Felmérték a foglalkoztatási körülményeket, az iskolai végzettséget, a fogyasztási szokásokat, továbbá a megkérdezettek részletes fizikai és mentális egészségi állapotát.

Az eredmények szerint ötből csaknem két időskorú - 60 éves vagy annál idősebb - panaszkodott arra, hogy gondot jelent neki mindennapi életének bonyolítása, míg 24 százalékuknak van már szüksége segítségre a létfenntartáshoz. Minden harmadik jelezte, hogy vannak fájdalmai, és 54 százalékuknak magas a vérnyomása – utóbbiak 40 százaléka nem tudott erről.

Megállapították, hogy a legrosszabb helyzetben az idős nők, és közöttük is a szegények vannak. Az idős nőknek több mint 48, a férfiaknak pedig 32 százalékánál jelentkeztek depressziós tünetek, alvászavar vagy félelemérzet. Mindez a kínai időskorúakra vetítve 40 százalékot, vagyis 74 millió embert jelent.

A tanulmány egyértelmű összefüggést tárt fel az időskorúak egészségi állapota és anyagi helyzete között. Megállapították, hogy az öregek 23 százaléka (42,4 millió) a szegénységi küszöb alatt él. Ez az arány a 45 és 60 év közöttieknél 15 százalék.

A dokumentum szerzői úgy fogalmaztak, hogy a kínai nagyvárosokban a nyugdíjas élet olyan, mint Európában, de a vidéket a fejlődő világ sajátos elmaradottsága jellemzi.

Megállapításaik között felhívták a figyelmet arra, hogy a világ leggyorsabban öregedő társadalmában az egészségügyi ellátás rendszerére a jövőben még nagyobb nyomás hárul. Elengedhetetlen a biztosítási rendszer tökéletesítése, a krónikus betegségek kockázatának szűrése és az egészséges életmódra nevelés.