A kifizetési kérelmeket a megegyezésnek megfelelően újra be kell nyújtani, ennek megfelelően a már kifizetett számlákat is újra kell rendszerezni - magyarázta a hvg.hu-nak egy közösségi fejlesztési szakértő azt követően, hogy kiderült, az Európai Bizottság öt százalékos pénzügyi korrekciót javasolt az uniós fejlesztési programok lebonyolításával kapcsolatban feltárt szabálytalanságok miatt. Amennyiben a kifizetési kérelmeket benyújtjuk, az EU még néhány hétig biztosan ellenőrzi a dokumentumokat, mire teljesen megnyílnak újra a pénzcsapok.

Nagyjából így kell elképzelnünk, hogy mit jelent Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár és Johannes Hahn, az Európai Unió (EU) regionális politikáért felelős biztosa hétfő délelőtti közös bejelentése, miszerint "napokon belül elindulhatnak a kifizetések a leállított operatív programoknál". A megállapodás értelmében Magyarország kijavítja azokat a problémákat, amiket az Európai Bizottság auditja megfogalmazott, és ami miatt januárban a 15 pénzügyi operatív programból 10-ben leállították a kifizetéseket. Az Európai Bizottság 250 millió eurós (kb. 75 milliárd forint) bírságot szab ki, de a pénz nem veszik el, mert más támogatási szerződéssel lefedett projektekre az összeg felhasználható.

Túry Gergely

Bár a felmerült problémák technikai jellegűek voltak, és az Európai Bizottság részéről érkező kommunikációból is az derült ki, hogy a vizsgálatot végigfuttatva kis léptékű szankció várható, Lázár János a tárgyalások tétjét alaposan felverte: akár 600 milliárd forint elvesztését sem tartotta kizártnak. A döntést Lázár most úgy kommentálta, hogy a megállapodásnak köszönhetően kétmilliárd euró mozdulhat meg - vagyis ekkora összegű felfüggesztett támogatáshoz férhet hozzá ismét Magyarország.

Mint ahogy már múlt héten megírtuk, az öt százalékos pénzügyi korrekció a büntetési tételek legalja, ráadásul ez a pénz sem veszik el: ez így együtt pedig hatalmas sikerként könyvelhető el. "Az EU főként azt kifogásolta, hogy a beruházások műszaki ellenőri feladatainak ellátását magyar mérnöki kamarai regisztrációhoz kötötték. De elég végiggondolni, hogy a nagy infrastrukturális beruházások nyertesei között kik voltak: se a Strabagot, se a Swietelskyt nem nevezhetjük magyar tulajdonú cégnek. A nagy kivitelező cégeknek mind van magyar mérnök-szakembere. A kamarai regisztráció miatt biztosan nem szenvedtek hátrányt, magyarul tudó mérnökök nélkül pedig nem is boldogulnának terepen." - így a megkérdezett közösségi fejlesztési szakértő szerint várható volt, hogy az Uniós sem erőlteti az ügyet, és gyors egyezség születik.

A szakértő szerint ennél a tárgyalássorozatnál sokkal nehezebb dió, hogy a támogató intézményrendszer hogyan fogja bírni a pénzügyi ciklus vége felé ugrásszerűen megnövekedő kifizetések teljesítését. Vagyis azt, hogy "minél kevesebb forrás ragadjon bent". Egyre inkább úgy tűnik, hogy a közbeszédet ismételten nem sikerült  ráhangolni arra, hogy mire lenne érdemes költeni a következő hét éves uniós költségvetés Magyarországra eső részét.