A legnagyobb gond ma Magyarországon a gazdasági növekedés hiánya – fejtette ki Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) volt elnöke a XII. Hungarian Business Leaders Forum keddi konferenciáján. Úgy tűnik, ráadásul, hogy a magyar gazdaság növekedési potenciálja nulla körül van. Sok minden eredményt lehet elérni, de ha a gazdaságpolitika nem szolgálja a növekedést, akkor instabillá válnak a más területen elért eredmények.

Egy költségvetésben nagyon sok olyan kiadás szerepel, amit akkor is meg kell valósítani, ha nem nő a gazdaság. Ha zsugorodik a gazdaság, ezeket a kiadásokat nehéz visszafogni. Egyre csak újabb nehézségekkel lehet stabilizálni a költségvetést, eseti intézkedésekkel. Ha beindul a növekedés, akkor ezeket annulálni lehet, de ha nem indul be a növekedés, akkor ezeket nem lehet törölni. De ez egy ördögi kör: sokszor pont ezek az intézkedések csökkentik a gazdasági növekedést. Ha nincs növekedés, akkor az államadósság folyamatosan emelkedni fog.

Nehéz a örökség, lesújtó a környezet

A kormány kétségtelenül jó célokat tűzött ki: adósság csökkentése, deficitcél, költségvetés stabilizálása, ezek eredmények. Ezek önmagukban ugyanakkor nem elegendőek a növekedés beindításához Járai szerint. Hiányzik a kiszámíthatóság, a hitelesség, stabilitás és a bizalom a magyar gazdaságpolitikában. Nagyon nehéz helyzetben lavíroz a magyar gazdaság. Nehéz volt az örökség, nehéz a stagnáló EU mellett egy gazdaságot beindítani, a déli periféria válságai is nehéz környezetet teremtenek a magyar gazdaság számára.

Járai Zsigmond keményen kritizálta a kormányt a konferencián

Túry Gergely

A jó célok elérésére tett intézkedések is a visszájára fordultak: például a devizaadósság csökkentése jó cél, viszont a lépések negatívabbak lettek, mint maga a cél elérése. A végrehajtás körüli bizonytalanságok, szakszerűtlenségek, egyeztetések hiánya oda vezet, hogy a növekedés szempontjából ezek negatívan hatnak. Túl sok konfliktust vállal fel a kormány, ezek egy része nem a gazdaság frontján zajlik – médiatörvény, alkotmány stb. –, de úgy tűnik, hogy sok fronton van támadás. Olyan új és ismeretlen módszereket alkalmaznak, melyek gyakran értetlenséget szülnek a környező világban, beleértve a vállalati szektort és a külföldet is. Akiknek sérülnek az érdekeik, azt mondják, hogy ha előre egyeztettek volna, akkor kevesebb sérelemmel hasonló eredményt tudtak volna elérni. Az előkészítetlenség és a problémák nem megfelelő megértése probléma. Ennek eredménye az lett, hogy a beruházók nagyon óvatossá váltak. A jogbizonytalanság nem segít a gazdasági növekedés beindításában. A bankok is inkább visszavonulnak, nehéz kiszámítani, hogy mit hoz a jövő, nehéz olyan vállalkozásokat is találni, amelyeknek hitelezni lehetne.

Amit csinálunk, azt az IMF nem szívesen hitelesítené

A kiszámíthatóságot, stabilitást kell növelni. Ennek szerinte három fő eleme van: IMF, jegybank, bankrendszer. Az IMF-megállapodás a stabilitás megteremtéséhez szükséges lenne. Nem az a szervezet fő szerepe, hogy olcsóbban lehessen finanszírozni az államadósságot – bár az sem elhanyagolható –, hanem biztonságot nyújt az értékelése a vállalati és bankszektor számára. Idén 6 milliárd eurót kell összekaparni, de valószínűleg összejöhet az IMF nélkül is, de a fő gond az, hogy a pénzpiacok azt mondják, amíg a magyar gazdaságpolitikát nem hitelesíti az IMF, addig kevesebb befektetést hoznak ide. Az IMF fő szerepe ez lenne. A magyar kormánynak mindenképpen érdeke lenne, az IMF-nek viszont nem sürgős a megállapodás. 2008-ban más volt a helyzet, ha mi bedőlünk, akkor a régió más országai is bedőlhettek volna. Ma az IMF értékelése szerint nem állunk ilyen nehéz helyzetben, és ez csökkenti a Valutaalap érdekeltségét a megállapodásban, bármennyire is furán hangzik. Ha egy ország nincs a veszélyzónában, akkor az IMF figyelme szempontjából kevésbé fontos. Azt a gazdaságpolitikát, amit ma a magyar kormány követ, az IMF nem szívesen hitelesíti, ez látszik.

A bankrendszer és a pénzügyi közvetítő rendszer rendkívül fontosak a gazdaság számára, de mintha ez most visszaszorult volna. Ezek a rendszerek a magángazdaság lelkei. Csak velük együttműködésben lehet gazdasági növekedést elérni, olyan megegyezésre kell jutni, mely a kormányt is hagyja a gazdaság érdekében dolgozni, és ezek a szervezetek a saját érdekeiket is tudják érvényesíteni. "Ha a bankokat kiszorítjuk, a növekedés motorját öljük meg."

Járai kifejtette, hogy a monetáris politika, ha rövid távon segítheti is a gazdasági növekedést, az később visszaveti a növekedést, így a hosszú távú hatás semleges. A jegybank mozgástére kisebb, mint ahogy az kívülről látszik. A jegybanknak számos olyan eszköze van, melyet nem használt olyan élénken, mint más jegybankok. A magyar jegybank komoly szerepet töltött be a stabilizálásban. A mostani instabilitás és együttműködés körüli konfliktusok nem segítik a gazdasági stabilitást. Ha a jegybank döntései feszültségekkel járnak, akkor az negatívan hat a növekedési környezetre. Nem gondolom, hogy stratégiai együttműködési megállapodást kell kötnie a jegybanknak és a kormánynak, ez elvileg adott. A jegybank függetlensége kulcskérdés a gazdasági intézményrendszert tekintve. Csak olyan gazdaság lehet hatékony, ahol a jegybank független, és ahol a kormánnyal való együttműködés megfelelő.

Lehet jobban használni a jegybanki eszközöket és lehet jobb az együttműködés, de ne tápláljunk túlzott reményeket. Ma 34 milliárd euró a devizatartalék, az általános vélekedés az, hogy ez megfelelő. Ezt az összeget lehet csökkenteni, de csak a bizalom és stabilitás megteremtésével. Ez ráadásul az adófizetők pénzéből keletkezett devizatartalék, ez az országé, nem a jegybanké. Minden olyan lépés, mely a devizatartalék körüli bizonytalanságot növeli, az növeli a devizatartalék iránti igényt.