Ukrán sajtójelentések szerint tavaly év végére az ország devizatartalékai 22,8 százalékkal, azaz több mint 7 milliárd dollárral - 31,8 milliárdról 24,5 milliárdra - csökkentek az előző évihez képest. 2011-ben ezzel szemben csupán 8 százalékos volt a csökkenés, azaz körülbelül 2,78 milliárd dollár.

Az október végén megtartott parlamenti választások után november közepén hirtelen három éve nem tapasztalt mélypontra zuhant az ukrán hrivnya árfolyama az amerikai dollárral szemben, elérve a 8,28-8,32-as árat. A következő napokban azonban a jegybank beavatkozása után a hrivnya újra stabilizálódott, most 8 hrivnya körül jár a dollár. Az egész évet figyelembe véve a dollár árfolyama 0,3 százalékkal esett.

Elemzők rámutatnak arra, hogy tavaly az a Szerhij Arbuzov vezette az ukrán nemzeti bankot, akit december végén Janukovics elnök első miniszterelnök-helyettesnek nevezett ki. A Janukovics idősebbik fiával közeli kapcsolatban álló Arbuzovot sokan Mikola Azarov miniszterelnök utódjának tartják. Megfigyelők szerint csak idő kérdése, mikor veszi át tőle a kormányfői posztot.

A hrivnya árfolyamának stabilan tartása elengedhetetlen volt ahhoz, hogy a Janukovics mögött álló politikai erő kellően jól szerepeljen a parlamenti választásokon. Noha a Régiók Pártja meg is szerezte a parlamenti helyek többségét, nem sikerült elérnie, hogy támogatás nélkül kormányozhasson. Ismét szüksége lett a Kommunista Párt, illetve több független képviselő támogatására ahhoz, hogy a kormánytagok kinevezését jóváhagyja a parlament.

Gazdasági szakértők szerint a devizatartalékokat idén nemcsak az ország külkereskedelmi forgalmának továbbra is meglévő deficitje terheli meg, hanem a növekvő külföldi adósságteher is. 2013-ban Ukrajnának 6,43 milliárd dollár adósságot kell visszafizetnie a Nemzetközi Valutaalapnak, míg tavaly csak 3,93 milliárd dollárt kellett az IMF-nek utalnia. Erre alapozva szakértők úgy vélik, tarthatatlan lesz a hrivnya jelenlegi árfolyama a dollárral szemben.