Simor: gazdaságpolitikai fordulat kell a hitelezés felfutásához

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
MTI

Hitelezési fordulatot nem lehet pusztán a garanciaintézmények megerősítésével elérni, ehhez gazdaságpolitikai fordulatra van szükség - mondta a Magyar Nemzeti Bank elnöke csütörtökön este a Gazdasági Rádióban. Simor András szerint a gazdaságpolitika változtatása például azt jelenti, hogy nem vonja el a költségvetés a bankok által megtermelt nyereséget.

Azt kellene elhinniük a bankoknak, hogy az őket körülvevő szabályozási környezet stabil és kiszámítható, de ezt az energiaszolgáltatóknak, és sok már iparág vállalkozóinak is el kellene hinniük – fogalmazott az MNB elnöke. Szerinte addig nehezen fognak megindulni a beruházások, amíg a vállalkozások számára bizonytalan a szabályozó környezet.

"Nem állítom, hogy az MNB-nek kész receptje van arra, hogyan lehet a gazdasági növekedést beindítani, de ötleteink, javaslataink vannak" - mondta Simor András, aki szerint először az állami garanciaintézményeket kellene megerősíteni, mert akkor azok átvállalják a kockázat döntő részét a bankoktól. A jelenlegi válsághelyzetben szükséges lehet a garanciakeretek bővítése, de nyilvánvaló, hogy ha egy kis, közepes vállalat nem fizet, akkor a költségvetésnek kell helyt állnia - fogalmazott.

Felvetődött az is, hogy az MNB az alapkamatnál olcsóbban nyújtson hitelt bizonyos szektoroknak, de aki ezt javasolja, annak tisztában kell lennie azzal, hogy ha a jegybank veszteséget termel, akkor az egyben a költségvetés vesztesége - hangsúlyozta a jegybank elnöke. Hozzátette, hogy erre senki sem jogosította fel a nemzeti bankot.

A jegybankok által segített gazdaságösztönzés, azaz többletpénz pumpálása a gazdaságba, illetve a bankrendszerbe természetesnek tűnik azokban az országokban - ilyen az Egyesült Államok, Japán, vagy Nagy Britannia - ahol a kitűzött inflációt sem érik el - mondta Simor András. Ezekben az országokban a monetáris lazítás kamatcsökkentéssel már lehetetlen, hiszen nullához közeli az alapkamat, tehát jöhetnek a nem konvencionális eszközök: a jegybankok államkötvényeket, értékpapírokat vásárolnak, azaz más módon pumpálnak likviditást a rendszerbe, vagy ígéretet tesznek, hogy hosszabb távon is nulla körüli kamatra rendezkednek be.

Szerinte Magyarországon nincs ilyen helyzet, hiszen a 3 százalékos cél fölött van az infláció, tehát kamatcsökkentésre nincs ok. Ha viszont lenne ok a monetáris lazításra, akkor még lehetne kamatot csökkenteni, az 5,5 százalékról még több lépést lehet tenni lefelé - tette hozzá.

A jegybank elnöke szerint az ebből adódó egyik következtetés az, hogy nincs szükség nem konvencionális eszközök bevezetésére. Azokra akkor lehet szükség, ha befagynak a piacok, például nem lehet eladni állampapírt, vagy a bankok nem tudnak az adott kamatszinten betétet gyűjteni, de erről most nincs szó - hangsúlyozta, hozzátéve:  amikor a piacok részlegesen befagytak, akkor az MNB lépett.