Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Egyre kevesebbet kell dolgozni egy négyzetméternyi lakásért: már több mint négy éve folyamatosan csökkennek a lakásárak.
Idén sem állt meg a lakásárak zuhanása az FHB Lakásárindex 2013 első negyedéves adatai szerint. Ezzel együtt már több mint négy éve csökken folyamatosan a magyarországi ingatlanok ára. A bank piaci és NAV-adatok alapján becsült indexe szerint a lakásárak reálértelemben 2,2 százalékkal csökkentek az előző negyedévhez képest. Egyúttal a pénzintézet a 2012. negyedik negyedéves index értéket is csökkentette utólag. A piaci aktivitásra változatlanul a válságban eddig is tapasztalt alacsony forgalom jellemző.
Az alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete ezzel párhuzamosan 2,6 százalékkal növekedett az év első negyedévében, ami együttesen növelheti a lakások iránti keresletet az FHB Bank szerint. 2013-ban ugyanis kevesebbet kell dolgozni egy négyzetméternyi lakásért, mint az utóbbi 13 évben bármikor.
A bank várakozása szerint a jövedelmek emelkedése mellett a tavalyi év egészéhez viszonyítva továbbra is csökkenni fognak a lakásárak.
Van nálunk rosszabb?
Több országban összességében növekedés történt 2008 és 2012 között, azaz a válság okozta árcsökkenés már nem érezteti hatását. Magyarországon azonban folyamatos a csökkenés, több kelet-európai és válságtól különösen sújtott országhoz hasonlóan. A válság továbbra is érzékelhető az európai lakáspiacon. A kivételt azok az országok jelentik, amelyekben emelkedett a lakásépítések száma az elmúlt öt évben a válság kitörése előtti időszakhoz képest. Törökország folytatja a felzárkózást, Lengyelország pedig jól vészelte át a válságot.
A válságból való kilábalás azonban differenciált képet mutat. A válság első két évéhez képest több országban megindult a fellendülés. Magyarország lakáspiaca sajnos nem tartozik ezek közé: a déli országokkal együtt további lassulást szenvedett el a válság kitörése óta is. Ezzel párhuzamosan Franciaországban, Németországban és a skandináv államokban 2011 óta már megindult a lakásépítés fellendülése.
Számos ország jelzálogpiacát továbbra is meghatározza a lakossági adósság leépítése. Az eladósodottabb országokban általában inkább csökkent a GDP-hez viszonyított állomány mértéke 2010 óta. Magyarországon a kedvezményes végtörlesztés hatására jelentősen csökkent az állomány, míg kelet-közép-európai régiónk többi országában a GDP-hez mérten is növekedett a jelzáloghitelezés.
Az új lakások piaca kimerült
A lakásépítések is tovább csökkentek az év elején: 2013 júniusáig 2680 új lakást adtak át Magyarországon, ami az előző év első negyedévével összehasonlítva további lassulást jelent. A jövőbeni átadások számát jól jelzi a kiadott építési engedélyek száma. A kiadott építési engedélyek száma nem ad okot a bizakodásra: számuk továbbra is csökken, az első félévben mindössze 3401 lakásra adtak építési engedélyt.
A csökkenés ugyanakkor nem egyenletes az országban. A 8. ábra azt mutatja, hogy a válság négy évében (2008-11) hogyan változott az újonnan épített lakások száma a válság előtti négy évhez képest (2004-2007) a megyékben. Az élénkebb színek mutatják azokat a megyéket, amelyekben inkább tartotta magát a piac. Megfigyelhető, hogy az ország nyugati-középső tengelye mentén lévő megyékben volt kisebb a csökkenés, míg az ország három keleti megyéje: Hajdú-Bihar, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg újlakás-piaca mutatta a legnagyobb visszaesést.
Közmunkások nem vesznek lakást
A FHB Bank közleménye szerint lakáspiac keresleti oldalán álló háztartások jövedelmi és foglalkoztatási helyzete erős korlátja az árak és a tranzakciószám növekedésének. A keresleti oldalt meghatározó foglalkoztatás az utóbbi időben emelkedést mutatott, az éves növekedés a pozitív tartományban mozog. Azonban az emelkedés nagy része a közmunkaprogramoknak tulajdonítható, és a foglalkoztatottak ezen köre csak csekély mértékben növelheti a lakáskeresletet – írja a pénzintézet.
Új tendencia, hogy a csökkenő infláció következtében a reálbérek növekedésére lehet számítani. Amennyiben ez a folyamat tartósnak bizonyul, illetve a stabilan foglalkoztatottak tartósnak gondolják, akkor ez növelheti a keresleti oldal erejét.
A csökkenő inflációval párhuzamosan folyamatosan csökkennek a betéti és hitelkamatok is. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adatai szerint a piaci kamatozású hitelek THM szintje már átlagosan 10 százalék alá csökkent. Az államilag támogatot hitelek viszont 6-7 százalékos induló kamattal is igényelhetőek. Igaz, az állami támogatás csak a törlesztés első 5 évében jár, azután visszaáll a piaci kamatozás.
Az FHB Bank szerint a kedvező támogatási és kamatfolyamatoknak tulajdoníthatóan a hitelezés valamelyest élénkült az év első részében.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?
A külügy megtalálta Habsburg György párizsi nagykövet utódját.
A kormány indokként az állam nemzetközi célkitűzéseinek megvalósítására és a gazdasági kapcsolatok alakulására hivatkozik.
A Coldplay-koncerten lebukó vezérigazgató története is mutatja, egyik pillanatról a másikra megváltozhat valakinek az élete a kéretlen nyilvánosság hatására. Milyen nagy lebukásokról tudunk még? Mit tehet az ember, ha lebénítja a jumbo screen, még akkor is, ha nem jár tilosban?
Tovább dagad az Epstein-botrány, újabb (korábbi) elnök érintettségéről ír a sajtó, miközben az amerikai igazságügyi hivatal felvette a kapcsolatot a börtönben ülő Ghislaine Maxwellel.
Szeptember 1-én kezdődik és 2026. június 19-ig (péntekig) tart.
Az egész késő esti talkshow-formátum került végveszélybe.
A Tisza Párt elnöke szerint a dolgozószobája helyéről a politikai közösség döntene.
Arra is keresem a választ, hogy érezni-e a Fidesz zuhanását a híres erdélyi fesztiválon. Kiderült, hogy titokban két buli zajlik egymás mellett. Földes András elsőtusványozó riportja, kormányzati divat-összefoglalóval.
Még a magyar kormányfő illiberális politikája sem riasztja el őket.