A kongresszusi holtpont (ami az adósságplafon, a költségvetési kiadások, különösen Obama egészségügyi reformja miatt kialakult – szerk.) komolyan veszélyezteti az Egyesült Államok és a világ országainak gazdaságát – mondta nemrég Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője az NBC tévétársaságnak adott interjújában. Miközben a Világbank és az IMF országainak képviselői Washingtonban gyülekeztek a múlt hétvégén megvitatni a gazdasági növekedés beindításának lehetőségeit, az amerikai adósságplafon emelésének kérdése elvonta erről a fontos témáról a figyelmet (a kormányzati leállás és adósságplafon hátteréről bővebben itt). Kína és Szaúd-Arábia is aggodalmának adott hangot azért, ahogy ezt az ügyet az amerikaiak kezelik. A nemzetközi kommentárok szerint a helyzet menedzselése egyre inkább kezd káoszba torkollni és "irányt téveszteni". Október 17-én ugyanakkor minden eldől, ekkora meg kellene állapodni, különben jön a csőd.

Egymással labdáznak a demokraták és republikánusok

A kongresszus két háza közül most a szenátus próbálkozik a kormányzat leállásának megoldásával. Míg a vita elején a republikánusok kötötték az ebet a karóhoz – Barack Obama amerikai elnök egészségügyi reformcsomagjához nem adtak elég pénzt, ezért állt le a kormányzat, nem fogadtak el áthidaló költségvetést –, most már a demokraták is ugyanolyan makacsnak mutatkoznak. Visszacsinálnák ugyanis az év elején életbe lépett automatikus kiadáscsökkentő intézkedéseket, csak november középéig hagynák ezeket életben, míg a republikánusok határozatlan időre hagynák kifutni a lépéseket.

Sötét fellegek gyülekeznek Washington felett

AFP / Saul Loeb

A demokraták érezhetően arra játszanak, hogy teljesen térdre kényszerítsék a republikánusokat. A közvélemény-kutatások szerint ugyanis egyelőre a republikánusok jönnek ki rosszabbul a kormányzati leállásból – melyet mellesleg jobbszárnyuk, a Tea Party mozgalom kényszerített ki –, így a demokraták most annyit akarnak kihozni a helyzetből, amennyit lehet. Eközben egyik tábor sem teljesen egységes, egy csapat demokrata szenátor alternatív megoldásról tárgyal republikánusokkal, miközben a republikánusok is többféle megoldással igyekeznek előrukkolni – múlt héten például feltétel nélkül beleegyeztek volna a plafon emelésébe, ám a kormányzati leállás feloldásába nem, amit Obama nem fogadott el. Egyelőre úgy fest, a szembenálló felek elbeszélnek egymás mellett, miközben az idő fogy. (Nem véletlen, hogy Obama elnök hétfőn – közép-európai idő szerint este kilenckor – tárgyalóasztalhoz ül mindkét ház vezetőivel.)

A két politikai oldal képviselői a nagy csatározásban eközben mintha elfelejtenék, hogy az Egyesült Államok állampapírjai "bombabiztos" papíroknak számítanak, vagyis ez az a pénzügyi eszköz, amibe – bármilyen vihar is tombol a világban – a befektetők nyugodtan menekülni tudtak. Az USA mindig is fizetni fog, e felől nincs kétség. A probléma a most kialakult helyzettel ugyanakkor az, hogy az USA-ba vetett bizalom megrendült, ez pedig megingathatja az amerikai eszközöket vásárlók elkötelezettségét is. Az esetleges csőddel pedig az Egyesült Államok 80 év után az első olyan nyugati állam lenne a náci Németország 1933-as csődje után (Adolf Hitler hatalomra kerülése után három hónappal a náci Németország egyoldalúan felfüggesztette a hosszú távú adósságainak törlesztését, a háborús jóvátétel hatalmas terhet jelentett a német gazdaságnak), mely fizetésképtelenné válik. Bizarr párhuzam.

Az is probléma, hogy "kreatív könyveléssel" már nem lehet megoldást találni a kérdésre. Ilyen lett volna például, hogy a republikánusok szerint nem értelmezhető csődként az, ha nem tudnak megállapodni az adósságplafon emeléséről, mivel a beszedett adókból még mindig lehetne finanszírozni az adósság kamatait.

Még mindenki bízik a megállapodásban, de…

A pénzpiac szereplői elkezdtek felkészülni a lehető legrosszabbra. Jamie Dimon, a JPMorgan Chase befektetési bank vezérigazgatója szerint, ahogy közeledik az a pillanat, amikortól az Egyesült Államok már nem tud fizetni, egyre jobban eluralkodik a pánik. Hozzátette: a bank rengeteg időt és pénzt öl abba, hogy felkészüljön arra az esetre, ha bekövetkezne a fizetésképtelenség.

Ennek hatásait pontosan – a nyilvánvaló nemzet- és világgazdasági általános keretek között – nem is tudjuk, mivel hasonló eset a modern korban még nem fordult elő. A BBC egy frappáns összeállítást közölt, melyben végigveszik azt, hogy mi történik akkor, ha az USA csődbe megy. Bár ők is azzal indítanak, hogy pontosan megjósolni a hatásokat nem lehet, de az biztos, ha a szövetségi kormányzat nem tudja fizetni hiteleit, akkor az állampapírok értéke csökkenni fog. A hozamnak viszont, amit az állam a befektetőknek fizetnek a papírok után, nőnie kell. Ez pedig feljebb nyomhatja a világ több országának állampapírhozamait is, és visszafogja a világgazdaság idei növekedését. Mindezek egy részéhez nem is feltétlenül szükséges a teljes csőd, elég ha csak nagyon szoros lesz a megállapodás aláírása a határidő előtt, a nyugtalanság elindítja a természetes piaci reakciókat.

Mindehhez még az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed monetáris lazításának visszafogása társul, mely egyelőre nem következett be, ám a piacok már elkezdték beárazni az eszközvásárlási program visszafogását, ami legkésőbb jövő év elején, de esetleg már 2013 végén megindulhat. Ha ez párosul a folytatódó amerikai káosszal, akkor az a feltörekvő piacokra mérhet komoly csapást, melyek a pénzbőség fő haszonélvezői voltak – az Egyesült Államok mellett..

Piaci lejtmenet

A pénzpiacok negatívan reagáltak a hétvégi amerikai fejleményekre. A vezető amerikai indexek 0,3-0,5 százalékos mínuszban tartózkodtak helyi idő szerint hétfő késő délelőtt, az európaiaknál ugyanakkor egyelőre vegyes a kép, a német DAX és a francia CAC 40 mínuszban zárt, a londoni FTSE 100 halvány pluszban fejezte be a napot. Ázsia is Európához hasonlóan produkált, az Egyesült Államokon kívüli piacok egyelőre kivárnak.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Nem bánja meg!