A monetáris tanács az elemzői várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal 5,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot kedden.

A szeptembertől novemberig tartó időszakban a tanács három lépésben összesen 75 bázisponttal csökkentette a jegybanki alapkamatot. A tanács döntései mögött az a megfontolás állt, hogy a gyenge kereslet előretekintve jelentős dezinflációs hatást fejt ki, ami az inflációt rövid távon magasan tartó költségsokkok kifutásával egyre inkább előtérbe kerülhet. Ebben az időszakban a globális kockázati étvágy jelentősen erősödött, ami a magyar kockázati felárakat mérsékelte – írják a közleményben.    

A tanács szerint az első negyedévi jelentős visszaesés után kisebb mértékben, de a második és a harmadik negyedévben is csökkent a kibocsátás. A GDP visszaeséséhez belső és külső tényezők egyaránt hozzájárultak. Míg a külső piacokon tapasztalt lassulás az export bővülését fékezi, a szigorú hitelezési feltételek és a bizonytalan gazdasági környezet tartósan visszafogják a belföldi keresletet. Eközben erősödő kockázatvállalási hajlandóság jellemezte a nemzetközi környezetet.    

A testület tagjai úgy látják, hogy a gazdaság növekedési kilátásai romlottak, a kibocsátás a következő két évben is csak mérsékelt ütemben bővülhet. A növekedés forrása a gyengébb külső kereslet mellett is az export marad, miközben a belső kereslet visszafogottan alakulhat. Folytatódik a hazai szereplők mérlegkiigazítása, a fogyasztás és a beruházás jövőre tovább csökkenhet.

A monetáris tanács szerint a munkanélküliség elmúlt években tapasztalt emelkedése részben tartós, strukturális problémákat tükröz. A gyenge növekedési kilátások és a vállalatok kedvezőtlen jövedelmezőségi helyzete mellett a minimálbér és a garantált bérminimum emelése is akadályozza a foglalkoztatás bővülését, ami a versenyszférában csak 2014-ben kezdődhet meg. A jövő évtől érvénybe lépő munkahelyvédelmi program mérsékli az érintett munkavállalók foglalkoztatásának költségeit.

A tanács szerint a recessziós környezet ellenére a fogyasztóiár-index idén tartósan az inflációs cél felett alakult. A magas infláció főként a nyersanyagár-sokkok és a kormányzati indirektadó-emelések hatását tükrözi, miközben az inflációs alapfolyamatok mérsékeltebb dinamikát mutatnak. Előretekintve az infláció rövid távon, főleg a maginfláción kívüli tételek áralakulásának hatására jelentősen mérséklődhet.

Középtávon azonban a vállalati szektort terhelő kormányzati adóintézkedések és a minimálbér-emelés az árakon keresztül történő áthárítást erősítik - vélik a tanácstagok.

A testület szerint az inflációs kilátások szempontjából jelentős bizonytalansági tényezőt jelent, hogy a vállalati költségeket emelő intézkedések milyen mértékben, illetve időzítéssel jelennek meg az árakban. Úgy látják, hogy a következő években tovább növekedhet a magyar gazdaság nettó külső finanszírozási képessége. Az ország külső egyensúlyi pozíciójának javulása hátterében részben az uniós transzferek fokozódó beáramlása áll, miközben a jövedelemegyenleg romlik.

A tanács véleménye az, hogy a költségvetés hiánya 2012-ben és 2013-ban is a kormányzati célokkal összhangban alakulhat. Az elmúlt hónapokban bejelentett intézkedések jelentős javulást eredményeznek a 2013-as költségvetési egyenlegben. A hiány 2014-ben várható alakulását jelenleg számottevő bizonytalanság övezi.

A kockázati megítélés és a hozamok tartósan kedvező alakulása, így az államadósság fenntarthatósága, valamint a hitelezés támogatása a monetáris tanács eddigi meggyőződését fenntartva továbbra is fontosnak ítéli az Európai Unióval, illetve a Nemzetközi Valutaalappal történő megállapodást.

A magyar gazdaságot negatív kibocsátási rés és magas infláció mellett érik a vállalatok termelési költségeit emelő újabb kormányzati intézkedések. A monetáris politika számára releváns középtávú inflációs kilátások szempontjából meghatározó, hogy a vállalatok a kedvezőtlen növekedési kilátások mellett milyen módon alkalmazkodnak a termelési költségeik növekedéséhez.

A vállalatok rövid távon, adott tőkeellátottság mellett a termelékenység javításával és a bérköltségek visszafogásával tudják helyreállítani a jövedelmezőségüket. A termelési költségeik emelkedését megkísérelhetik továbbá árazásukon keresztül áthárítani, ami a fogyasztói árak emelkedését vonja maga után.

A monetáris politika arra törekszik, hogy az alkalmazkodás mérsékelt bér- és árdinamika mellett valósuljon meg, annak érdekében, hogy középtávon elérhető legyen a 3 százalékos inflációs cél. A monetáris tanács fokozott figyelemmel kíséri az adószűrt maginfláció alakulását.

A gazdasági szereplők inflációs várakozásainak emelkedése ugyanakkor az árazási döntések mellett a bérezésben is érvényesülhet, ami középtávon gátolja a jövedelmezőség helyreállítását. A magasabb ár- és bérdinamika melletti vállalati alkalmazkodást a jegybank szigorúbb monetáris politikával tudja megakadályozni.

A gyenge világgazdasági konjunktúra és a globális pénzpiacokat jellemző erős kockázatvállalási hajlandóság kettőssége óvatos monetáris politikát indokol - olvasható a tanács közleményében.