Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Átlépte a 300 forintos árfolyamszintet az euró szerdán késő délután. Utoljára január 28-án jegyezték az eurót 300 forint felett.
Tovább gyengült a forint szerda délután és háromnegyed 7 táján már 300 forintnál is többet ért egy euró. A magyar fizetőeszköz már tegnap óta közelített a 300-as szinthez, de eddig többször is erősödni tudott épp, mielőtt átugrotta volna ezt a lélektani határt.
Szerdán az euró jegyzése napközben ismét megközelítette a 300 forintot, de kora délutánra erősödött a hazai fizetőeszköz, így akkor az eurót 298,72 forinton jegyezték a reggeli 298,40 forint és a kedd esti 298,18 forint után.
Ma az euró jegyzése egyébként eddig 297,88 és 299,73 forint között mozgott, míg kedden 297,05 és 299,56 forint között kereskedtek vele. 300 forint felett utoljára január 28-án jegyezték az eurót.
A devizapiaci kereskedők délelőtt azt mondták, a forint gyengülését változatlanul a jegybank körüli hírek okozzák, de hozzájárul az újabb esetleges devizahiteles mentőcsomag híre, illetve a tartalékok erre történő felhasználása és az intézkedés bankrendszerre gyakorolt hatása is.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A tranzakciós illeték kiterjesztése jelentősen átalakíthatja a Revolut és más neobankok vállalati díjstruktúráját.
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2025. július 16. és 2025. augusztus 31. között.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Nagy feltűnést keltett és sok díjat elnyert A fehér várkastély című, Japánban, az Edo-korban játszódó társasjáték. Az alapötlete olyan, hogy elsőre nem is érti az ember, hogy lehet ezt kivitelezni, de az első játék után kiderül: A fehér várkastély rászolgált a sikerére.
Pálinkás József, az MTA volt elnöke a Népszavának arról is beszélt, hogy a magyar kormánynak nincs semmiféle tudománypolitikája, csak kósza ötletei.
A Gyurcsány-tánc óta nem láttunk ilyet.