Lázár feketelistázza az MLSZ szentélyét is

Lázár feketelistázza az MLSZ szentélyét is

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu

Lázár János offshore feketelistája nagyon életszerűtlenre sikerült: ismert taxitársaságok, sport- és érdekvédelmi szövetségek mellett még az MLSZ edzőcentruma is az átláthatatlan tulajdonlású szervezetek között landolt. Sőt a lista alapján több szakszervezetnek is vallania kellene arról, ki is a tulajdonosa.

Meglepő szervezetekre bukkanhat az, aki átböngészi a Lázár János vezetése alatt álló Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) nemrég nyilvánosságra hozott offshore-listáját. A miniszterelnökségi államtitkár, aki augusztustól kormánybiztosként vezeti az ügynökséget, szeptember elején azt ígérte, hogy az NFÜ a korábbinál határozottabban lép fel az offshore cégekkel szemben. Az eredmény egy közel 3 ezer céget tartalmazó lista lett, amelyet az NFÜ a napokban tett közzé a honlapján.

A listán az NFÜ azokat az uniós támogatásokat nyert cégeket tüntette fel, amelyek tulajdonosi szerkezete nem bizonyult átláthatónak a szervezet megítélése szerint.

„Offshore” budapesti taxistársaság

Az eredmény azonban abszurd lett. A nem átlátható cégek listájára például felkerült a City Taxi Fuvarszervező Szövetkezet, pedig – mint az a nevéből is világosan kiderül – a szövetkezetként működő taxitársaság 500 tagja közül egyik sem adóparadicsomban bejegyzett cég, olyannyira nem, hogy mindegyik magánszemély. „Harminc éve működik a cég, és az Almásy teret nem hagytuk el Budapesten, nem hogy Máltáig eljutottunk volna” – közölte a hvg.hu-val a City Taxi elnöke, Tamás Miklós.

A társaság egyik autója
©

A társaság vezetője a hvg.hu-tól tudta meg, hogy szerepelnek az NFÜ listáján, és hogy ennek elvileg az lehetne az oka, hogy az elmúlt években nyertes pályázók között voltak, de nem nyilatkoztak tulajdonosaikról az ügynökség többszöri megkeresésére sem az elmúlt két hónapban. Ám kiderült, hogy az NFÜ úgy listázta ki a céget, hogy az valójában egyetlen pályázati forintot sem kapott, hiába nyerték ugyanis meg a szóban forgó, GPS-vevőkre kiírt pályázatot, a projekt meghiúsult, ezért hivatalosan is lemondták, így a kifizetés sem történt meg.

A listán bőven találunk hasonló, abszurdnak tűnő eseteket. Például egy másik taxitársaság, az MB Elit Luxury Taxi is fenn van a listán. Ebben az esetben is érthetetlen, miért lenne átláthatatlan a cég, hiszen tulajdonosa az Archos Befektető Zrt., amely egyetlen magyar magánszemély, Mohl László tulajdonában van a nyilvánosan elérhető cégadatbázis szerint.

Nincs pardon

Az átláthatatlan cégek listájára még a magyar labdarúgó-válogatott fellegvárának számító MLSZ Edzőcentrum és Hotel Kft. is felkerült. A cég annyira nem offshore, hogy egyetlen tulajdonosa a Magyar Labdarúgó Szövetség. Az NFÜ feketelistáján végezte a Magyar Atlétikai Szövetség, a Lungo Drom Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség Mérai Tagszervezete, Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség, több civil szervezet, még a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége is.

Az MLSZ telki edzőcentruma
©

További érdekesség, hogy az átláthatatlan cégek listáján három szakszervezet is szerepel. Eszerint átláthatatlannak bizonyul az NFÜ számára a tulajdonosi szerkezete az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének, a Nagykanizsai Fényforrásgyár Demokratikus Szakszervezetének, és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének is. Az NFÜ eljárása ezen a ponton egészen érthetetlen, hiszen egy szakszervezetnek jellemzően nincs is tulajdonosa.

Bőven találtunk a listán szociális szövetkezeteket is. Ezeknél az az érdekes, hogy a törvény szerint regisztrált álláskeresők és közfoglalkoztatottak lehetnek a tagjaik, vagyis nem a legjobb taktika a vállalkozás tulajdonosainak eltüntetésére.

Érthetetlen esetek

Nem fésültük át a listán található összes céget, de több találomra elvégzett keresés alapján, és a lista átböngészése után arra a megállapításra jutottunk, hogy a cégek többségének tulajdonosi szerkezete egyáltalán nem átláthatatlan. A listán szereplő például veszprémi, debreceni, budapesti székhelyű cégek tulajdonosai a nyilvánosan elérhető cégadatbázis szerint a legtöbb esetben magyarországi lakcímmel rendelkező magánszemélyek, vagy olyan szervezetek, amelyek mögött magyar magánszemélyek állnak. Ennek alapján érthetetlen, hogy az NFÜ miért nem használta az elektronikusan elérhető, nyilvános cégadatbázist, és ehelyett miért többszöri postai megkereséssel próbálta kideríteni a listán szereplő szervezetekről, kik állnak mögöttük.

Az igazsághoz tartozik, hogy találtunk olyan vállalkozást is, amelynek tulajdonosai között offshore cég is volt, de a jelek szerint ilyen cégek csak nyomokban szerepelnek a listán. Ilyen például a feketelistára felkerült ART HOTEL Kereskedelmi Kft., amelynek korábbi tulajdonosai között Seychelles-szigeteki cég is szerepel, de a cégadatbázis alapján 2012 óta két hazai cég érdekeltségébe tartozik. A listán emellett szerepel olyan cég is, amely a cégadatbázis szerint nem létezik: ilyen például a Turismus Innovációs és Marketing Kft.

©

Mint a listából kiderült, négy takarékszövetkezet sem felelt meg az átláthatóság követelményeinek: a Nyúl és Vidéke Takarékszövetkezet, az Alba Takarékszövetkezet, a Szarvas és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet, valamint a Mórahalom és Vidéke Takarékszövetkezet. A takarékok esetében meg kell jegyezni, hogy valóban átláthatatlan a tulajdonosi szerkezetük, a nyilvános adatok szerint ugyanis nem lehet tudni, kik a szövetkezetként működő szervezetek tagjai. Az NFÜ eljárása ennek ellenére ebben az esetben is érthetetlen, mert a takarékszövetkezeteket jelenleg a többségi állami befolyás alatt álló Takarékbank, valamint a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete felügyeli, amelyektől a fejlesztési ügynökség elvileg kérhetne ilyen adatokat.

További érdekesség, hogy a feketelistára felkerült a MÁJKOPEX Kft. és az Identity Kft. is. A cégek vélhetően a trafikmutyiból ismertté vált vietnámi üzletember, a Sárkány Centerben is érdekelt Vu Guy Duong érdekeltségébe tartoznak. A hivatalos adatok szerint azonban ezek a cégek sem átláthatatlanok: tulajdonosaik magyarországi lakóhellyel rendelkező magánszemélyek.

Így készült a feketelista

Az NFÜ-s feketelista annak a folyamatnak az egyik eredménye, amelynek során Lázár János leszámolna a korrupcióval a szervezetnél. Az államtitkár szeptember elején folyamatban lévő rendőrségi ügyekről számolt be az NFÜ-vel kapcsolatban, és mondandója lényege az volt: vége a korrupciónak a szervezetnél. Mint ígérte, megerősíti  a belső elhárítási rendszert, és az ügyek feltárásába bevonja az Alkotmányvédelmi Hivatalt is. Az NFÜ-nél felbukkant korrupciós ügyek meglehetősen kínosak lehetnek a kormányzatnak, hiszen az elmúlt három évben az ügynökség már az Orbán-kabinet felügyelete alatt működött.

A korrupciós szál elvarrásának egyik látványos szakasza az átláthatatlan tulajdonosi hátterű cégek feketelistázása. Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai helyettes államtitkár még augusztusban azt ígérte, felülvizsgálják az ebben az uniós ciklusban kötött összes támogatási szerződést. Csepreghy akkor elmondta, hogy az új alaptörvény tartalmazza azt a kitételt, hogy csak átlátható hátterű cégek kaphatnak közpénzt. Ezért az új alkotmány 2012. január elsejei életbelépése óta kötött szerződés semmisnek tekinthető, ha ennek a szabálynak nem felel meg a szerződés. A korábban kötött szerződéseket is felülvizsgálják, de ezeket visszamenőlegesen nem lehet felbontani – mondta akkor a helyettes államtitkár.

©

Az NFÜ ezért szeptembertől mintegy 46 ezer pályázónak küldött levelet, amelyben azt firtatta, hogy kik a pályázatokon nyertes cégek tulajdonosai. Így jött ki a furcsa eredmény, és valószínűleg ezért került sok átlátható tulajdonlású cég (is) a feketelistára. A tulajdonosi szerkezetről szóló nyilatkozat kitöltésére a kedvezményezetteknek az átvételtől számítva nyolc napjuk volt – írja az NFÜ honlapján. A szűkös időkorlát miatt az NFÜ többször is kiküldte az értesítést azoknak a projektgazdáknak, akik valamilyen oknál fogva még nem vették át a nyilatkozatot és még nem küldték vissza azt. Legutóbb október 14-én, harmadik alkalommal ment ki hasonló értesítés.

Az NFÜ ezek után felteszi oldalára mindazon cégeket, amelyek a harmadik kiküldést követően sem vették át a nyilatkozatot, később pedig azokat is lajstromba veszik majd ugyanitt, akik elmulasztották a nyilatkozat kitöltését és visszaküldését. Végezetül pedig az ellenőrzések előrehaladtával minden olyan kedvezményezett felkerül az oldalra, amely nem felel meg az átláthatóság törvényi elvárásainak. A mulasztások esetében az NFÜ kivétel nélkül megkezdi az elállási folyamatot. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy mindazok a cégek és egyéb szervezetek, amelyek nem tettek eleget a tájékoztatási kötelezettségüknek, elveszítik a korábban számukra megítélt támogatási összeget.

Nem erre utaltak

„A cikk azt sugallja, hogy a listán szereplő cégek tulajdonosi háttere átláthatatlan. Ezzel szemben semmilyen utalás nem történt arra, hogy valóban átláthatatlanok lennének ezek a szervezetek” - reagált cikkünk megjelenése után Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség kiemelt fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára. Fontos azonban megjegyezni, sok információ ennek éppen az ellenkezőjére utal: az NFÜ honlapján a listának helyett adó aloldal az Átláthatóság címet viseli, és a listát megelőző politikai kommunikáció is folyton az offshore cégekkel, valamint a korrupcióval szembeni fellépést hangsúlyozta (például Lázár János említett nyilatkozata).

Csepreghy Nándor a hvg.hu-nak elmondta, hogy az NFÜ honlapján most látható, október 26-án megjelent listára azok a szervezetek kerültek fel, amelyeknek többször kiküldték a tulajdonosi háttér igazolására szolgáló nyilatkozatot, de nem vették át a küldeményt. Ebben az esetben az NFÜ azért kezdi meg az elállási folyamatot, mert a pályázatokon nyertes szervezetek nem tettek eleget a kötelezettségüknek, hogy adatot szolgáltatnak az NFÜ-nek, jóllehet a pályázás során ezt vállalták.

A helyettes államtitkár elmondta azt is, hogy november 16-án újabb lista jelenik meg, amelyen azok a szervezetek fognak szerepelni, amelyek átvették az NFÜ küldeményét, de nem nyilatkoztak. November 16. után pedig, ahogyan a feldolgozás előrehalad, egy listára folyamatosan felkerülnek majd azok a cégek, amelyek átvették a küldeményt, nyilatkoztak, de nem igazolható, hogy átlátható a tulajdonosi hátterük.

Az egyelőre nem eldöntött, hogy ez egy elkülönített lista lesz, vagy egy listán szerepelnek majd a szervezetek különböző minősítéssel. Végül az NFÜ a 46 ezer kedvezményezett mindegyikét fel fogja tüntetni a nyilvános listán, akár átlátható, akár átláthatatlan a tulajdonosi szerkezete – mondta a helyettes államtitkár. Arról egyelőre nem tudott nyilatkozni, hogy azoknak a cégeknek, amelyek átláthatónak bizonyultak, a lista alapján lehet-e majd tudni, kik a tulajdonosaik.