Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Az S&P Capital IQ globális piaci adatszolgáltató és elemzőcsoporthoz tartozó CMA londoni piacfigyelő cég szakelemzőinek kimutatása szerint a magyar államadósság-törlesztés leállásának rizikójára köthető piaci biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) középárfolyama - az egyik legfőbb államadós-kockázati mutató - a szerdai londoni kereskedésben meredek, tízpontos eséssel 265 bázispont környékén mozgott.
Legutóbb január első kereskedési napjaiban jegyezték a mostanihoz hasonló középárfolyamokon a magyar CDS-kontraktusokat a londoni piacon. A múlt hónap elején még idei eddigi csúcspontján, 395 bázispont feletti szinteken járt a magyar CDS-középárfolyam Londonban.
A szerdára kialakult magyar CDS-árazás azt jelenti, hogy egységnyi, tízmillió euró névértékű ötéves magyar államkötvényre most 265 ezer euró körüli éves középárfolyamon kínálnak határidős törlesztéskockázat-biztosítási szerződéseket a londoni piacon, 130 ezer euróval olcsóbban az egy hónappal ezelőtti jegyzéseknél.
A CDS-árazás jelzi, hogy a piac mennyire ítéli kockázatosnak azt a szuverén vagy kereskedelmi adóst, amelynek kötelezettségeire az adott határidős törlesztésbiztosítási szerződések vonatkoznak.
A CMA számítási modellje - bár nincs egyenes korrelációban az aktuális CDS-árfolyammal - azt mutatja, hogy a piac jelenleg nem egészen 17 százalékos halmozott valószínűséggel árazza egy "törlesztésleállási esemény" öt éven belüli bekövetkeztét Magyarország mint szuverén adós esetében.
Ez jelenleg valamivel jobb például a Spanyolországra és Olaszországra számolt távlati kumulatív törlesztéskockázattal (18, illetve 19 százalék), és számottevően jobb Portugáliáénál. A CMA modellje szerint a piac most 26 százalékos halmozott eséllyel jósolja Portugália törlesztési hátralékba kerülését ötévi távlatban.
Londoni elemzői vélemények szerint a magyar törlesztéskockázati mérőszámok április eleje óta szinte folyamatos javulásához a globális kockázatvállalási hajlandóság erősödése mellett hozzájárult az is, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a vártnál kevésbé radikális hitelezés- és gazdaságélénkítő programot hirdetett meg a múlt hónap elején.
A citybeli elemzői közösség legutóbbi helyzetértékelései szerint a piacot az sem érdekli különösebben, hogy az EU megszünteti-e az idén a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárást.
A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó gazdaságokkal foglalkozó szakelemzői az Európai Bizottság minap ismertetett tavaszi gazdasági előrejelzését kommentálva "nehezen elképzelhetőnek" nevezték, hogy e prognózisok alapján - további korrekciós lépések nélkül - Magyarország kikerülhet a túlzottdeficit-eljárás hatálya alól.
A bizottság előrejelzése szerint 2013-ban a hazai össztermék (GDP) 3 százaléka lesz a magyar államháztartási hiány, 2014-ben pedig eléri a 3,3 százalékot.
A Morgan Stanley londoni elemzőinek ehhez fűzött értékelése szerint ugyanakkor a magyar adóskockázati mérőszámok folyamatos eséséből megítélve "nem úgy tűnik, mintha a piacot ez túlzottan zavarná".
A ház szakértői szerint az ügy elsősorban a magyar kormány számára fontos, két okból: egyrészt presztízskérdés, hogy Magyarország csatlakozhasson "a költségvetésileg erényes" országok klubjához, másrészt - és a cég szerint ez a fontosabb ok - a kormány szabad kezet szeretne a 2014-es választási év költségvetésének összeállításához, anélkül, hogy tartania kellene a túlzottdeficit-eljárásból eredő potenciális szankcióktól.
