Pénteken megjelent a pénztárgépek és taxaméterek műszaki követelményeiről és használatáról szóló minisztériumi rendelet-tervezet. Eszerint 2013. április elsejétől nyugtát kizárólag a rendeletben leírt műszaki feltételeknek megfelelő pénztárgéppel adhatna szinte valamennyi kiskereskedelmi, vendéglátási, szálláshely-szolgáltatási üzlet, mozgóbolt, gyógyszertár, valamint internet áruház. Csak néhány kivételt engedne a tervezet, ezek megegyeznek a korábban érvényes PM-rendeletben szereplő kivételekkel.

Így például nem kellene pénztárgépes nyugtát adniuk az üvegvisszaváltóknak, a csomagküldő szolgálatoknak (ezek bemutatótermének viszont kell), az ipari tevékenységet végző egyéni vállalkozóknak (akiknek a termelés és az értékesítés is ugyanabban a üzletben van, pl cipész, asztalos, kárpitos stb), a termelői borkiméréseknek, az utazási irodáknak, valamint a nagykereskedelem területén működőknek. 

Januártól az engedélykiadás leáll, a gépeket a jelenlegi feltételek mellett március 31-ig lehet használni. Utána új korszak jön. A pénztárgép-forgalmazóknak addig van idejük, hogy engedélyeztessék a típusokat, a vállalkozásoknak pedig, hogy beszerezzék a gépeket. A tervezetet még három napig véleményezhetik az érintettek. Úgy, hogy a kormany.hu-n pénteken jelent meg.

Csak semi buhera!

MTI / Kelemen Zoltán Gergely

Nem oszlik a köd

Mint ismert, Matolcsy György október elején hirdette meg, hogy a pénztárgépeket bekötik a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV). A miniszter 95 milliárdos többletbevételről beszélt, a rendelettervezethez mellékelt hatásvizsgálati lap szerint valamivel jobb lenne a költségvetési egyenlegjavító hatása (97,5 milliárd), de közben merülnek fel költségek is: legalábbis ez lehet az a 17,5 milliárd, amennyivel az intézkedés a költségvetés egyenlegét az NGM számításai szerint rontja. Ebből már futna támogatás a pénztárgépek megvásárlására, valamint az adóhatóságnak az informatikai rendszerközpont felállítására. Ezzel a minisztérium lényegében elismerte azt, amit korábbi cikkünkben megírtunk, hogy tudniillik a rendszer kiépítésének költségei miatt 95 milliárd bevétel aligha valószínű. 

Ozsvát Lajos, az Euro Prompt Kft. vezetője szerint lehetetlenség áprilisig lecserélni az összes pénztárgépet. "Rengeteg a változás jelen szabályozáshoz képest, nem vártuk, hogy mindössze négy hónap alatt kell alkalmazkodnunk az új helyzethez. 400 ezer pénztárgép cseréje ilyen rövid időn belül nem életszerű" - mondja Ozsvát. A rendelet eközben nem egyértelműsíti, hogy az új rendszer bevezetéséhez le kell-e cserélni az összes gépet, vagy a fejlettebbeknél elegendő-e módosítani a szoftvert. 

Az adóügyi ellenőrzési egységről mindenesetre úgy ír, hogy „fizikailag a pénztárgép burkolatán belül kell elhelyezni, hogy a burkolat egy átlátszó elemén látható legyen.” Az, hogy ez milyen technikai megoldást enged, Ozsvát nem tudta megmondani. Sok pénztárgép - főleg nagyobb vállalatoknál - technikailag megfelel egy ilyen rendszer bevezetésére, sőt bizonyos szempontokból többet is tudnak, de arra nem tér ki a rendelet, hogy ezek esetében elegendő-e a megfelelő átalakítást elvégezni, vagy teljes cserét kívánnak meg a hatóságok. Az biztos, hogy a régi típusú, 10 évnél idősebb pénztárgépeket le kell cserélni, és Ozsvát azt sem tartotta valószínűnek, hogy külső egység csatlakoztatását engedélyeznék az adatszolgáltatás biztosítására, ahogy az történt például Bulgáriában. Ha a modernebb számítógépes pénztárgépeket nem is kell leváltani, a szoftver módosítása is költségekkel fog járni, de hogy mekkorával, azt Ozsvát egyelőre nem tudta megbecsülni, de már a mai napon megkezdi az egyeztetéseket a gyártókkal. 

Fájdalmas kiadás a kisebb cégeknél

Sorbanállás a karbantartónál

MTI / Kelemen Zoltán Gergely

Az ellenőrzés eddig egy "feketedobozt" használt, ami a pénztárgépbe építve rögzített minden adatot az adóhatóság számára, a rendszer lényegében ezt cseréli le egy adóügyi ellenőrző modulra, ami "real time"-ban küldi az adatot a NAV-nak. A taxamétereknél maradt a feketedoboz, de az adatszolgáltatás itt is internet alapon történik majd, GPRS vagy 3G segítségével, de hogy milyen szolgáltatón keresztül, és hogy mennyi lesz a költsége, az nem derült ki. Annyi biztos csak, hogy annak költségeit a vállalkozónak kell majd fedezni. Olyan vállalkozások, amelyek területileg úgy helyezkednek el, hogy nincs internet lefedettségük, mentességet kapnak a rendszer bevezetése alól. Nekik valamilyen adathordozón havonta kell a NAV-hoz eljuttatniuk számlaforgalmukat. 

A pénztárgépek engedélyeit a NAV adja ki, ennek költségei is szerepelnek a rendeletben, a változás, hogy eddig ennek díját a MEEI-nek (Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet) kellett küldeni, mostantól ezt a feladatot a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal veszi át. Az engedélyeztetés jellemzően egy hosszú procedúra, de tekintettel az áprilisi határidőre, elképzelhető, hogy ez a folyamat felgyorsul. „Az is újdonság, hogy eddig csak akkor kerestek fel minket szervízelés miatt, ha valamilyen technikai probléma volt, áprilistól viszont évente kényszerülnek ezt megtenni a pénztárgép tulajdonosok a hitelesítés miatt”- mondja Ozsvát. Eddig is kötelező volt minden adóév végén a forgalom kiolvasása a pénztárgép memóriájából, hogy a forgalmi adatok nyomtatott formában is elérhetőek legyenek, de ezt a kisebb cégek általában maguk is el tudták intézni. A hitelesítésnél ellenben fel kell keresniük a forgalmazókat, akik a hitelesítést végzik majd. Ennek költsége nem derült ki a rendeletből, de jellemzően a kisebb cégeknek lesz fájdalmas, a nagyobb vállalatoknál eddig is folyamatos volt a karbantartás.