A kormány célja, hogy a 2014-2020-as uniós fejlesztési periódusban minél hatékonyabb, a társadalmi és a gazdasági szektor számára a lehető legkedvezőbben, a leghatékonyabban reagáló intézményrendszer jöjjön létre, de hogy ez a maihoz hasonló lesz-e, vagy attól eltérő, a jövő kérdéseinek egyike - mondta Csepreghy Nándor fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár.

Csepreghy arra reagált, hogy az Index csütörtökön azt írta, a kormány "lenullázza" a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget (NFÜ). A hvg.hu már korábban megírta, hogy a kormány ismét átalakítja az uniós pályázati intézményrendszert, amellyel megerősödnek a minisztériumok, egy kézbe kerülhet a szakpolitika és fejlesztéspolitika és elvileg gyorsulhat az uniós pénzek felhasználása.

Csepreghy most megerősítette, hogy az egyik kormányzati elképzelés szerint az operatív programok irányító hatóságai - amelyek most a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium háttérintézményében, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségben összpontosulnak - közelebb kerülnének a szakmai döntéshozatali szintekhez és integrálódnának a minisztériumok szakállamtitkárságaiba.

Ez egy lehetőség, amelyről az Európai Bizottságot már tájékoztatták, és folynak egyeztetések a forrásfelhasználás mikéntjéről, annak formai kereteiről - mondta.

Csepreghy szerint a kormányváltáskor, 2010-ben már napirenden volt a fejlesztéspolitikai intézményrendszer átalakítása. Akkor a kormány úgy döntött, hogy a maximális forrásfelhasználás érdekében nem nyúl hozzá az adott intézményrendszeri keretekhez, a 2007-2013. évi fejlesztési peridóst a meglévő keretrendszerben fejezi be, hogy maximális forráslehívást biztosítani tudja az ország számára.

A helyettes államtitkár szerint tavaly a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget bírálók is elismerték, hogy az ügynökség sikeres munkát végez, ha 700 milliárd forintot le tud hívni. Ezzel szemben a múlt évben 1050 milliárd forintot sikerült lehívni. 

Az uniós fejlesztési periódusban 2014-től új időszak kezdődik, és 2020-ig rendelkezik arról, hogy milyen forrásokat, milyen formában használhatnak fel a tagállamok. Az ezzel összefüggő munka nemcsak Magyarországon, hanem az összes tagállamban folyik, e munkának egy részét - nem a legfontosabbat - jelenti, hogy a majd rendelkezésre álló forrásokat milyen intézményi keret között lehet felhasználni - mondta.

Az a cél, hogy minél hatékonyabb, a társadalmi és a gazdasági szektor számára a lehető legkedvezőbben, a leghatékonyabban reagáló intézményrendszer jöjjön létre - hangsúlyozta a helyettes államtitkár.    

A helyettes államtitkár szerint a legfontosabb kérdés most az, hogy mennyi uniós forrást kap Magyarország 2014-2020. között és milyen célokra lehet felhasználni. "És bár az ezt kiszolgáló intézményrendszeri kérdések jelentősek de akik ezt a kérdést most feszegetik, egy dolgot bizonyítanak, nem látják a fától az erdőt" - mondta.

Hozzátette, meg kell nézni, hogy milyen forrásokat lehet felhasználni a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés és munkahelymegvédés érdekében, és ezt követően lehet feltenni azt a kérdést, hogy ezt milyen intézményi keretek között tesszük majd.

A 2014-2020-as pénzügyi keretekről a kormányfők nem tudtak megállapodni a tavaly év végi csúcson. Az idén tavasszal folytatódó tárgyalásokon Magyrarország célja, hogy ne veszítsen forrásokat - mondta a helyettes államtitkár.

Ezzel párhuzamosan a magyar kormány az Európai Bizottságban a keretek felhasználásáról folyó tárgyalásokra is nagy hangsúlyt helyez, hiszen ott dől el, mire lehet a forrásokat felhasználni, és folynak egyeztetések arról, hogy mekkora legyen a visszatérítendő és a vissza nem térítendő támogatások aránya.

Magyar javaslat volt, hogy jusson forrás az úgynevezett híd projektre, vagyis a jelenlegi tervezési időszakban elkezdett, de be nem fejezetett projektekre. Az intézményrendszeri keret csak a harmadik prioritás - mondta Csepreghy Nándor.