szerző:
Nagy Gergő - Szabó M. István
Tetszett a cikk?

Agyonütheti a kisboltokat az a törvénymódosító javaslat, amellyel elvileg az élelmiszerláncokat és a nagy drogériákat zabolázná a kormány, de alaposan mellélő, ha a parlament elfogadja. Egy újonnan nyíló száz négyzetméteres üzletnek nagyjából évi másfél millióba kerülhet az, hogy a kormány kötelező parkolómegváltást ír elő.

Aligha fognak új mini ABC-k, állateledelboltok, drogériák nyílni a városközpontok közelében, ha az Országgyűlés szentesíti azt a javaslatot, amely a működési engedélyért újonnan folyamodó üzletek számára előírja, hogy rendelkezzenek a bolthoz kapcsolódóan saját, állandó parkolóhellyel. Ez alsó hangon havi egy dolgozó bérével emelheti meg egy kisvállalkozás költségeit.

A javaslat egyébként eredetileg a belvárosi expanziót végző üzletláncok ellen irányult, csakhogy ők már amit akartak, elfoglaltak.

Saláta a fogyasztóért?

Varga Mihály gazdasági miniszter múlt csütörtökön benyújtott egy javaslatcsomagot, amely fogyasztóvédelemmel kapcsolatos törvényeket változtatna meg zömében oly módon, hogy már alacsonyabb jogszabályi szinten létező szabályokat emel át törvényi szintre. Ez egyértelműen annak a jele, hogy az érintett kérdésekben a jogalkotó nagyobb nyomatékkal védené a fogyasztókat. Így kerülne bele a kereskedelmi törvénybe az a módosítás, miszerint a napi fogyasztási cikkeket értékesítő boltoknak kötelező a vásárlóik számára parkolót biztosítani. Ez az előírás visszamenőleg nem lenne érvényes, de a hatályba lépést követően az újonnan nyitandó üzletek életesélyeit alaposan lerontja. (Napi fogyasztási cikknek minősül az élelmiszer, a háztartási vegyi áru, drogériatermékek, valamint az állateledel. A jogszabály hatálya alá tartozó boltok ezekből a termékekből szerzik bevételük többségét – a szerk.)

Ezt akarja az NGM

A javaslat a kereskedelmi törvényt azzal egészíti ki, hogy: „A napi fogyasztási cikket értékesítő új üzlet működését akkor kezdheti meg, ha biztosítja az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben az árusítótér nagysága alapján meghatározott számú személygépkocsi elhelyezésére szolgáló várakozóhelyet, és megfelel a járművek elhelyezésével kapcsolatos szabályoknak.”

Elemi érdek a parkolóhely

Első értelmezésben mindez úgy tűnik, mintha a plázatulajdonosok üzletnyitási stratégiájának változására reagálna a kormány. Az utóbbi években – részben épp a plázastop miatt – több diszkont is megjelent kisebb alapterületű boltokkal a város közepén. Ezt részben azzal lehetett magyarázni, ha már létező épületben, egy bérleményben nyitottak áruházat, nem vonatkozott rájuk a plázanyitási korlátozás. (300 négyzetméter alapterületűnél nagyobb üzleteket a plázastop szerint csak külön engedéllyel lehet építeni – bár a szabályt ideiglenesen vezették be, ez még mindig hatályban van.)

hvg.hu

Ha a kormány ezt a stratégiát akarja lefékezni, akkor logikusnak tűnhet a módosítás. Csakhogy egyrészt a dolog megkésett: az utóbbi években az efféle expanzióban élen járó CBA és Tesco is eljutott arra a szintre, hogy minden olyan üzlethelységet megszerzett, minden olyan CBA Prímát és Tesco Expressz boltot megnyitott, amit az adott körülmények között megtérülő beruházásnak, piaci szempontból indokoltnak látott.

A másik ok prózaibb: az élelmiszerláncok, ahogyan a drogériák is, leginkább abban érdekeltek, hogy ott nyíljanak boltok, ahol nem pusztán a környékbeli utcák lakói jelentik a keresletet. Ahhoz, hogy sokan jöjjenek és a bevásárlókosár is tele legyen, kellenek parkolóhelyek. Vannak boltok, ahol ezt a hely adottságai miatt nem igazán lehetett teljesíteni, de alapvetően valamennyi nagyobb kereskedelmi lánc arra törekedett, hogy üzleteiknek legyenek parkolói.

"Ahol problémát jelentene a parkolás, oda nem is tervezünk üzletet, olyan fontos szempont a vásárlóinknak a parkolóhely biztosítása" – fejtette ki Kanyó Roland, a DM drogériahálózat PR-menedzsere. Elmondása szerint ez az utóbbi időkre is igaz. Belvárosi részeken, ahol ez felmerülhetne, nem nyitottak új üzletet, illetve a West Endben, ahol bővítették a meglévő boltot, eleve rendezett ügy a parkolás.

A CBA  és a Tesco elsősorban a külső városrészekben aktív, ahol viszont a parkoló kérdése is egyszerűbben megoldható. Az már más kérdés, hogy egy nagyobb egység, mint például a többnyire 1200 négyzetméteres standard üzletmérettel dolgozó Lidl – amennyiben feloldják egyáltalán a plázastopot és az élelmiszerlánc új boltokat nyit – tud-e mindenhol legalább 65 férőhelyes parkolót építeni. A jelenlegi helyzetkép egyébként kedvező e tekintetben, mert a 158 üzletükből csak kettőnek nincs nagy parkolója, a többit rendre száz vagy még nagyobb számú férőhelyre tervezték.

A Penny Marketek zöme is standard 6-700 négyzetméteres épületben nyílt, a parkolóhelyek biztosítását náluk is "elemi gazdasági érdeknek" tekintik információink szerint. A belvárosi expanzió esetükben egyetlen Mini Penny megnyitásában merült ki, de úgy tudjuk, nem is tervezik több kisbolt megnyitását.

Nem új gondolat

A törvénymódosító javaslattal kapcsolatban az előzőekkel együtt is érdemes megjegyezni, hogy annak tartalmát legkésőbb tavaly óta már be kellene tartani. A módosító javaslat indoklásából kiderül: az eredeti kormányrendeletet, ami még a Horn-kabinet idején, 1997-ben született, egy 2012-es módosítás tovább "reszelgette".  Ebben az szerepel, hogy a parkolóhelyek száma az árusítótér nagyságától függ: az első száz négyzetméterig minden megkezdett tíz négyzetméter után egy autónak, afölött minden megkezdett húsz négyzetméter után további egy-egy autónak kell helyet biztosítani.

Vagyis a jogszabályi előírás most is létezik, csak nem volt, aki betartassa. Nehezen képzelhető el, hogy a Dob utcában vagy a Thököly úton működő, 50-100 négyzetméteren árusító nonstop ABC-k képesek lennének 5-10 parkolóhelyet biztosítani – amit értelemszerűen vagy a kerületi polgármesteri hivataltól, vagy adott esetben a Budapesti Közlekedési Központtól (BKK) kellene bérelniük. Egy parkolóhely a BKK által üzemeltetett kőbánya-kispesti parkolókban 155 ezer forintba kerül egy fél évre (kombinált bérlet). Ferencváros belső részein, közel a Kálvin térhez, 110 ezer forintot kér a kerület évente egyetlen parkolóhelyért. De Pécsen például – övezethatártól függően – akár 140 ezer forintba is kerülhet egy közterületi parkolóhely éves bérleti díja. Tíz parkolóhely biztosítása már plusz egy dolgozó bérét jelentheti, amit a kis boltok biztosan nem tudnak kigazdálkodni.

Kérdés, hogy a törvényi szintre emelt jogszabályt mitől lehet majd jobban betartatni, például ott, ahol a boltnak a saját beszállítói zavarmentes fogadására sincs elég parkolóhely. Vagy hogy mi lehet a gyakorlati megoldás a Nagykörúton vagy a Rákóczi úton jelenleg üresen álló üzlethelyiségek esetén, ha oda napi fogyasztási cikkeket áruló egységek költöznének be. Márpedig a fővárosnak is feltett szándéka, hogy az üresen álló üzleteket élettel töltsék meg. Márpedig nem lehet mindenütt kávézó, és ha valahol, ott végképp megoldhatatlan feladat a kellő számú parkolóhely biztosítása.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Nem bánja meg!

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!