Karácsony előtt aláírta a kormányzattal a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a központi kereskedőház felállításáról szóló alapítói okiratot. A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-t január 7-én jegyezték be – derül ki az Opten céginformációs rendszer adataiból.

Mint ahogy azt Parragh László, a MKIK elnöke már korábban is elmondta, a hazai kisvállalkozások külpiaci térnyerésének támogatására létrehozott intézmény negyedét a kamara jegyzi, a magyar kormány tulajdonrésze 75 százalék. A cégadatokból kiderül, hogy a központi kereskedőház székhelye a Kossuth téren van.

A kereskedőházat 500 millió forint alaptőkével hozták létre, a magyar állam nevében a gazdaságpolitikáért felelős minisztérium gyakorolja a felügyeleti jogokat. Az NGM-et a cégvezetésben Nagy Róza közigazgatás államtitkár képviseli. Nagy Moszkvában végzett mérnök-közgazdászként, oroszul felsőfokon beszél, az Iparkamara Magyar-Orosz Tagozatának volt az elnöke 2010-ig, amikor az első Orbán-kormányban betöltött szerepéhez hasonlóan ismét felkérték a gazdasági tárca közigazgatási államtitkárának. Az NGM-ben a nevéhez fűződik a keleti nyitás politikájának az átültetése: irányítása alatt 16 keleti osztályt hoztak létre a gazdaság, a jog és a kultúra területén, hogy „a keleti gondolkodás elsajátításával” segíteni tudják a magyar cégek megtelepedését.

Szövetségbe forrt

Fülöp Máté

Korunk hőse és a kereskedőház

A cég irányításában Parragh László mellett helyet kap Korom Norbert Lajos is, aki 2011-ig lakóhelyének, Pilisborosjenőnek a külsős alpolgármestere volt. A társadalmi munkában végzett megbízatásához képest Koromról sokkal többet árulnak el a kiterjedt cégkapcsolatai, melyek szaporodása alapvetően az Orbán-kormány újbóli hatalomra kerüléséhez köthető. Ügyvezetője például a kaposvári bejegyzésű, de budapesti központtal rendelkező Magyar Kémény Kft.-nek, mely az elmúlt időszakban egyre több városban vette át a tüzeléstechnikai berendezések biztonságának az ellenőrzését, 2012 júliusától Komárom-Esztergom megye teljes területét ez a szolgáltató fedi le. A cégnek ma már 16 kirendeltsége van, és sikeresen pályázott több uniós pályázaton is eszközbeszerzésre, informatikai rendszerfejlesztésre stb.

Korom Norbert Lajos, a Magyar Kémény Kft. vezetője

magyarkemeny.hu

A Magyar Kémény Kft.-nek Ócsán is van térségi kirendeltsége, ahol Koromnak az ócsai lakópark-projektben is lapot osztottak. 2011 júniusában ő lett ugyanis az egyik (kisebbségi) tulajdonosa az Ócsai Vízmű Üzemeltető és Szolgáltató Kft.-nek. Korom ezen kívül producerként is aktív: az Ister Filmprodukció tulajdonosaként az ő nevéhez fűződik a Toldi című musical létrehozása és színpadra állítása, valamint 60 millióval beszállt a Liza, a rókatündér című film forgatásába, amely tavasszal kerülhet a mozikba. 60 millióval segítette. Korom a médiaiparba is invesztált: 2010-től tulajdonosa a Zipp.hu-nak. (Koromnak ezen kívül van még üzletrésze egy tömítésgyártó, egy informatikai és egy építőipari kivitelezői cégben is. Üzleti tanácsadással foglalkozó cége, a SynpoSYS Kft off-shore hátterű, luandai bejegyzésű társaság.)

Kerestük Parragh Lászlót, a MKIK elnökét, valamint Korom Norbert Lajost is hétfő délelőtt telefonon, hogy megtudjuk, mi a munkamegosztás közöttük a vállalkozók képviseletében, illetve hogy miképp került be a cégjegyzésre jogosultak közé Korom Norbert, de Parragh László egy napokban megjelent cikkünk miatt nem kívánt nyilatkozni. Korom Norbert Lajost pedig nem értük utol.

Eddig nincs eredmény

A kereskedőházak ötletéből, évekig tartó tétovázás után, tavaly nyáron lett konkrét kormányzati koncepció. A kormány tavaly őszre négy ázsiai országban, Azerbajdzsánban, Kínában, Oroszországban és Szaúd-Arábiában tervezett kereskedőházakat nyitni, hogy segítségükkel hódítsa meg Magyarország a Keletet. Ez azonban nem vált valóra: a tavaly év elején tervezett 6-8 kereskedőházból csak egy nyílt decemberben, Azerbajdzsánban. Azt sem a kormány, hanem a Széchenyi Bank nyitotta. Ugyanakkor az "azeri baltás gyilkos" kiadásával komoly politikai feszültségeket vállalt Örményországgal a magyar kormány.

Igaz, a külföldi képviseletet Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára nyitotta meg, de mint ő is utalt rá, az magánkezdeményezés. Akkor azt ígérte, 2013-ban már állami kereskedőházak is nyílhatnak. Így Kínában, Oroszországban, Szaúd-Arábiában, Kazahsztánban és Üzbegisztánban, 2014-ben pedig Dél-Amerikában, Vietnamban, Egyiptomban és az észak-afrikai, Magreb-országokban jönnek létre ilyen intézmények.

A kevés eredmény ellenére azonban az nem állítható, hogy a kormány nem igyekezett, legalábbis a protokoll események szervezésében. Szijjártó Péter több alkalommal is ellátogatott a közép-ázsiai célországokba, Budapesten pedig több fórumot is tartottak ázsai befektetőknek: 2012 őszén több száz arab befektetőnek rendezett konferenciát a kormány, idén tavasszal pedig gyógyszeripari befektetői fórum lesz a fővárosban. Orbán Viktor kormányfő is több alkalommal járt, és idén újabb látogatásokat tervez az arab országokba, Oroszországba pedig már a héten ellátogat.

Magyar-Azeri Gazdasági Fórum

MTI / Beliczay László

A kereskedőházak lényege

A kereskedőház lényege az lenne, hogy hazai termékek közvetítésével, marketinggel, a finanszírozás megszervezésével segítenék a magyar kis- és középvállalkozások exportját. A tervek arról szóltak, hogy a célországokban létrehozott kereskedőházakat egy budapesti kis létszámú részvénytársaság koordinálná, amelynek tulajdonosa a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara lenne. A koncepció formálódása idején Nagy Róza egy interjúban utalt arra, hogy a kereskedőházakban olyan hazai vállalkozásoknak is szerepet szánnak, melyek komoly tapasztalatokkal rendelkeznek az adott országban, s így motorjai lehetnek a kapcsolatok bővítésének.

Az NGM szerint a világ növekedési gócai nem Európába találhatóak, hanem Ázsiában, ahol Oroszországhoz hasonlóan a finanszírozáshoz is van forrás. Ezekben a országokban ráadásul szükség van olyan know-how-ra, amiben Magyarország erős - ilyen lehet például a vízgazdálkodás területe.

Tavalyi kormányzati nyilatkozatok szerint 3 milliárd forintot szánnak a kereskedőházakra 2013-ban, de külön költségvetési soron azonban ez nem jelent meg.