Mint a miniszter írja, a nagy adókra és állami újraelosztásra éplülő skandináv jóléti modell a 80-as, 90-es években megbukott, megugrott az államadósság és a költségvetési hiány. 1993-tól jött a megújulás: lecsökkentették az államadósságot, növekedni kezdett a gazdaság, a skandinávok "az ortodox és nem ortodox ideológiák szélsőségeit kerülve harmadik úton járnak".

Fülöp Máté

Matolcsy szerint ez egy "új konzervatív modell", ami kisebb állami újraelosztással, alacsonyabb adókkal és kisebb államadóssággal működik, de közben versenyképes marad, innovatív, magas színvonalú az oktatás és a nőket is teljesen foglalkoztatják. Ehhez a miniszter szerint meg kellett reformálni a jóléti államot a nyugdíjarendszer és az egészségügy terén, valamint növelni kellett az innovációs rendszer hatékonyságát.

Matolcsy megjegyzi, Skandináviában a stagnálás és a megújulás is két évtizedet vett igénybe, és ez igaz Magyarországra is - szerinte 1990 és 2010 között tartott az "átmeneti korszak vergődése", 2010-ben pedig elkezdődött a megújulás.

"Közel három év után már látszik: az ország teljes megújítása egy politikai ciklus alatt nem lehetséges" - írja Matolcsy György, aki azonban hozzáteszi, a magyar magújulás már most gyorsabb, mint a skandináv volt, de a tartósan magas gazdasági növekedés, a versenyképesség, a teljes foglalkoztatás és a kis magyar cégek globális résekben való nagyra törése már lassabb folyamat, és több időt vesz igénybe.

A miniszter megjegyzi, ez természetes, ám ezért kell folytatni minden megkezdett reformot, óvni az eredményeket és minden területet bekapcsolni a megújításba.

Matolcsy szerint a kialakuló magyar modell hasonlít ugyan a skandinávra az erős, de kisebb állam koncepciójában, valamint a fegyelmezett költségvetés és a kisebb újraelosztás favorizálásában, de a magyar modell jobban épít a nemzeti érdekek érvényesítésére, ezért "nemzeti konzervatív modell", amelynek sikere a gazdaság sikerén múlik.