Az Egyesült Királyság áramellátásának 39 százalékát biztosították szénnel 2012-ben, ami jelentős emelkedés a 2011-es 29 százalékhoz mérten. Az ország hiába büszkélkedhet a világ legnagyobb szélerőműparkjával, a szén-dioxid kibocsátása – hosszú évek esése után – tavaly ismét négy százalékkal emelkedett. A dolog hátterében az energiapiacot átrajzoló olcsó amerikai palagáz áll. A palagáz-kitermelés megugrásának köszönhetően a gáz ára tíz dollárról két dollárra zuhant, aminek következtében az energiaszolgáltatók egymással versenyezve fogtak gáztüzelésű erőművek építésébe. A mellőzött szén pedig elárasztotta a világpiacot, drámaian lenyomva az árakat. A World Coal Association adatai szerint a szén a hatvanas évek vége óta nem látott mértékben járult hozzá az energiatermeléshez, több mint 30 százalékát kiszolgálva a világ energiaigényének – írja a The Guardian.

A Nemzetközi Energia Ügynökség szerint, a helyzet annyira súlyos, hogy 2017-re a szén átveheti az olaj jelenlegi domináns szerepét, végleg keresztülhúzva a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését előirányzó 2020-as célokat. Ismeretes, miszerint az EU kötelezettséget vállalt arra, hogy 2020-ra legalább az 1990-es szintek 20 százalékával csökkenti szén-dioxid-kibocsátását. Ehhez képest egyelőre nem csak a brit adat mutat ellentétes tendenciát, de az unió motorjának tartott Németországban is egy százalékkal nőtt a szén-dioxid-kibocsátás. Mindez úgy, hogy az unión belül kvótavásárlással „büntetik” a szén, mint tüzelőanyag használatát, de mivel annak árai is zuhannak, jobban megéri a tagállamoknak megvenni a kvótát, mint a gázalapú erőműveiket üzemeltetni, mint ahogy az Németország esetében is történik.