Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Rendkívül érdekes, mondhatni unortodox megoldásokkal igyekeznek az európai politikusok és szakértők a ciprusi válságot kezelni. A bankbetétek megadóztatása mellett szóba került a ciprusi nyugdíjpénztári források egy részének bevonása is a bankok újratőkésítése céljából. Ez Magyarország számára is ismerős lehet, bár nálunk a folyó kiadások finanszírozására költötte a kormány a magánnyugdíjpénztári pénzek jelentős részét. Ciprus esetében azonban a szükség - és az európai politika vetületei - sarkallják formabontó megoldásokra a politikusokat, míg hazánkban a strukturális átalakítások meg nem lépése és a "helytelen gazdaságpolitika" következtében jöttek létre ilyen megoldások.
A Wall Street Journal Real Time Brussels blogja csokorba gyűjtötte a ciprusi válság kapcsán felmerülő kérdéseket. A válaszok között szerepel annak leírása is, hogy miért tűnt úgy, hogy a bankbetétek egyszeri megadóztatása jó ötlet lehet. Azért született ez a döntés, mivel a betétek bevonása nélkül 17,5 milliárd eurót kellett volna az ország megmentésére költeni - ebbe pár eurózónás tagállam minden bizonnyal nehezen ment volna bele -, emellett az IMF ötletét kockázatosnak tartották. A blogposzt kifejti azt is, hogy az adóparadicsomnak tartott Ciprus egyáltalán nem Németország "jóbarátja", a ciprusi bankokkal kapcsolatos pénzmosásról szóló hírek erodálták a német és finn parlamenti képviselők bizalmát is.
A bejegyzés szerint Oroszország most azért nem fog segíteni az uniós szigetországon - korábban már nyújtott hitelt -, mivel kevésbé érinti negatívan a ciprusi helyzet eszkalálódása, mint az eurózónát. Arra a kérdésre, hogy mit lehetett volna tenni, hogy ne legyen Ciprusból ekkora gond, a szerző azt a választ adja, hogy a helyi és uniós bankfelügyeletnek nem lett volna szabad hagynia a bankszektort ekkorára nőnie. Emellett pedig a ciprusi bankok is erősen invesztáltak görög állampapírokba, azok leírása pedig érzékenyen érintette őket. Ha 2014-től az Európai Központi Bank (EKB) komolyabb felügyeletet kaphat az eurózóna bankjai felett, akkor minden bizonnyal megelőzhetőek lesznek a hasonló válságok.
