitól pedig jelentős érékű finanszírozást vontak meg az euróövezeti anyabankok. Mindezek alapján a térség euróövezeti kitettsége, amely korábban még előnynek számított, az utóbbi időben hátránnyá változott - áll az EBRD szerdai elemzésében.

A bank szerint a térség kilátásait mindazonáltal továbbra is döntő mértékben befolyásolják az euróövezeti válság fejleményei. Ezért a régió gazdaságainak növekedési üteme az EBRD alapeseti forgatókönyve szerint is komoly mértékben elmarad az idén és jövőre a 2011-ben elért teljesítménytől.

A pénzintézet előrejelzése szerint az átalakuló régió egésze az idén átlagosan 2,7 százalékkal, jövőre 3,2 százalékkal növekszik a tavaly mért 4,6 százalék után, de a gazdasági teljesítmény különösen azokban a közép-, kelet- és délkelet-európai országokban romlik, amelyek a legnagyobb mértékben integrálódtak az euróövezeti gazdaságba.

Az EBRD az idei év egészére 1,5 százalékos GDP-visszaesést jósol a magyar gazdaságban, és a jelentés "valószínűnek" nevezi, hogy a magyarországi recesszió áthúzódik 2013-ra.

A bank megállapítása szerint a tavalyi 1,6 százalékos magyar GDP-növekedés is jóval elmaradt a térségi átlagtól, a hazai fogyasztás a leggyengébbek között van az átalakuló térségen belül, és a háztartások fogyasztási kiadásai az elmúlt évben is még messze a válság előtti szint alatt voltak. Az állóeszköz-beruházások GDP-arányos rátája egyike a legalacsonyabbaknak Közép-Európában, és - a térség többi gazdaságától eltérően - még tavaly is csökkent. A magyar kormány őszintén törekszik a közadósság kordában tartására, ám adópolitikája "szeszélyes" - áll a szerdai EBRD-elemzésben.

A fő átalakulási kategóriákra adott EBRD-osztályzati listán Magyarország ugyanakkor továbbra is a bank működési térségének élmezőnyében jár. A vizsgált területeken - nagyvállalati privatizáció, kisvállalati privatizáció, vállalatvezetés és vállalati átalakítás, árliberalizáció, kereskedelmi és árfolyamrendszer, versenypolitika - Magyarország a 4 mínusztól 4 pluszig terjedő legjobb osztályzati sávban van.

Az EBRD 1-től 4 pluszig terjedő osztályzati meghatározása szerint az átalakulás előrehaladottságát mérő magyar besorolások az iparosodott piacgazdaságokra jellemző kritériumoknak felelnek meg.