Van munkám, de huszadikától már szinte éhezem

Van munkám, de huszadikától már szinte éhezem

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
Nagy Gergő
Tetszett a cikk?

Magyarországon milliók vannak, akik napi nyolc órát vagy még többet dolgoznak, de megfeszítve sem tudnak kijönni a fizetésükből a hó végéig. Marad a nadrágszíjhúzás, a kölcsönkérés, a "valahogy elvegetálás". A hvg.hu munkaerőpiaci sorozata.

"Nem iszom alkoholt, nem járok szórakozni, de huszadika után még így is elfogy a pénzem" – mondta a hvg.hu-nak a 35 éves Péter, aki diplomás teológusként dolgozik egy autóalkatrész-nagykereskedésben. Havi 115 ezret visz haza a borítékban, emellé még kap BKV-bérletet és 5 ezer forintnyi utalványt is. Péter albérletben él, melyet egy ismerőstől bérel, így jutányosabb árat, 50 ezret és rezsit fizet. A bérleti díj és a számlák kifizetése után körülbelül havi 50 ezer forintja marad. Ebből alig lehet megélni, pedig ott spórol, ahol tud.

Péter helyzete nem különleges. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból kiderül, hogy tavaly 1,11 millió foglalkoztatott dolgozott olyan nemzetgazdasági ágazatban, amelyben az átlagkereset nem érte el, vagy épp csak meghaladta a 100 ezer forintot. Emellett még 1,72 millió olyan honfitársunk volt 2011-ben, aki a hivatalos adatok szerint legfeljebb 140 ezer forintot vitt haza. A fentiek azt jelentik, hogy a 3,9 millió foglalkoztatott 71 százaléka keresett kis mértékben vagy jóval kevesebbet az európai viszonylatban is alacsonynak számító (körülbelül 490 euró) magyar átlagkeresetnél.
Az albérlet és a rezsi kifizetése után magyarok millióinak mindössze pár tízezer forintja marad az adott hónapban
©
Azt ugyanakkor hozzá kell tennünk, hogy a magyar gazdaságban 30 százalék lehet a feketejövedelem aránya, legalábbis ez derülhetett ki a végtörlesztés adatai alapján. Vagyis ez azt jelenti, hogy a KSH adatokhoz képest valamivel több pénz lehet az embereknél, mint ami a látható jövedelemeik alapján kimutatható. De még ezzel együtt is a magyar munkaerőpiac egyik legsúlyosabb baja, hogy nagyon sok munkavállaló, akinek rendes, napi nyolc órás munkája van, vagy esetleg még ennél is többet dolgozik, képtelen kijönni a havi jövedelméből, esetleg épp csak elvegetál.
Munkával is a létminimum közelében
Magyarországon 2012-ben, októberrel bezárólag, 219 ezer forint volt a bruttó átlagkereset a KSH közlése szerint. Ez azt jelenti, hogy nemzetgazdasági szinten – családi adókedvezmény nélkül – az átlagmagyar 141 ezer forintot vitt haza a borítékban havonta. Ezen belül a fizikai foglalkozásúak keresete 99, a szellemieké 187 ezer forint volt. Hogy mennyire kevés volt az átlagkereset is, jól mutatja a a KSH által az egy fogyasztási egységre – magyarul: egyszemélyes háztartásra – meghatározott létminimum értéke, ami tavaly majdnem 84 ezer forint volt. A KSH szerint ez az összeg biztosítja a magánháztartásokban élők számára a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény – a társadalom adott fejlettségi szintjén konvencionálisan alapvetőnek minősülő – szükségletek kielégítését.
 Az élelmiszeren kell spórolni
 
"Kifizetem az albérletet, a rezsit is, ezek után már csak az élelmiszereken tudok valamennyi pénzt megfogni", fejti ki Péter. Igyekszik diszkontáruházláncokban vásárolni, ám majdnem minden hónap huszadikára elfogy a pénze. Ilyenkor két opció lehetséges: családtagtól vagy ismerőstől kér kölcsön pár ezer forintot vagy a hitelkártyájáról segíti ki magát. Péter inkább rokonoktól, barátoktól szokott kérni, mert ő úgy tanulta, hogy nem jó a banknak tartozni, de mindenképp belekerül egy körbetartozási folyamatba. "Így már a következő hónapot is mínusszal indítom, mivel ki kell fizetnem a tartozást, sok esetben pedig a hó végén kapott kölcsönből fizetek ki egy másik kölcsönt" – vázolja az élete folyófinanszírozását Péter.
 
Péter annyi "luxust" enged meg magának, hogy eljár sportolni, erre havonta 8 ezer forintot szán. "Le kell vezetni a feszültséget és az egészségem szempontjából is szükségem van a mozgásra, enélkül nem megy" – fejtette ki Péter. Önálló lakásra esélye sincs. 17 éve dolgozik, de úgy érzi, hogy csak tengődik, nem nagyon haladt előre semmit. Pedig elmondása szerint ezért sok mindent megtett. Képezi magát folyamatosan, a nyáron még egy biztonságszervező tanfolyamot is elvégzett.
A munkaerőpiac szeletei
"Három nyelven beszélek, 140 ezret kapok" - pályakezdő, "elit" egyetemen diplomázókról.
"Bölcsész vagyok, multinál dolgozom, burokban élek" - multinál dolgozó pályakezdő fiatalokról.
A kilátastalan helyzet miatt – ahogy egyre többen – Péter is azon gondolkodik, hogy külföldön vállal munkát. A jobb élethez itthon nem lát kiutat. "Az nem megoldás, hogy mindenki elmegy külföldre, az utolsó meg lekapcsolja a villanyt. Szerintem itthon kellene boldogulni" – mondta Péter.
 
A hálapénzból jut kennyérre és tejre

Ha csak a fizetésemmel terveznék, akkor nem lenne olyan hónap, amikor ki tudnék belőle jönni – mondta a hvg.hu-nak a 33 éves Zoli, aki mentőgépkocsi-vezetőként dolgozik Budapesten. Zoli 100 ezer forintot visz haza a mentőzésből, de ebben már benne van a túlórázás is. Ezt még másod-, és harmadmunkákkal egészíti ki: "maszekmentőzik", vagyis részt vesz rendezvények egészségügyi biztosításában, emellett filmforgatásokon is hasonló feladatot lát el, ha van rá lehetősége. Harmadállásban pedig egy futárszolgálatnál diszpécserkedik. Zoli még otthon lakik, így kicsit tud spórolni, bár fizetésének jelentős részét hazaadja nyugdíjas szüleinek. "Akinek viszont gyereke van, az esélytelen" – fejtette ki Zoli.
A mentőgépkocsi-vezetők másod-, és harmadállást is vállalnak, mivel a mentőzésből nem tudnak megélni
©
A kollégáinál, akiknek van egy-két gyerekük, a hó vége előtt egy-két héttel szó szerint elfogy a pénz. "Még egy százas sincs a zsebükben" – fejtette ki Zoli. Ők úgy tudják átvészelni ezt az időszakot, ha néha csurran-cseppen egy kis hálapénz azoktól, akiket szállítanak. Ha kapnak egy-egy ezrest, akkor azt költik a másnapi kenyérre és tejre. De még így is adott esetben több százezres adósságot görgetnek közműszolgáltatókkal, bankokkal szemben. Többféle pluszmunkát vállalnak, hogy túléljenek, mesélte Zoli.
Van olyan, aki 4-5 napig nincs otthon, mert éjszakai műszakból jár két másik munkahelyre, mondta a mentőgépkocsi-vezető. De ezt egy idő után már nem lehet tovább feszíteni, mert a család és az egészség rovására megy. "Egyik idősebb kollégám nemrég tudta meg, hogy rákos, egy másiknál érrendszeri betegséget diagnosztizáltak, egy most 35 éves munkatársnál légmell alakult ki. A leggyakoribb a gerincsérv és a vérnyomás-probléma. Ha valaki lázasan megbetegszik, nincs ideje kivárni, míg meggyógyul. "A múltkor én is kénytelen voltam tüdőgyulladással dolgozni" – mondta Zoli. A feszített munkatempó hihetetlen mértékben rombolja a mentősök egészségét, ám ez nem csak ebben a szakmában jellemző. Arról azonban nem készül semmilyen statisztika, hogy az elmúlt évtized mekkora társadalmi, népegészségügyi veszteségekkel járt.
Hozzászólások