Az üzemanyagok és más energiahordozók fogyasztói árainak alakulásáról, az árképzéséről, továbbá az energetikai szektor rövid és középtávú kilátásairól tartott előadást Hernádi Zsolt a Mol, valamint Világi Oszkár, a Slovnaft vezérigazgatója a felvidéki magyarság egyik legnagyobb nyári rendezvényén, az I. Martosi Szabadegyetemen pénteken.

Hernádi Zsolt előadásában kifejtette: rövid és középtávon a régióban nem lehet számítani az üzemanyagok, azaz a benzin és a gázolaj, fogyasztói árainak érdemi csökkenésére. A földgáz tekintetében ugyanakkor az árak csökkenését befolyásoló faktorok - köztük az új technológiák megjelenéséből adódó piaci többletkínálat - vannak és lesznek túlsúlyban a következő időszakban - jelezte. 

A Mol vezérigazgatója szerint az üzemanyagárak alakulását mindkét irányban több tényező befolyásolja, ezek együttes hatása azonban jelenleg nem valószínűsíti a fogyasztói árak csökkenését. 

Az üzemanyagok árának összetételéről elmondta: a régióban a fogyasztói ár mintegy 40 százalékát az állami adóterhek teszik ki. Megjegyezte: az árcsökkenést gátolja, hogy az utóbbi években tartósan magas a kőolaj ára, részint a világpiacon tapasztalható spekulatív üzletkötések miatt, részint azért, mert a kitermelő országok egyre magasabb árszint mellett tudják csak egyensúlyban  tartani a költségvetésüket.

A kőolaj világpiaci árait a kitermelő országokban jellemző "politikai kockázat" is felfelé nyomja, jelenleg 1 százaléknyi olajkitermelés-kiesés a nyersanyag árának 10 százalékos árnövekedését váltja ki a világpiacon - mutatott rá Hernádi Zsolt. Megjegyezte: az üzemanyagok fogyasztói árait emeli a bioüzemanyagok felhasználási kötelezettsége, és fokozódó nyomást gyakorol az árakra, hogy a kontinensen a kőolaj-finomítók száma az utóbbi időszakban csökken, jelentős részük pedig veszteséges.

Világi Oszkár, a Mol szlovákiai leányvállalata, a Slovnaft vezérigazgatója arról beszélt, hogy világ kőolaj-felhasználása hosszú távon folyamatosan nő, 1980-ban napi 60 millió hordó körül mozgott, jelenleg napi 90 millió hordó, 2040-ben pedig várhatóan napi 115 millió hordó lesz.  A gazdasági válság ugyanakkor Európában visszafogta a fogyasztást, átlagban 20 százalékkal csökkent az energiahordozók iránti igény - emelte ki.

Úgy vélte, az üzemanyagok iránti kereslet lehetséges növekedését Európában a jövőben több tényező is visszafogja majd. Ezek közé sorolta a gépkocsik üzemanyag-fogyasztását csökkentő új műszaki megoldásokat, valamint azt, hogy a lakosság fogyasztói szokásai megváltoznak.