Egymilliárd euró és 25 ezer munkahely. Legalábbis ekkora befektetéssel és ennyi új munkahellyel számol a kormány azzal, hogy a Szombathely-Szentgotthárd-Zalaegerszeg háromszöget kiemelt járműipari központtá minősítette. A döntésről Hende Csaba honvédelmi miniszter – aki Szombathely országgyűlési képviselője is – tájékoztatott még január elején. A miniszter úgy vélte, hogy "magas hozzáadott értéket előállító, tartósan a térségben maradó és jól fizető munkahelyekre" van szükség, a régió fejlődését infrastrukturális fejlesztések előtérbe helyezésével, az uniós források felhasználásával is segítik.

Az Orbán-kormány a járműipart már 2010-es kormányra kerülése óta kiemelt területként kezeli, és ebben nem üt el a korábbi kormányoktól, amelyek fokozatosan egyre nagyobb hangsúlyt helyeztek az izmosodó szektorra. A járműipar már 2011-ben is 8 százalékkal járult hozzá a magyar GDP-hez, ez az arány tavaly elérte a 10 százalékot és az Opel, Mercedes és Audi további 2,2 milliárd eurós beruházásainak következtében ez 2013-ban még további két százalékkal nőhet. A járműipar egyre inkább a magyar gazdaság és export húzóerejévé válik, emellett pedig a foglalkoztatottság területén is komoly potenciállal bír: a szektor már 100 ezer embert foglalkoztat, és az újabb beruházások következtében több ezerrel bővülhet az új állások száma. Szombathely előtt tavaly augusztusban Kecskemét térségét minősítette kiemelt járműipari központtá a kormányzat a régió járműiparának hosszú távú fejlődése és versenyképességének növelése érdekében.

A döntések ugyanakkor konkrétumokat nem tartalmaznak, általánosságok szintjén mozognak a bejelentések, a szakmai szervezetek pedig nem tudnak arról, hogy a kormány milyen intézkedésekkel segítene a járműipari fejlesztésekben. Ráadásul erős hasonlóságot mutatnak a stratégiai megállapodásokkal is – melyeket a második Orbán-kabinet tavaly július óta igyekszik tető alá hozni hazánkban megtelepedett multikkal – mivel, csakúgy mint a kiemelt járműipari központi státusz, a stratégiai megállapodásokról sem lehet pontosan tudni, vajon ezek miről is szólnak és mi értelmük van.

Csak általános támogatás a döntés

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) lapunknak megküldött válaszaiban kiemelte, hogy azért minősítették Magyarország nyugati térségét kiemelt járműipari központtá, mivel az erősen feldolgozóipari alapokon nyugvó gazdasági szerkezet, a jól képzett munkaerő és a kedvező földrajzi elhelyezkedés nyomán a kilencvenes évek elején a tőkebeáramlás kiemelkedő hídfőállását jelentette – 323 milliárd forintnyi befektetés valósult meg –, mára pedig jelentős mértékű elektronikai, jármű- és gépipari vállalkozások telepedtek meg a térségben. A régió emellett kiemelkedő mértékű fejlődési potenciállal rendelkezik, és Magyarország meghatározó növekedési tengelyének számít, szögezte le az NGM. A régió járműipari vállalkozásainál jelenleg 20 ezer ember dolgozik, a gépipari termelés értéke 1500 milliárd forint körül van.

Kiemelt státusz van, konkrét járműipari támogatásról azonban egyelőre nem tudni

Stiller Ákos

A tárca válaszában kifejtette, tekintve, hogy a döntés nem kapcsolódik egy konkrét gazdaságstratégiai koncepcióhoz, hanem egy általános támogató döntés, melynek célja, hogy stabil hátteret biztosítson a térség járműiparának jövőbeli fejlődéséhez, a versenyképességi hatások nem számszerűsíthetőek. Ezt nagymértékben fogja meghatározni, hogy a térség vállalatai, önkormányzatai és a jelen lévő egyéb szereplők milyen mértékben tudják kiaknázni az elvi támogató döntésből fakadó előnyöket.

Az NGM hozzátette: Kecskemét és Szombathely térsége esetében fontos hangsúlyozni, hogy a kormányhatározatok elsősorban térségfejlesztési célokat szolgálnak. Ilyen módon, a döntések nem kapcsolódnak konkrét, számszakilag meghatározott célok eléréshez, hanem ahhoz kívánnak hozzájárulni, hogy a növekedési potenciállal bíró térségek a jövőbeli fejlesztési, stratégiai célkitűzéseiket minél hatékonyabban érhessék el. A kormány ezzel a döntéssel csupán eszközt adott a támogatásával a térségeknek ahhoz, hogy az általuk megfogalmazott fejlesztéspolitikai célokat minél hatékonyabban és eredményesebben valósíthassák meg, azonban a döntés térségre gyakorolt pozitív hatása nagymértékben múlik azon, hogy ezt a stabil hátteret a térség önkormányzatai, vállalkozói milyen mértékben tudják a javukra fordítani, áll az NGM válaszában.

Egyesek inkább nem kommentálnak

A Magyar Gépjárműipari Szövetség (MGSZ) egyelőre nem kívánt nyilatkozni a témában, először a hvg.hu-t is az NGM-hez igyekeztek irányítani, később azonban egy pár soros állásfoglalással reagáltak. Tekintettel arra, hogy egy friss kormányhatározatról van szó és egy általános támogatói döntést takar, az MGSZ részéről nem kívánunk a témában egyelőre nyilatkozni – áll a szövetség válaszában. Az MGSZ hozzátette, hogy a döntés remélhetőleg hozzájárul a térség versenyképességének növeléséhez.

Nem tudott konkrétumokról beszámolni a Magyar Járműalkatrész-gyártók Országos Szövetsége (Majosz) sem. A foglalkoztatás területén el tudok képzelni kedvezményeket, mivel ahol járműipari beruházások jönnek létre, ott, ha nem indul be az ilyen irányú oktatás, elfogy a szakképzett munkaerő – fejtette ki a hvg.hu-nak Bogdanovits László, a Majosz főtitkára. Szerinte így az oktatás lehet az a szektor, ahol szorosabbra fonhatják az együttműködést a cégek, önkormányzatok és az oktatási intézmények, itt nyújthat segítséget az egyes térségek kiemelt státusza a foglalkoztatásra irányuló fókusszal. Ez ugyanakkor csak azokban a régiókban lehetséges, ahol már egy szintet "megugrottak" a beruházások, vagyis masszívan megtelepedtek a járműipari cégek.

A magyar GDP 15 százalékát is kihasíthatja a járműipar

A járműipar ugyanakkor a kormányzati PR-akcióktól függetlenül fejlődik. A Majosz főtitkára úgy vélte, hogy 2013-ban a magyar GDP 12-13 százalékát termelheti majd meg a járműipar, de ez attól is függ, hogy mennyire fejtik ki élénkítő hatásukat azok a beruházások, melyek folyamatban vannak. A nagyberuházások következtében beinduló gyártással és a jelenlegi beszállítói kör felpörgésével akár a bruttó hazai össztermék 15 százalékát állíthatja elő a járműipar. "Ha 3-4 év múlva a most létrejövő nagyberuházások teljesen beindulnak, akkor már új beszállítók is csatlakozhatnak a körhöz, és ez tovább növelheti a szektor teljesítményét" – emelte ki Bogdanovits.

A foglalkoztatottság területén a következő 3-4 évben 10 százalékos növekedés jöhet létre, ezzel mintegy 110 ezer munkavállaló dolgozhat majd a járműiparban. Ez a szám messze van a kormány 25 ezres várakozásától, mely ugyanakkor csak Szombathelyre vonatkozik, míg a 10 ezres növekmény az egész országra. A Majosz főtitkára azért is számol mérsékeltebb foglalkoztatás-bővüléssel, mivel az új beruházásokkal, fejlesztésekkel növekszik a termelékenység is, vagyis ugyanannak a munkának az elvégzésére kevesebb munkaerőre lesz szükség.

Akár 15 százalékra is felfuthat a járműipar részesedése a magyar GDP-ből

Túry Gergely

Bogdanovits szerint azért választanak minket a külföldi járműipari befektetők – főleg németek és japánok –, mivel az utóbbi két évtizedben kedvező tapasztalatokat szereztek hazánkban, emellett a már létező egységeikbe hatalmas összegeket fektettek, amelyeket racionális tovább bővíteni, fejleszteni. "A járműipar jelen szereplői hosszú távú befektetőknek számítanak, olyan nagyberuházásokat végeztek az utóbbi években, amelyek miatt nem tudják könnyen összepakolni a gyárakat, lehet velük számolni" – emelte ki Bogdanovits. A Majosz főtitkára szerint a folyamatos beruházások, fejlesztések azzal is járnak, hogy ma már nem Európa "kábelkorbács-gyártó nagyhatalma" vagyunk, mint a 90-es években, hanem egyre magasabb hozzáadott értéket tesz hozzá a hazai szürkeállomány is.