Az év utolsó teljes munkahetére rányomta bélyegét a közelgő karácsony. Az ajándéklisták élén a tablet, a led tévé és az okostelefon szerepelt, és miközben a fa alá kevesebb pénzből kerül ajándék, mint tavaly, egyre többen vásárolnak be online. Az interenetes költekezést még az sem fogta vissza, hogy kiderült: sebezhetők egyes netbanki szolgáltatások.

Kormányzati ajándékosztás 

A tavalyi évhez hasonlóan, a kormány az utolsó munkahetét zömében arra használta, hogy az ajándékosztó szerepét felvállalja. Ennek eredményeként az idei költségvetés terhére többen is lehetőséget kaptak arra, hogy az utolsó pillanatban jelentős összegek költsenek el.  3,3 milliárd forint extra pénzt kapott a fővárosi önkormányzat a budapesti közösségi közlekedés "zavartalan működtetése érdekében". Ötmilliárd forintos ajándékcsomagot kaptak a vasutasok (a fejenként átlagosan 32 ezer forintot a vasúttársaság több mint 30 ezer alkalmazottja még a tavaly novemberi Orbán-Gaskó megállapodásnak köszönheti), és ugyanekkora összegű gyorssegélyt utaltak a Honvédkórháznak is a Honvédelmi Minisztérium költségvetéséből. Százmillió jutott a Nemzeti Közszolgáltatási Egyetemnek: a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból a kormány az egyetemen készülő tananyagok fejlesztését finanszírozza.

AFP / Alain Jocard

Emellett ígéretre is jócskán futotta a kormányzati gépezet erejéből, még úgy is, hogy a legnagyobb téteket most nyilvánvalóan az egyetemistákkal kezdett játékban kell megtennie. Soltész Miklós szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár egy, a kormány előtt fekvő javaslattal járt az Idősügyi tanácsnál, mely szerint ezen túl jubileumi nyugdíjat kapnának a 90 éven felüliek. Ennek lényege, hogy 90 évesek 90 ezer, 95 évesek 95 ezer, 100 évesek 100 ezer, 105 évesek 105 ezer, a 110 éves nyugdíjasok pedig 110 ezer forintot kapnak. Korábban, 2006-ban hasonlót Gyurcsány Ferenc is ígért, akkor az egyszeri jubileumi juttatásra 13 ezer szépkorú volt jogosult.

Ígéretet kaptak az egészségügyi dolgozók is, igaz, egyelőre csak annyi biztos, hogy a szaktárca elképzelése szerint - az idei évhez hasonlóan - jövőre is csak nyáron kapnák meg a dolgozók a még nem ismert mértékű béremelésüket. A diplomás szakdolgozóknak, a háziorvosoknak és asszisztenseiknek, valamint a kórházi adminisztrációs és gazdasági dolgozóknak fizetnék az emelést januárig visszamenőleg, aminek a forrását az eü-tárca a jövedékadó emelésből származó plusz bevételekből finanszírozná.

A kormányzattal köthető partnerségi megállapodás eheti kedvezményezettjei a Tesco és a Stadler Rail voltak, igaz, ezeket a marketingszerződéseket a kabinet részéről már nem Orbán Vikttor szignálta.

Ajándék a lakástulajdonosoknak 

Ahogy azt előzetesen várni lehetett: három hónappal meghosszabbították az árfolyamgátra jelentkezés határidejét, így az eredetileg 2012. december 31-i határidő helyett a devizahitelesek 2013. március 29-ig léphetnek majd be a 2017 júliusáig érvényes programba. Eddig az erre potenciálisan jogosult, csaknem 450 ezer ügyfél közül még százezren sem jelentkeztek, pedig a fix árfolyamos törlesztést garantáló védőernyő a szakemberek szerint jóval több lakáshitelesnek nyújthat megoldást. A devizahiteles lakástulajdonosok ennél is jobban örülhetnek a Kúria ajándékkal felérő megállapításainak. Vagyis annak a „szamárvezetőnek”, ami útmutatást ad a bíróknak: milyen szempontokat kell figyelembe venniük a bankok elleni perekben. Egy lapunknak nyilatkozó bennfentes szerint a Kúria ezzel a tíz pontos, terjedelmes indoklással megjelent iránymutatóval lényegében perre buzdítja a lakáshiteleseket.

Stiller Ákos

A bankoknak is kedveskedett valamivel a kormány, ezúttal szó szerint. Az NGM több ponton is módosítja az eddigi otthonteremtési konstrukciót; többek között nagyobb összegű kölcsönt lehet majd igényelni, és az államilag támogatott hitelek kamattámogatása sem fog idővel fokozatosan csökkeni. A döntés logikusnak tűnik, tekintve, ha a kormány élénkíteni akarja a lakáspiacot és az építőipart, mert a jelenleg működő modell kudarcot vallott.

Kamatvágás: túl a maszat-hegyen

A kormánynak tetsző ajándékot tett a héten az asztalra a Monetáris Tanács, miután kedden, sorozatban az ötödik jegybanki kamatvágást is megszavazta. Az újabb 25 bázispontos kamatvágással az augusztusi 7 százalékról 5,75 százalékig csökkent az alapkamat. A döntésről Simor András az Magyar Nemzeti Bank elnöke ismét azt mondta, hogy azt a kormányhoz kötődő „szűk többség” szavazta meg. Az elemzők aggodalmas lépésnek tartják az újabb vágást, és a túllendülés veszélyét hangsúlyozta a keddi döntést kommentálva nem csak több külföldi elemző, hanem az OTP Alapkezelő is.

A túlzottan optimista, de nem kellően alátámasztott kamatcsökkentést ugyanis hirtelen emelés követheti, például ha lejtőre kerül a forint. A hét elején egyébként gyengült is a forint, aminek a hatását a kamatdöntés nyomán a forint egész héten magával cipelte, és még azzal sem sikerült tartósan erősíteni a magyar pénz pozícióját, hogy csütörtökön a Fitch Ratings megerősítette Magyarország szuverén adósosztályzatait, és a besorolások kilátását pedig negatívról stabilra javította. A forint a hét eleji 284 forintról péntekre 290 közelébe gyengült az euróhoz képest.

De nincs semmi baj, mert noha az idei év összegzésére és a jövő évi remények csokorba szedésére még várni kell egy hetet, ahhoz a felütést már megadta Matolcsy György. A szokásos, Heti Válaszban közölt publicisztikájában a gazdasági miniszter megállapította: a kormány 2012-ben rendbe tette az állam pénzügyeit. Mint fogalmazott: az ellenük szervezett „puccskísérlet elhalt, megőriztük a politikai stabilitást, a kormány cselekvőképességét, így esélyünk nyílt a 2013-as év megnyerésére". Matolcsy szerint jövőre építeni lehet a sikeres államháztartási konszolidációra, ezért el lehet kezdeni a gazdasági konszolidációt.