Vágó Gábor szerint a Magyarország talpra áll című alternatív költségvetésre azért volt szükség, "mert úgy tűnik, a Nemzetgazdasági Minisztériumban elvesztették a számológépet, hiszen folyamatosan olyan számításokat hoznak, melyek nem támasztják alá a valós gazdasági folyamatokat". Ezért hétről hétre újabb kiigazító csomagokkal toldozzák-foldozzák azt a költségvetést, amely már eleve hamvába holt a nyári elfogadásakor - mondta a politikus, aki az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottságának is tagja.

A politikus kifejtette: ezt az alternatívát úgy alkották meg, hogy nem csupán azok a közpolitikai javaslatok vannak benne, amit az LMP szeretne elérni, nem csupán az út van felvázolva, hogy hogyan lehet kikerülni az állandó megszorítások politikájából, hanem konkrétan kiszámolták, hogy hol és mekkora forrástöbbletre volna szükség.

Az LMP ennek érdekében átalakítaná a személyi jövedelemadó rendszert, és "a 80-20 politikáját hoznánk el a 20-80 helyett" - mondta. Ez azt jelenti, hogy eddig a jelenlegi keresők 80 százaléka járt rosszul, az LMP viszont egy olyan rendszert szeretne, ahol ez a 80 százalék jár jobban. Ismertetése szerint egy olyan háromkulcsos adórendszerben gondolkodnak, melyben az átlagkereset felettieknek nő az adóterhe, viszont az átlag alattiaknál a csökkenés a belső fogyasztás növekedését eredményezné.

Az alternatív költségvetés fő fókuszában munkahelyteremtés áll, mely az erős helyi gazdaságból valósulna meg és nem a külföldi tőkéből. Ennek a kulcsa egy zöldberuházási alap lehet, mely több mint 200 milliárd forintot tudna elkölteni egy olyan megújuló forrásokra alapozó energia politikára és lakáscélú felújításokra, melyek már három év alatt megtérülnének. Ez az építőipart is kimozdítaná a mély válságából.

Az LMP úgy látja, hogy az ország kitörési pontja a humán tőkébe való beruházás. A költségvetési javaslatban foglalkoznak azzal, hogy hogyan lehetne egészséges és jól képzett munkaerővel nagy hozzáadott értékű termékeket előállítani a magyar gazdaságban. Ezért az LMP nemcsak azt a pedagógusi béremelést tartja szükségesnek, amit a kormány most elhalasztott, hanem azon felül mintegy 30 milliárd forintot fordítana erre, illetve a felsőoktatási keretszámok megállapításánál sem mérnék olyan "szűkmarkúan" a jogász és közgazdász létszámokat, mint most. "Hiszen az oktatás Magyarország jövője" - hangsúlyozta.

Emellett fontosnak nevezte, hogy bizonyos kiadásokról, például a "presztizs-beruházásokról" le kellene mondani, és ügyelni kellene arra, hogy ne csak bizonyos érdekkörök jussanak hozzá a fejlesztésekhez, hanem valóban az arra érdemes kis- és középvállalkozók kapjanak lehetőséget.