Életbe lépnek a költségvetési megszorítások az Egyesült Államokban, mert nem sikerült megegyezni a kongresszus többségét alkotó republikánusokkal – jelentette be Barack Obama pénteken. Az amerikai elnök szükségtelennek és igazságtalannak nevezte a költségvetési kiadások drasztikus csökkentését, és a republikánusokat hibáztatta a döntésért.

Barack Obama és a kongresszusi vezetők pénteken egy utolsó megegyezési kísérletet tettek a megegyezés híján március 1-jén automatikusan életbe lépő büdzsécsökkentés miatt. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) figyelmeztetett, hogy megszorítás lelassítja majd az amerikai és a világgazdaság növekedését.

Nem segíti a növekedést

Az elnök szerint a drasztikus kiadáscsökkentés helyett lehetőség lenne ésszerűbb kiadáscsökkentésre is. Mint kifejtette, "még mindig hiszek abban, hogy ezeket a megszorításokat helyettesíthetjük egy sokkal kiegyensúlyozottabb megközelítéssel, amely mindenkitől kérne áldozatvállalást".

Mint elmondta, nem mindenki fogja érezni a megszorításokat azonnal, de a középosztály hamar jelentős veszteségeket szenved el, elsősorban az állami alkalmazottak. Az adókedvezmények megszűnésével alacsonyabbak lesznek fizetések, és alacsonyabbak lesznek a vállalati profitok is.

Az elnök elmondta azt is, az automatikus kiadáscsökkentés nem fogja segíteni a gazdasági növekedést, csökkenteni fogja a foglalkoztatást, és egyes közgazdásztok szerint 750 ezer munkahelybe fog kerülni. Kérdésre válaszolva elmondta azt is, egyes szakértői vélemények szerint nem ez a deficit csökkentésének legésszerűbb és leggyorsabb módja.

A költségvetési szakadék

A pénteken hatályba lépett úgynevezett költségvetési szakadék az amerikai büdzsé tíz évre szóló, 1200 milliárd dollár összértékű automatikus "zárolása". A költségvetési tételek kényszerű csökkentése a jelenlegi költségvetési évben, szeptember végéig 85 milliárd dolláros megszorítást jelent. A költségvetés automatikus csökkentéséről 2011-ben hoztak törvényt, abban bízva, hogy az intézkedés ösztönző erővel hat majd a deficitcsökkentésről folytatott tárgyalásokra. A hét hónapra szóló, 85 milliárd dolláros nyirbálás több tételből áll össze.

A legnagyobb tétel a védelmi minisztérium büdzséjének nem egészen 43 milliárd dolláros (nagyjából 8 százalékos) csökkentése. Kevesebb jut fegyvervásárlásra, támaszpontok üzemeltetésére és felújításra. A hadsereg létszáma nem csökken, de szakértők szerint akár több mint 300 ezer civil munkahely szűnhet meg.

Egyenként több százmillió dollárral csökkentik olyan országos szervek költségvetését, mint az egészségügyi pénztár, a vámhatóság vagy a Szövetségi Nyomozó Hivatal (FBI). A repülésbiztonsági hivatal 323 millió dollárt veszít, az atomenergia-hivatal 55 millió dollárt. A kongresszusi könyvtártól 31 millió dollárt vesznek el, a washingtoni holokauszt múzeumtól 2,6 millió dollárt. A katasztrófavédelemnek 375 millió dollárral kevesebbel kell beérnie, a külügyminisztérium 650 milliós mínuszra számíthat. Ez összesen csaknem 29 milliárd dolláros csökkentés. Szakértők szerint összesen 400 ezer álláshely szűnhet meg.

A szociális szférában összesen több mint 13 milliárd dolláros lesz a megszorítás. 9,9 milliárd dollárral (2 százalékkal) kevesebb jut a nyugdíjasok egészségbiztosítására, csökken a munkanélkülieket támogató vagyonalap, és kevesebb pénzből kell gazdálkodniuk a hajléktalanokat és a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeket segítő állami programoknak.